Május 29-én délelőtt ülésezett Debrecen közgyűlése. Előzetesen 31 napirendi pontot ismertetett a városháza, ezek közül néhány érdekesebbet már bemutattunk. Az ülésen – amelyen a testületből egyedül Pákh Károly (Összefogás a Cívisvárosért) nem vett részt, Papp László (Fidesz) polgármester elmondása szerint munkahelyi elfoglaltságra hivatkozva – sürgősségi indítvánnyal egy újabb ügyben terjesztett elő határozati javaslatokat a polgármester.

105 százalékos finanszírozás

Két debreceni intézmény, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár és a Modem pályázatot adott be az Európai Unió INTERREG programjára. Ezek már a szerződéskötést megelőző időszakba kerültek. A könyvtár a nagyváradi önkormányzattal, a Modem pedig a temesvári Faber Kulturális Centrummal közösen pályázott. A közgyűlés most arról szavazott, kötelezettséget vállal-e a szükséges önrészek biztosítására. A Méliusz esetében ez forintban számolva körülbelül 8 milliót, a Modem pályázatánál pedig 170,34 millió forintot jelent.

Talán a sürgősségnek tudható be, hogy az előterjesztésbe komoly hiba csúszott. A Méliusz pályázatánál a projekt finanszírozásának forrásait a következőképpen tüntették fel: Európai Regionális fejlesztési alap (85 százalék), magyar állami költségvetés (15 százalék), a kedvezményezett önereje (5 százalék). Ezek összeadva 105 százalékot adnak ki.

És ami a projektek tartalmát illeti, a Méliusz a nagyváradiakkal közösen a két város körüli művészeti hálózatok kialakítását tervezi, amelyben digitális művészeti kezdeményezések jönnének létre, vizuálisan és kulturálisan összekapcsolva Debrecent és Váradot. Emellett művészeti hackatonokat (innovációs ötletversenyeket) rendeznének, amelyeken a digitális művészetek eszközeivel foglalkoznak környezeti problémákkal. A Modem pedig világítótestek korszerűsítését, gépészeti felújítást és más renováló munkálatokat valósítana meg. A pályázat olyan programelemeket is tartalmaz, amelyek célja, hogy új kulturális formákon keresztül tegye érthetőbbé „a határon átnyúló régiók sajátosságait”.

A határozati javaslatokat a képviselők kérdések és hozzászólások nélkül, egyhangúlag fogadták el.

Megfosztották a Pride-tüntetést szervező momentumost a bizottsági tagságától

Az ülés egyébként is a csendes egyetértés jegyében zajlott: a közgyűlés a 32 napirendi pontot kevesebb mint két óra alatt letudta, délelőtt 11-re már végeztek is. Az előterjesztések zömét kérdések és hozzászólások nélkül, egyhangúlag szavazták meg.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Papp László polgármester előterjesztést adott be arról, hogy Szabó Bencét, a Momentum politikusát és volt önkormányzati képviselőjét fosszák meg az önkormányzat kulturális és oktatási bizottságában lévő nem képviselői tagságától. A közgyűlésen ennél a napirendi pontnál csak a polgármester és Komolay Szabolcs (Fidesz), az érintett bizottság elnöke szólaltak meg, de Szabó eltávolítását egyikük sem említette. Habár az ülésen jelen volt Mándi László és Madarasi István, az Összefogás a Cívisvárosért képviselői, akik Szabóval közösen indultak a tavaly júniusi önkormányzati választáson, egyikük sem szólalt meg a védelmében. A bizottsági tagságtól való megfosztásáról szóló határozati javaslatot a testület ellenszavazat nélkül fogadta el, az Összefogás és a Civil Fórum képviselői tartózkodtak, a Mi Hazánk a Fidesszel együtt igennel szavazott.

