Május végén írta meg az mfor.hu, hogy a kormányváltás után új neve lett a Nemzeti Oltóanyaggyár Zrt.-nek, most pedig az is kiderült, hogy mi áll a háttérben. A laphoz eljutott információk szerint ugyanis vége az Oltóanyaggyár hányattatott éveinek. Megkeresésükre és arra a kérdésükre, Covid vagy influenza vakcinát fognak-e gyártani, a Debreceni Egyetem sajtóközpontja közölte:

„A Nemzeti Oltóanyaggyár projekt – néhány évnyi előkészítés, építészeti és technológiai tervezés, kutatás-fejlesztés és az építési elemek megvalósítása után – megváltozott.” 

Az egyetem szerint az általuk 2024-ben kezdeményezett, hosszadalmas egyeztetést követően a projektszerződést az állammal végre módosították, és ma már nem klasszikus gyárépítésről van szó, az már nem tartozik a feladatok közé.

Ehelyett egy minden elemében az egyetemi tevékenységet – oktatást, kutatást, tanüzemi működést – szolgáló, valamint a gyógyszeripari innovációs ökoszisztéma részeként működő tanüzemi egység fejlesztése a cél. Az új terveket a már korábban megépült beruházási elemeket is magában foglaló korábbi finanszírozással – de a további finanszírozás elvetésével – valósítják meg.

Egész pontosan: az új cél a hazai oltóanyaggyártást is megalapozó Gyógyszeripari Ökoszisztéma Központ, mint tudáscentrum létrehozása és fejlesztése. Az oltóanyag-tudásbázissal összefüggő kutató és tanüzemet 2030 végéig kell megvalósítani a Gyógyszerésztudományi Kar melletti területen.

Azt is közölték: nemzetgazdasági szempontból már nem kiemelt jelentőségű beruházásról van szó, ez most már egy sima egyetemi oktatás-kutatás-innovációs fejlesztési feladat.

Az előző kormány idején az egészségügyben is tapasztalható nyilatkozatstopok miatt nem jutottak ki transzparens információk a Nemzeti Oltóanyaggyárról. Annyit lehetett tudni eddig, hogy az elmúlt évek költségvetéseiből minimum 55 milliárd forintot különítettek el erre a célra, amiből 2024-ben például 16 milliárdot mégis teljesen másra költött el az Orbán-kormány.

A Debreceni Egyetem sajtóközpontja szerint azonban ez sem fedi a teljes igazságot:

„A Nemzeti Oltóanyaggyárra az ígért 55 milliárd forintos forrást az egyetem csak részlegesen kapta meg, utoljára 2022-ben kapott pénzt (19 milliárdot a beruházásra). A megkapott pénzből a befogadó csarnok, az utak, az utak közművei és egyéb közművek, valamint az áramellátást szolgáló trafótelep épült meg. Ugyanakkor kialakították a majdani gyár tervezéséhez és üzemeltetéséhez szükséges gyógyszergyári tudással rendelkező szakembergárdát, akik túlnyomórészt más gyógyszeripari szervezetektől, cégektől érkeztek. Bár kutatás-fejlesztési eredmények születtek (az oltóanyagok deszkamodellje például), de a gyárépítés leállása miatt ezek félbeszakadtak, és már 2024-ben létszámcsökkentés indult el, sőt, a vezérigazgató is lemondott a kilátástalan helyzetben. A megkapott összeg tehát részleges volt, de annak felhasználása is csak töredékesen történt meg a korábbiakban a megjelölt célokra. A fennmaradt összeget 2030-ig használja fel az egyetem az innovációs, kutatási, oktatási és tanüzemi beruházási feladatok elvégzése során.”

A 2025-ben még szellemgyárnak is aposztrofált egykori Oltóanyaggyár dolgozóinak létszáma az egyetem szerint az utóbbi két évben már eleve a felére csökkent, mivel sokáig nem született támogatói döntés sem a folytatásról, sem a felfüggesztésről.

Bár az egyetem a korábbi szerződés szerinti feladatra fenntartotta a folytatás lehetőségét, de a konkretizált célok ismeretében a leépítés azóta is zajlott. Jelenleg 14 fő a cég személyi állománya, amely létszám az általános cégüzemeltetés feladatait végző gazdasági, jogi és adminisztratív munkaerő mellett a speciális gyógyszeripari mérnöki és üzemeltetői tudással rendelkező munkatársakat is magában foglalja a jelenleg szükséges mértékben.

A teljes cikket itt olvashatják.