Augusztus 6-án egy videót tett közzé közösségi oldalán a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület, amelyben az látszik, hogy Debrecen déli gazdasági övezetében (DGÖ), a CATL-akkumulátorgyár mellett lefektetett vezetékeken keresztül víz ömlik a környékbeli csatornákba.

A videóhoz azt írták, információik szerint a Debreceni Vízmű Zrt. végzett technológiai mosatást. „A vélhetően általuk kihelyezett, a CATL 2-es kapujának közelében talált vízóra állása alapján nem egészen 41 óra alatt közel 4500 köbméter víz fogyott el, nem tudni, pontosan mire. (Mikepércs vízfogyasztása 400-500 m³/nap.) Ez közel 4,5 millió liter víz” – írták. A civilek emlékeztettek, mindeközben Debrecenben éppen 1-es fokozatú vízkorlátozás van érvényben.

A történtek kapcsán a CATL augusztus 7-én közleményt adott ki, amelyben azt írják, nekik nincs közük a vízkieresztéshez. „Mivel a CATL debreceni akkumulátorcella-gyára még nem kezdte meg működését, a vállalat jelenleg minimális mennyiségű vizet használ fel, ahogyan hosszú távon is mindent megtesz a vízfelhasználás csökkentése érdekében” – jelentették ki. A kínai cég megjegyezte, egy víztakarékos technológia eredményeképpen a korábbi tervekhez képest 50 százalékkal kevesebb vizet fognak használni, az energiakrízis során pedig az áramfelhasználásuk 30 százalékos csökkentésével járultak hozzá a takarékoskodáshoz.

A pangás megakadályozása volt a cél

„Attól, hogy valami egy gyár közelében van, attól még nincs feltétlen köze a gyárhoz. Itt is és most is ez a helyzet” – közölte a Debreciner megkeresésére Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója. Mint írta, a videón látható tevékenység úgynevezett hálózatöblítés, hálózatmosatás.

Kifejtette, a vízellátás feladata, hogy a felhasználók számára megfelelő minőségű, mennyiségű és nyomású vizet biztosítsanak. Ez az eljárás a minőségről, annak fenntartásáról szól. „Az ivóvíz élelmiszer, és a minősége nem csak annyi, hogy a kitermelt vizeket megtisztítjuk és hálózatba juttatjuk, hanem azt is jelenti, hogy ezt a minőséget a hálózatban is fenn kell tartani” – magyarázta.

Debrecen közel 1000 kilométeres hálózata egy hatalmas tartály, amelynek speciális az alakja. Ebben a hálózatban a víz a nyomás, a felhasználás és egyéb más tényező szerint adott irányokban és adott sebességgel áramlik és meghatározott ideig a hálózatban tartózkodik. Az áramlást és tartózkodási időt befolyásoló tényezők miatt előfordulhatnak olyan üzemállapotok, amikor a víz sebessége jelentősen lecsökken, ezáltal a tartózkodási idő megnövekszik. „Ha pedig növekszik a tartózkodási idő, akkor másodlagos vízminőségromlás következik be. Ezt hívja a köznyelv pangóvíznek” – sorolta a vezérigazgató.

Gorján hozzátette, ezt a másodlagos vízminőségromlást a magas hőmérséklet csak tovább fokozhatja, ezért az üzemeltetőnek ilyenkor felelőssége és kötelessége olyan beavatkozásokat tenni, amivel ezt megakadályozza, minimálisra csökkenti.

„Ilyenkor számítottan, a szakma szabályainak megfelelően kontrolláltan, minden lehetséges körülményt figyelembe véve (a vízkorlátozást is!) beavatkozunk a hálózat áramlási (nyomás és sebesség) viszonyaiba, hogy a tartózkodási időt és a további körülményeket úgy alakítsuk, hogy a mennyiség és nyomás fenntartása mellett a minőség is rendben legyen” – magyarázta.

Mint mondta, az üzemeltetőnek ez akkor is felelőssége és kötelessége, ha éppen hőségriadó és/vagy vízkorlátozás van, de akkor is, ha éppen hetekig tartó extrém hideg van. A Debreceni Vízmű Zrt. üzemeltetési szabályzata szerint alapesetben évi minimum két alkalommal mosatják át a teljes hálózatot.

A meleg ráadásul kedvez a mikroorganizmusok elszaporodásának, ezért a mosatásra, öblítésre méginkább szükség van, annak ellenére, hogy az 1-e fokú vízkorlátozás idején ez valóban szokatlan tevekénységnek tűnhet. A vezérigazgató megjegyezte, utóbbira az elhúzódó extrém kánikula alatti tudatos vízhasználatra való figyelemfelhívás miatt volt szükség, amellyel hosszútávon, folyamatosan biztosítható a zökkenőmentes ellátás.

„Mi történik ilyenkor? Folyamatosan figyeljük az áramlást befolyásoló jellemzőket (nyomás, sebesség, vízfogyasztás, laboratóriumi eredmények stb.), ennek alapján számításokkal meghatározzuk a beavatkozási pontokat, meghatározzuk a technológiát, elvégezzük azokat a vízkormányzási munkákatm melyek a mosatás ideje alatt azt biztosítják, hogy a felhasználók ebből ne vagy csak minimálisan érzékeljenek valamit, majd elvégezzük a feladatot, aztán pedig visszaállítjuk a rendszert. Tehát minden számítottan és kontrolláltan történik” – ismertette a folyamatot.