Habár az előterjesztésben a polgármester arra hivatkozott, hogy Szabó a ciklus kezdete óta csak egyszer vett részt bizottsági ülésen, és „a rendszeres távolmaradás a bizottság munkájának hatékonyságát veszélyezteti”, egyesek szerint az állhat az eltávolításának hátterében, hogy Tompos Mártonnal, a Momentum elnökével együtt május 3-án ideiglenesen szivárványos zászlót húzott fel a Régi Városháza épületére a Pride-felvonulás betiltása ellen szervezett tüntetésén.

Lépjen fel a polgármester a civilek és a sajtó védelmében

Az egyetlen érdemi vita a közgyűlésen akkor alakult ki, amikor az előző néhány üléshez hasonlóan ismét állampolgári jogán szólt hozzá Lukács Zsolt, az MSZP országos választmányának tagja. A politikus a hivatalosan „a közélet átláthatóságáról” címet viselő, de annak tartalma miatt akár „diktatúratörvénynek” is nevezhető törvényjavaslatról beszélt. A debreceni Halász János (Fidesz) által benyújtott tervezet teljesen ellehetetlenítené a kormánynak nem tetsző civil szervezetek és sajtótermékek munkáját.

Lukács Zsolt szerint a törvényjavaslat sérti a jogalkotási törvény jogalkotási elveit, az adó 1 százalékának felajánlására vonatkozó tiltás pedig visszamenőleges törvénykezés, ami jogállamban és kultúrállamban tilos. Ezután arról beszélt, hogy a Fidesz 1989 és 1992 között igazoltan 8,2 millió forintot kapott Soros György alapítványától a magyar közélet befolyásolására, valamint sok pénzt kaptak a német CDU/CSU pártalapítványától is, amit az MSZP–SZDSZ kormányok megbuktatására használtak fel. Mint mondta, ettől nem gondolja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vagy Kövér László házelnök a hazájuk ellen dolgozott volna, csak másképp gondolkozott, mint a fennálló rendszer. Lukács felhívta a figyelmet, hogy a törvény debreceni szervezeteket is érinteni fog, ezért arra kérte Papp Lászlót, lépjenek fel a civilek és a sajtótermékek védelmében, ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal megtámadná őket.

Papp László erre a kérésre nem reagált, hanem arról beszélt, a debreceni közgyűlés annyira demokratikus, hogy bárki hozzászólhat a napirendi pontokhoz, akkor is, ha a mondandójának nincs köze az előterjesztéshez. Azt is elmondta, ha a diktatúratörvény ellentétes az alaptörvénnyel, akkor az alkotmánybíróság tud tenni lépéseket az ügyben. „Én hiszem azt, hogy Magyarországon ez a jogszabály nem veszélyeztetheti a sajtószabadságot” – jelentette ki hangsúlyozva, ő hisz a sajtószabadságban. Ezt követően azt fejtegette, hogy ilyen jogszabályt alkalmaznak az Egyesült Államokban is. Ahogy az a 444 anyagából is kiderül, ennek az állításnak nem sok alapja van.

Elfogadták a beszámolókat

Ezen az ülésen fogadták el számos önkormányzati cég beszámolóját. A vitáktól egyébként is mentes eseményen Gondola Zsolt Zoárd, valamint Madarasi István fontosnak tartotta külön hozzászólásban bejelenteni: a Civil Fórum és az Összefogás mindegyik beszámolót meg fogja szavazni – így is lett. Gondola megjegyezte azonban, habár ilyen problémát Debrecenben nem látnak, a budapesti BKK-s bűncselekmények őket is körültekintésre intik. Madarasi István pedig arról beszélt, oda kell figyelni néhány társaság gazdálkodására, mert kevés lehet a nekik szánt működési támogatás.

Barcsa Lajos (Fidesz) gazdasági ügyekért felelős alpolgármester a képviselők figyelmét felhívta arra, hogy nem csak évente egyszer tudják megtekinteni a pénzügyi adatokat, ugyanis az önkormányzat munkatársai havonta ellenőrzik a gazdasági társaságok számait. Közölte, ez az ellenőrző rendszer biztosítja az eredményes és szakmailag megfelelő működést.

