Augusztus 28. és 30. között rendezik meg Debrecenben a 34. Farmer-Expó Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítást. A programsorozatnak idén is a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusa ad otthont. A 2025-ös Farmer-Expo sorsa a ragadós száj- és körömfájás járvány miatt sokáig kétséges volt, végül június elején döntöttek az idei kiállítás megrendezéséről.

Tavasszal sokk érte a hazai állattenyésztést

A rendezvényt meghirdető júniusi sajtótájékoztatón Vaszkó László kiállításigazgató elmondta, a ragadós száj- és körömfájás betegség teljesen felborította a magyar állattenyésztési gondolkodást. Az agráriumot sokkoló járvány miatt a kormány is számos óvintézkedést vezetett be, aminek következtében nem szerveztek állattenyésztési kiállításokat, ebben az évben a Farmer-Expo lesz az egyetlen rendezvény az országban, ahol élő állatokat is bemutatnak.

Vaszkó László szerint a betegség a bezárkózásra késztette a magyar tenyésztőket A szakemberek megijedtek és senkit nem engedtek az állataik közelébe, állományaikat teljesen elszigetelték. Ebben a folyamatban nem csak a gazdák, de a fogyasztók is bizalmatlanná váltak. A KSH adatai alapján például ebben az időszakban jelentősen csökkent itthon a tejtermékek fogyasztása. A kiállításigazgató hozzátette, nagyon fontos újra megmutatni, hogy az ágazatban igenis hatalmas potenciál rejlik és a magyar növényi és állati eredetű termékek jó minőségűek és értéket képviselnek.

Úgy gondolja, a magyar állattenyésztés egy stratégiai ágazat, ami nemcsak azt jelenti, hogy élelmiszert ad az országnak, hanem a vidék megtartó képességének gerincét is ez adja.

A tavaszi járvány ellenére idén is szerveznek szarvasmarha bemutatót, ahová a kiállításigazgató telt házat vár. Úgy véli, az idei esemény megszervezése a kötelesség mellett felelősség is, amit a magyar gazdatársadalom érdekeit szem előtt tartva vállaltak.

„Fogunk foglalkozni különböző fórumokon azzal, hogy mi volt ez a száj- és körömfájás, hogyan törhetett ez ki, történtek-e ott emberi mulasztások, és gyakorlatilag a megelőzésének legegyszerűbb módszerei mik lehetnek” – fogalmazott Vaszkó László.

Aszálykonferencia is lesz a Farmer-Expón

Vaszkó László kiemelte, a növénytermesztés megóvása érdekében aszálykonferenciát is szerveznek. Európában és az országban rengeteg tudás halmozódott fel az évek során az aszály kapcsán. Ezt gyűjtik majd össze és adják át a magyar gazdáknak, amitől egyfajta optimista szemlélet kialakulását várják a szervezők.

Innovációra van szükség a juhászatban

Jávor András, a Debreceni Egyetem professzora szerint a magyar állattenyésztés dinamikus fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. A szarvasmarha-, a baromfi- és a sertéstenyésztés világszínvonalon működik, viszont a juhtenyésztés kimaradt a fejlődésből. Erre a körömfájás járvány is jócskán felhívta a figyelmet. A professzor véleménye az, hogy ez egy rettenetesen rosszul működő ágazat jelen pillanatban Magyarországon.

Emiatt úgy érezték, zászlóbontást kellene csinálni az ágazatnak, mely gondolathoz a Nemzeti Agrárkamara, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, a Juh és Kecske Ágazatért Szakmaközi Szervezet, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség és a Juh Terméktanács mellett számos egyéni tenyésztő is csatlakozott.

Azzal egészítette ki, hogy jó néhány millió migráns került be a nyugat-európai országokba, akiknek a fogyasztásában a birka szinte kizárólagos húsként jelenik meg, és ezt az igényt a magyar juhtenyésztés nem tudja kielégíteni. Jó példaként Ausztriát hozta fel, ahol rövid idő alatt az anyajuh- és a kecskeállomány is megháromszorozódott.

Hiszi azt, hogy a munka, amit elindítanak, konstruktív vitát indít majd be, amitől megindulhat az ágazat fejlődése. Reméli továbbá, hogy a külföldi, valamint a hazai piacokon is elismertebbé és jobbá válhatnak a hazai juhtermékek.