A civilek kérdései

Gorján Ferenc a fentiek kifejtése után válaszolt azokra a kérdésekre is, amelyeket eredetileg a Mikepércsi Anyák tettek fel a közösségi oldalukon:

Ki rendelte el a mosatást és milyen célból?

„Fentiek szerint üzemeltetői felelősség és hatáskör. Kizárólag szakmai alapon, az ellátásbiztonság fenntartása érdekében mi döntöttünk így, ahogy eddig és ezután is.”

Ki engedélyezte?

„Semmilyen külsős szerv, tulajdonos engedélye nem szükséges, mert az ivóvíz minőségének fenntartása üzemeltetői felelősség és kötelesség. Az alkalmazott módszer pedig teljesen szokványos, szabályos, szakmai.”

Mióta tart?

„2026. 07. 30. óta.”

Debrecen önkormányzata tud az esetről?

„Tulajdonosunk tájékoztatva lett a munkálatokról, mint minden olyan esetben, amikor az szükséges. (Megjegyzés: hogy ez mennyire szokványos eljárás, ilyet máshol is végzünk, legutóbb a Petőfi téren, az Erzsébet utcán végeztük ezt, de a csőtörések után általában mindenhol, és minden ágvezetéknél is.)”

Honnan származott ez a hatalmas mennyiségű víz?

„A városi hálózat azon területéről, melyben felszíni vízbázisból származó víz található.”

Mennyii ivóvizet használtak fel pontosan?

„8795 m³. Fontos tudni, hogy ez a vízhálózati övezet (kör) magába foglalja városi hálózat déli részét, abból DGÖ, tehát a határok: északon Bojta utca, Vincellér utca, keleten a 47-es számú főút, délen a 481-es út, nyugaton a DGÖ nyugati határoló út.”

Miért a gyárak körüli vízelvezető csatornába került a víz?

„Mert ott lehet elhelyezni szabályosan. Onnan a szennyvíztisztítóba kerül, ahonnan a Tócóba. Így szabályos! Engedélyezés alatt van, hogy később közvetlenül a Tócóba kerülhessen, hiszen különösen ilyen időszakban legalább az ökológiai vízpótlást segítené mindez.”

Összefüggésben van-e a mosatás a CATL közelgő próbaüzemével?

„Nem, nincs köze. A cél a vízminőség fenntartása.”

A jövőben előre tájékoztatnak a hasonló karbantartásokról

Ma, augusztus 7-én délután Tompa Enikő (Tisza), a választókerület egyéni országgyűlési képviselője a közösségi oldalán egy közös fotót posztolt Gorján Ferenccel, a mellékelt szövegben pedig azt írja, fontos vízügyi egyeztetés zajlott közöttük.

A politikus közölte, együtt áttekintették a város vízügyi helyzetét, az ipari parkok vízhasználatát és a hálózat állapotát. „A legfontosabb üzenet: Debrecenben nincs vízhiány, és folyamatosan dolgozunk a vízközmű-hálózat fejlesztésén – kiemelten figyelve a választókerületemet (pl. a Bánk területét) érintő feladatokra” – jelentette ki.

Tompa Enikő tájékoztatást kért a CATL mellett készült videóról, amelyről Gorján ugyanazt a tájékoztatást adta, mint a Debrecinernek: az üzemszerű mosatással a víz pangását előzik meg, annak nincs köze a gyárakhoz.

A vezérigazgató és a képviselő azonban megállapodtak, hogy a jövőben a vízmű előre jelzi felé a lakossági figyelmet felkeltő karbantartásokat, hogy azokról azonnal be tudjon számolni a debrecenieknek.

Tompa Enikő hozzátette, Gorján tájékoztatta őt a vízmű jövőbeli fejlesztési igényeiről, amelyek egybevágnak a Tisza-kormány elképzeléseivel. „Én pedig azon leszek, hogy ezek minél előbb megvalósulhassanak” – ígérte.

Mi változott 2022 óta?

Mivel a vízmű álláspontja már megjelent az önkormányzati sajtóban, augusztus 7-én késő délután a Mikepércsi Anyák egy közösségi médiás posztban reagáltak Gorján szavaira. Szerintük még mindig számos kérdés van az esettel kapcsolatban. Emlékeztetőül megosztották a vezérigazgató egyik 2022-es nyilatkozatát, amikor az akkori hőhullám idején arról beszélt, a vízzel való takarékoskodás céljából felfüggesztették a kötelező, üzemszerű karbantartási mosatásokat. Pedig akkor még vízkorlátozást sem rendeltek el Debrecenben.

„Már csak egy kérdésünk van: 2022 óta mi változott, vagy mi történt, ami felülírta igazgató úr 2022-es szakmai álláspontját, amit nagy örömmel osztott meg a lakossággal?” – kérdezték.

2022 júliusában egyébként még egyik akkuipari beruházás sem működött a városban, a CATL-akkumulátorgyár építését pedig csak az év augusztusában jelentették be.