Hatóságok akadályozása, szennyezett víz a zöldterületen – Hosszan sorolja az EcoPro szabályszegéseit a gyár hatástanulmánya

Máris számos bírságon van túl a tömegtermelést csak néhány hónapja folytató koreai katódgyár. Volt, hogy elmulasztottak engedélyt beszerezni, egy szennyezés után ki kellett cserélni a talajt, de olyan is előfordult, hogy a hatóságok ellenőreit egyszerűen be sem engedték az üzem területére. Most új termékek gyártása miatt módosíttatnák a környezethasználati engedélyüket, de ehhez előbb közmeghallgatáson kell találkozniuk az érintett lakosokkal.

Már harmadik alkalommal módosíthatják a Debrecen déli gazdasági övezetében lítiumakkumulátorokhoz szükséges katódaktív anyagot gyártó dél-koreai EcoPro BM Hungary Zrt. egységes környezethasználati engedélyét.

EcoPro
Fotó: Bodnár Sára

Az ügyben június 15. óta zajlik a hatósági eljárás, és ahogy arról a Debreciner elsőként beszámolt, szeptember 7-én, hétfőn 16 órától a Kölcsey Központban közmeghallgatást is tartanak a témában. Ez lesz az első alkalom, hogy egy akkumulátoripari beruházás kapcsán az érintett lakosok személyesen tehetik fel kérdéseiket, mondhatják el észrevételeiket a cég és a hatóságok embereinek, mióta 2023 januárjában botrányos körülmények között tartották meg a CATL-akkumulátorgyár közmeghallgatásait.

Az EcoPro környezeti hatástanulmánya szerint évente 120 ezer tonna katódaktív anyag gyártására elegendő kapacitásra van engedélyük, évente 16 ezer tonna nátrium-szulfát melléktermék előállítása mellett.

Nikkel-kobalt-mangán katódanyagot is gyártanának

A mostani változás lényege, hogy az NCA1 nevű üzemük mindhárom gyártósorán az eddig előállított nikkel-kobalt-alumínium (NCA) mellett nikkel-kobalt-mangán (NCM) termékeket is gyártanának, évi 40 ezer tonna mennyiségben. Az összesített termelési kapacitás ezzel nem fog változni, ahogy a hatástanulmány szerint a környezeti terhelés is változatlan marad.

Az engedélymódosítás után a cégnek lehetősége lesz lítium hidroxid monohidrátot, valamint oxigént és nitrogént értékesíteni a saját felhasználás mellett.

Az EcoPro a változtatások miatt kérelmezte a zajkibocsátási határértékekről szóló hatósági határozat módosítását is. A zajhatásterületről egy korábbi engedélymódosításkor közölt térképhez képest a mostanin azt látni, hogy szinte minden irányban, de főleg északon és délen nagyobb hatásterületet jelöl, amelybe ezáltal Tégláskert városrész is jobban beleesik.

A zajvédelmi hatásterület egy 2024-es háttértanulmányban
Forrás: EcoPro
Az EcoPro zajvédelmi hatásterülete
Ez pedig a mostani dokumentumban szerepel – látható, hogy Tégláskert és Szepes nagy része is beleesik a hatásterületbe
Forrás: EcoPro

A hatástanulmányból kiderül továbbá, hogy a technológiamódosítással érintett pontforrások esetében az előállított por kisebb szemcseméretű lesz, ezért megnő a szilárd anyag és ezen keresztül egyes fémek kibocsátása. Mint írják, ez a kibocsátás az EcoPro eredeti engedélyében szereplő határértékeket nem, az első módosítás szigorúbb határértékeit azonban már átlépi.

Habár a cég idén május 18-a óta már tömegtermelést folytat Debrecenben, egyelőre még csak az egyik NCA-épületük készült el, a másik, szintén közel 69 ezer négyzetméteres létesítményt ezt követően fogják felépíteni. Erre az építési engedélyt már 2022 decemberében megszerezték, az épíkezést 2027 második negyedévében kezdik, és 2029 második negyedévében várható az itteni üzempróbák befejezése.

Nem engedték be a hatóságokat

A hatástanulmány azt is dokumentálja, hogy az EcoPro-t az elmúlt években már számos alkalommal szankcionálták. 2025. április 10-én a vízügyi és vízvédelmi hatóság birságolta meg egymillió forintra a céget, valamint kötelezte egy földmedrű víztározó megszüntetésére, 2025. június 30-án pedig ismét egymillió forint eljárási bírságot kaptak a hatóságok akadályozása miatt, ugyanis nem engedték be a környezetvédelmi és műszaki biztonsági hatóságok képviselőit.

A dokumentum feltüntet egy rendkívül magas, 665,56 millió forintos vízgazdálkodási bírságot vízjogi létesítési engedély megszerzésének elmulasztása miatt. Ennek a dátumát nem írják, a határozat iktatószámából azonban látható, hogy 2025-ös szankcióról van szó. A hatóságok büntetési gyakorlatához és az akkori jogszabályokhoz képest szokatlanul magas összeg miatt az is elképzelhető, hogy elírás történt az anyagban.

2026. június 8-án a környezetvédelmi hatóság 12 millió forintos bírságot szabott ki, valamint kötelezte egy intézkedési terv elkészítésére „az egységes környezethasználati engedélyben rögzített, egyidejű nyersanyagtárolási korlátoknak való megfelelésre, üzemi gyűjtőhely szabályzat készítésére és jóváhagyásra való benyújtásra, az előírtaknak elektronikus hulladéknyilvántartás vezetésére, munkahelyi gyűjtőhelyek kialakítására és valamennyi hulladék jogszabályok szerinti kezelésére”.

EcoPRO
Fotó: Polgár Tóth Tamás

A hatástanulmány megemlít két rendkívüli eseményt is. 2025. október 11-én éjjel egy technológiai meghibásodás miatt 120 kilogramm lítium-hidroxid töltetből 6-8 kilogramm anyag szabadult ki egy tárolóból. 2025. november 6-án pedig az NCA1 épületben nyitva maradt a szűrőprés helyiségben az ioncserélt víz csővezetéke, túltöltötte az alacsony szennyezettségű, nem technológiai víz tartályát, amely ezáltal túlcsordult, és a víz a tartály kármentőjébe került. A kármentőbe került víz térfogatárama meghaladta a kármentő szivattyújának vízszállítási teljesítményét, ezért ez is túlcsordult.

„Kb. 200-300 liter szennyezett víz folyt ki először a tartály kármentője körüli zöldterületre, majd onnan az a járdán keresztül az aszfaltra” – olvasható az anyagban. Azt is írják, a kármentő környezetében 10 négyzetméteren talajcserét végeztek 30 centiméter mélységig, a kitermelt talajt pedig veszélyeshulladék-gyűjtőbe helyezték.

A fenti ügyek között több olyan is van, amelyekről sem az EcoPro, sem a hatóságok, sem a debreceni önkormányzat, sem az akkor hatalmon lévő Orbán-kormány nem tájékoztatta a lakosságot.

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék