Június 26-án tartotta az évtized eddigi leghosszabb ülését Debrecen közgyűlése. 26 napirendi pontot tárgyaltak, amelyek közül számos hangsúlyosabbat előzetesen már ismertettünk. Az ülésen Illés-Rácz Mariann (Civil Fórum), Hunyadi Máté (Mi Hazánk) és Sánta János (Fidesz) képviselők nem vettek részt.

Habár a közgyűlésen különösen éles viták nem alakultak ki, az elmúlt években talán most voltak a legaktívabban a testület tagjai, főleg a nem fideszes képviselők, akik sok kérdéssel, hozzászólással, módosító indítványokkal járultak hozzá a nyári szünet előtti utolsó üléshez. A legfontosabb történésekkel több írásban foglalkozunk, ez az első.

Debrecen fizet Temesvár helyett

Az ülés elején fontos intézményi változásokról döntött a testület: az év végén több évtized után távozik a Vojtina Bábszínház éléről az eddigi igazgató, Asbóth Anikó. Az utódja Láposi Teréz lesz, akinek a munkáját a leköszönő vezető segíteni fogja tanácsadóként. Az előterjesztést egyhangúlag fogadta el a közgyűlés. Láposi Teréz a közgyűlésen arról beszélt, egy olyan intézménynek lesz a szakmai vezetője, amelyben felnőtt. Mint mondta, mindent megtesz azért, hogy ne törjön meg az a szeretet, ami az elmúlt évtizedekben áradt a Vojtina felé.

Megosztottak voltak azonban a képviselők a Nagyerdei Kultúrpark új vezetőjének megválasztásakor. A városvezetés zöldpolitikai kampányait segítő Future of Debrecen tagjaként tevékenykedő Váradi Zoltán Lászlót 5 tartózkodás mellett választották meg, a kinevezését Badár Gyöngyi (Civil Fórum), Balláné Csontos Ildikó (Civil Fórum), Pákh Károly (Összefogás a Cívisvárosért) és Salánkiné Kuti Zsuzsanna (Mi Hazánk) sem támogatta.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a városvezetés ugyanebben az előterjesztésben javasolta, hogy mivel a temesvári partner nem tudja vállalni a megemelkedett önrészt egy, a debreceni Modemmel közösen beadott pályázat során, a debreceni önkormányzat vállalja át a román féltől a 24,44 millió forintos többlet kifizetését. A közgyűlés egyhangúlag fogadta el a határozati javaslatot.

Régóta nem nyúltak a tűzoltók illetményalapjához

Ezen az ülésen tárgyalta a közgyűlés a Debreceni Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság 2024-es beszámolóját. Nagy Imre tűzoltóezredes, debreceni kirendeltségvezető közölte, az év folyamán 3486 alkalommal vonultak, ami azt jelenti, hogy ők az egyik leginkább leterhelt tűzoltó-parancsnokság az országban, a különbség már nagyvárosokhoz képest is jelentős. 49 ember életét mentették meg, 19 esetben azonban már csak az elhunytak kiemelésében tudtak segíteni.

Papp László (Fidesz) polgármester megköszönte a tűzoltóság munkáját, majd arról beszélt, a létszám kihívást jelent, de a létesítmény-tűzoltóságokkal együtt több szakember dolgozik ezen a területen, mint korábban. Papp Viktor (Fidesz) frakcióvezető pedig a köszönetnyilvánítás után elmondta, jobban örülne, ha a számok csökkennének, elkeserítőnek nevezte, hogy még mindig sok a közúti baleset.

Állampolgári jogán szólt hozzá a napirendi ponthoz Lukács Zsolt, az MSZP országos választmányi tagja, aki egy „Weyland-Yutani”-feliratú pólóban jelent meg a testületben. (A nyolcadik utas: a Halál című filmben és az Alien-sorozat többi részében ez volt a neve annak a fiktív cégnek, amely a legénység élete árán is idegen életformát akart juttatni a földre.)

Lukács Zsolt is köszönetet mondott, majd arról beszélt, nagy a létszámhiány a tűzoltóságokon. Felidézte, hogy az Eurostat adatai szerint 2021 és 2022 között 709 személlyel csökkent az állomány. Mint mondta, a leszerelők létszáma minimum kétszerese, de lehet, hogy háromszorosa az utánpótlásnak. Megjegyezte, a kormány 2012 óta nem emelte a tűzoltók illetményalapját. Arra is kitért, Pintér Sándor belügyminiszter tárcája évek óta nem hajlandó meghatározni, mennyi túlmunkát végeznek a tűzoltók. Azt kérdezte, a következő években képesek lesznek-e megbirkózni a Debrecen iparosodása által jelentett kihívásokkal.

Lukács a hozzászólása végén arra kérte Papp László polgármestert, hogy kommentálja a Telex cikkét, amelyben a lap azt írja, a CATL felfüggesztette a debreceni akkumulátorgyár második ütemének tervezését Trump vámháborújára hivatkozva.

Papp a válaszában arról beszélt, Debrecen szintet lépett a létesítmény-tűzoltóságokkal, mivel így több tűzoltó teljesít szolgálatot, mint az iparosítás előtt. Szerinte nincs olyan probléma, amely hátrányosan érintené a tűzoltóság működését.

Az akkumulátorgyárral kapcsolatban a polgármester leszögezte, még ellenőrizni kell a forrást, de az biztos, hogy a rendkívül magas költségigényű beruházások esetében cégek a döntéseket világgazdasági folyamatok mérlegelésével hozzák meg. „Ha egy-egy beruházási döntés nem veszi figyelembe a realitásokat, akkor az értelmét veszti, nem teljesíti a hozzá fűzött gazdasági célokat” – fogalmazott. Papp László úgy látja, ha ez a döntés valóban megszületett, akkor az a világgazdasági folyamatok gondos elemzésén alapul, és ha a viszonyrendszerek normalizálódtak, újra elő lehet venni a döntést. A polgármester azt is elmondta, nincs szükség a gazdasági programjuk felülvizsgálatára, mivel azt a folyamatban lévő beruházásokra építik, a CATL második üteme pedig eddig csak tervezés alatt állt.

A kínai cég a közgyűlés után nem sokkal egy közleményt adott ki, amelyben azt írták, nem igaz, hogy felfüggesztették a második ütem építését. „Valótlanok azok a híresztelések, amelyek szerint a CATL felfüggeszti a második debreceni gyáregysége beruházását. A CATL központ szakemberei jelenleg felülvizsgálják a Debrecenben tervezett második cellagyár technológiáját és beruházási ütemtervét azzal a céllal, hogy a legfejlettebb, legalacsonyabb kibocsátású és energiahatékonyabb megoldások valósuljanak meg magyarországi telephelyén. A második ütem megvalósulása azonban sosem kérdőjeleződött meg. Eközben a vállalat az első debreceni gyáregység befejezésére összpontosít annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb megkezdődhessen a cellagyártás” – írták.

Nagy Imre tűzoltóezredes a válaszában arról beszélt, a katasztrófavédelemben mindig van mozgás, vannak, akik leszerelnek, de újabbak jönnek, folyamatos a munkatársak pótlása és képzése. Megjegyezte, régen is voltak vállalati tűzoltóságok, tehát nem új koncepció a létesítmény-tűzoltóság. Összesen hat ilyen jön létre Debrecenben, ez pedig szerinte nagyon komoly létszámnövekedést eredményez. Kijelentette, az itt lakók biztonságát a tűzoltóság garantálni fogja.

Meglepő módon a vita folytán egy képviselő sem kérdezte a tűzoltókat az előző napon Debrecen határában keletkezett tűzről, amelyet csak órák után sikerült eloltani, és a katasztrófavédelem honlapján olvasható tájékoztató szerint a lángok egy tanyát is veszélyeztettek.

A tűzoltóság beszámolóját egyhangúlag fogadta el a testület.

Megemelték a polgármesteri és alpolgármesteri fizetéseket

Ahogy arról korábban írtunk, Papp László és Szekeres Antal jegyző egy közös előterjesztést nyújtott be, amely több elemet is tartalmaz, többek között törvényi előírás alapján rendelkezik a polgármester és alpolgármestereinek fizetésemeléséről, Fazekas Csongor (Momentum) nem képviselő taggá választásáról a kulturális és oktatási bizottságba – ahonnan korábban Fazekas párttársát, Szabó Bencét a sok hiányzására való hivatkozással tette ki a városvezetés –, valamint arról is, hogy a közgyűléstől a polgármesterhez kerüljön a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyása és a vízfogyasztás rendjének megállapítása.

A fizetésemeléseket Salánkiné Kuti Zsuzsanna és Pákh Károly tartózkodásai mellett, Fazekas Csongor megválasztásáról egyhangúlag, a döntési jog átruházásáról pedig Pákh Károly ellenszavazata, valamint Madarasi István (Összefogás a Cívisvárosért), Mándi László (Összefogás a Cívisvárosért) és Salánkiné Kuti Zsuzsanna tartózkodásai mellett határoztak.

Visszafordítanák a magyarok „népvándorlását”

A közgyűlés döntött Debrecen 2021 és 2030 közötti fejlesztési programjának felülvizsgálatáról is. Ahogy arról korábban írtunk, a közgyűlés elé vitt dokumentumban számos ambiciózus sportberuházás szerepel, többek között atlétikai stadiont, salakmotor stadiont, velodrom kerékpáros csarnokot és sportmúzeumot is tervez a városvezetés. Ezekről azonban az előterjesztés tárgyalása során sem a polgármester, sem a képviselők nem beszéltek, nem kérdeztek.

Papp László a felvezetésében beszélt arról, hogy a város központi területein is létre akarnak hozni üzleti szolgáltatószektori munkahelyeket, mivel az üzleteknek szüksége van a napközbeni forgalomra is.

Pákh Károly emlékeztetett, az eredeti gazdasági programban szerepelt, hogy 300 ezren fognak lakni Debrecenben, a vonzáskörzetben pedig 1 millióan. Megkérdezte, hogyan alakulnak ezek a számok. Megjegyezte továbbá, hiányolja a programból az agráriumot és az élelmiszeripart.

A polgármester úgy felelt, hogy a 300 ezres Debrecenbe a szűkebb agglomerációt is bele kell érteni. Mint mondta, ezekkel a településekkel együtt reálisnak látja a szám elérését. Arról is beszélt, az országban tapasztalt korábbi, keletről nyugatra tartó „népvándorlás” visszafordítását tűzték ki célnak. Az új munkalehetőségek mellett fontosak nevezte a lakhatással kapcsolatos fejlesztéseket is, amelyek alapjait most végzik el a keleti városrészben.

Az elmúlt tíz év Papp László szerint arról is szólt, hogy a dohányipar és a húsfeldolgozás újra megerősödött, az Alföldi Tej fellépésével pedig sikerült megmenteni a tejipart. Leszögezte, az élelmiszeripar szerepe nominálisan nem, csak a város gazdasági teljesítményén belül elfoglalt súlya csökkent.

2026-tól tudnak „szürkevizet” adni az akkugyáraknak

Mándi László arról érdeklődött, mikor építik ki a dokumentumban olvasható geotermikus rendszereket, valamint milyen vizet használnak az akkumulátorgyárak, amíg nem lesz kész a „szürkevíz”-hálózat. Arra is kíváncsi volt, mi lesz az eddig meg nem valósult intermodális központtal, tehát a vasútállomás és az autóbusz-pályaudvar évtizedek óta tervezett összevonásával, fejlesztésével. Megkérdezte továbbá, mennyi új lakást építettek az elmúlt években, és mennyit terveznek a következő időszakban.

Papp László a válaszában elmondta, a „szürkevíz”-hálózat kivitelezése zajlik az északnyugati és a déli gazdasági övezet irányában. Közölte, a cégeknek megfelelő szinten tartott sótartalmú vízre van szükségük, az erről gondoskodó keverő műtárgyak 2026-ban készülnek el, onnantól kezdve tudják biztosítani a „szürkevizet”. Arra a kérdésre, hogy addig mit használnak az akkugyárak, a polgármester nem válaszolt, csak annyit mondott, „ennek megfelelően készülnek el a tervek, és a kapacitások is ennek megfelelően épülnek ki”.

Az intermodális központ kapcsán azt felelte, a legutóbbi terv, amelyben magáncégeket vontak volna be a pályaudvarok fejlesztésébe, „megállt, ebben új információ jelenleg nincs”. Mint mondta, a fejlesztés meghaladja Debrecen önkormányzatának lehetőségeit, de a város partner abban, hogy megtalálják a megfelelő lehetőséget. Közölte, az is elfogadható, ha a fejlesztést magántőke bevonásával valósítják meg.

A polgármester arra is kitért, 2014 és 2024 között több mint 5100 lakás épült Debrecenben. Elmondta, jelenleg több mint ezer lakás a városban, a keleti városrészben pedig további lakásépítéseket tennének lehetővé. Papp László azt mondta, a Vágóhíd utca mindkét oldala, beleértve az egykori Barnevál épületét szintén egy lakásfejlesztés helyszíne lehet, a Tócóvölgyben, a Derék utcán pedig önkormányzati lakásokat építenének. Azt is kifejtette, a salakmotorpályát a Gázvezeték utcáról áttelepítenék a repülőtér sarkába, a déli gazdasági övezet északnyugati részébe, az így felszabaduló területet pedig ugyancsak lakáscélra használnák.

Papp László beszélt arról is, miért járt a napokban Brüsszelben. Mint mondta, ez az európai uniós források „hazahozataláról” szólt. Közölte, Brüsszelben megtudta, hogy a következő hónapokban felülvizsgálják a 2021-2027-es fejlesztési ciklus prioritásait, és a lakáscélú fejlesztések támogathatókká válnak.

A Pénzügyminisztériumban kellett volna lobbiznia, nem Brüsszelben

Gondola Zsolt Zoárd, a Civil Fórum frakcióvezetője emlékeztetett, annak idején a magasabb hozzáadott értékű ipar betelepítését tervezték, ehhez képest akkumulátoripar, összeszerelő üzemek jöttek Debrecenbe, tele van a város külföldiekkel, erről pedig a közgyűlés nem döntött. Közölte, aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzat hogyan áll ellen, ha a kormány azt mondja, még egy akkugyárat hoznak a városba. Gondola felidézte, az új beruházások bejelentésekor a városvezetés az adóbevétellel érvelt mellettük, ehhez képest az elmúlt év a pénzek kormányzat általi elvonásáról szólt. Szerinte Pappnak nem Brüsszelben, hanem a magyar Pénzügyminisztériumban kellett volna lobbiznia, hogy visszaszerezze az elvont bevételt.

Papp László az elhangzottakra úgy reagált, az elektromobilitás az egyik leginkább innovációigényes része a gazdaságnak, olyan kutatás-fejlesztési programok zajlanak ezen a téren, amelyekben fontos volt megteremteni a részvétel esélyét, ehhez pedig a nagyvállalatok megjelenése kellett.

A polgármester leszögezte továbbá, nemcsak Brüsszelben, hanem Budapesten is lobbiznak a város érdekében, és addig nem nyugszik, amíg ebben eredményt nem érnek el. Szerintem az önkormányzati rendszer a szolidaritási adó jelenlegi kiszámítása mellett „totál finanszírozhatatlan”. Úgy látja, az elvonások nélkül Debrecen bőven tudná fedezni a költségét minden közszolgáltatásnak. Mint mondta, áprilisban azt javasolták a kormánynak, hogy a szolidaritási hozzájárulás felső határa 15 százalék legyen.

Barcsa Lajos (Fidesz) gazdasági alpolgármester úgy látja, a közgyűlés elé vitt dokumentum egy pontosítás, amely az évtized kezdete óta eltelt időszakra reagált. Az üzenete szerinte az, hogy Debrecen továbbra is Magyarország és Kelet-Közép-Európa egyik legsikeresebb városa lehet. Kiemelte, az elmúlt években több mint 20 ezer munkahelyet és több mint 100 ezer négyzetméter logisztikai területet hoztak létre. Közölte, jelenleg több mint 10 ezer lakás építését készíti elő az önkormányzat, főleg a fiatal, képzett munkavállalók támogatására. Úgy véli, egyre több fiatalt vonz a város fejlődése.

Megtorlási lehetőségről beszélt a polgármester a Semcorp kapcsán

Madarasi István arról beszélt, az Összefogás a Cívisvárosért képviselői sokban egyetértenek a városvezetéssel, de azt szeretnék, ha 2024-ben kormányváltás történne, amely visszahozná az önkormányzatok önállóságát, nagyobb mozgásterét.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal a napokban leállíttatta a Semcorp-szeparátorfóliagyár próbaüzemét, mivel átlépték a megszabott kibocsátási határértékeket. Madarasi kifogásolta, hogy a Semcorp vezetése megfellebbezi a hatóság döntését. „Én azt gondolom, fordítva ülnek a lovon az ide betelepülők” – fogalmazott.

Papp László polgármester a Semcorp kapcsán hangsúlyozta, a hatóságnak megvannak az eszközei. „A hatóságnak megvan a jogszabályi feltételrendszere és az eszközrendszere ahhoz, hogy ha valamilyen eltérést tapasztal, azt a leghatározottabban megtorolja. Ez így lesz a jövőben is. Ez független attól, hogy kínai, német, vagy magyar, mindenkinek be kell tartani a szabályokat, oszt viszontlátásra” – magyarázta.

A 2021 és 2030 közötti fejlesztési program felülvizsgálatáról szóló dokumentumot 22 igen szavazattal, a Civil Fórum képviselőinek, valamint Pákh Károly és Mándi László nem szavazatai, továbbá Salánkiné Kuti Zsuzsanna tartózkodása mellett fogadták el. Madarasi István a kivetített információk szerint nem szavazott.