Papp László polgármester arról beszélt, az önkormányzatnak kell finanszíroznia a helyi közösségi közlekedés jelentős veszteségét, ezért kell a nyereséges cégektől folyamatosan elvonniuk az osztalékot. Megjegyezte, szükséges lenne, hogy az a rendszer, ami most a szolidaritási adó kapcsán fönnáll, ne legyen tartós, mert akkor több mozgástere lenne az önkormányzati cégeknek. Mint mondta, azért hajtották végre a debreceni gazdaságfejlesztést, hogy a város stabil lábakon álljon. „A számok szintjén ez hibátlan” – fogalmazott, hozzátéve, azon kell dolgozniuk, hogy ennek a forrásnak a jelentős része Debrecenben maradjon.

Bezárják az óvodát, mindenki örül

Ahogy arról korábban már írtunk, a városvezetés két debreceni óvoda megszüntetését tervezi a Bajcsy-Zsilinszky utcán és a Jerikó utcán. Utóbbi intézményt már ezen a nyáron bezárnák, a gyerekeket a szülők más óvodákba iratták.

Papp László elmondta, mindkét óvodában találkozott szülőkkel és dolgozókkal, utóbbiakat más telephelyen foglalkoztatják tovább. Gondola Zsolt Zoárd a hozzászólásában elmondta, örömmel konstatálta, hogy mindenkinek sikerült megoldani a helyzetét. „Körülbelül így néz ki az önkormányzati politika. Sokan számonkérik tőlünk, hogy miért nem kritizáljuk élesen a Fidesz, vagy a város vezetését. Mi azt mondjuk, mindig fontosabb, hogy az embereknek, a debrecenieknek megoldódjon az ügye, minthogy ránk valamiféle patina tapadjon” – fogalmazott. Elmondta, legutóbb patkányok ügyében tartottak sajtótájékoztatót – amelyről a Debrecinert a Fidesz sajtóeseményeihez hasonlóan nem értesítették –, egy önkormányzati cég pedig már ment is takarítani az érintett utcába.

Hogy kerül a szemét az utcára?

Papp László a válaszában arról beszélt, felelősségteljes döntés, hogy ha egy óvodában feleannyi gyerek van, mint amennyit el lehetne helyezni, akkor hagyják-e úgy tovább működni azt. Arról is beszélt, mindig része volt a politikájuknak, a kritikákat, javaslatokat meghallgatják, és ha elfogadhatók, akkor beépítik a város működésébe. Ezt követően a következő eszmefuttatásba kezdett a városi szeméttel kapcsolatban:

„Az önkormányzat nem hagy szemetet az utcán. Mi, innen a városházáról, a városi intézményekből, a városi szervezetekből nem úgy végezzük a munkánkat, hogy kihordjuk a szemetet az utcára. De a szemét az mégis ott van. Tehát valahol, valaki Debrecenből úgy gondolja, hogy az a legjobb megoldás, ha az utcán hagyja a szemetet. Na most ez egy szemlélet kérdése, nagyon remélem, hogy egyre kevesebben vannak olyanok, és ebben az elmúlt évtizedekben komoly változások mentek végbe, akik az erdőt tartják szeméttelepnek és oda viszik ki. Hulladékudvarok működnek, házhoz menő lomtalanítási szolgáltatása van a szolgáltatónak” – sorolta, majd arról beszélt, korábban lomtalanításkor úgy nézett ki egy-egy városrész, mint egy szeméttelep, ezért átalakították a rendszert.

Illés-Rácz Mariann (Civil Fórum) a hozzászólásában jelezte, ha nem akar szemetet szétdobálva látni a városvezetés, akkor kukákra is szükség lenne, például a Csapó utcán. Papp László úgy felelt, megvizsgálják, van-e még szükség valahol szemetesekre, és ha igen, pótolják.

Az óvodabezárásról szóló előterjesztést csak a Mi Hazánk két képviselője, Salánkiné Kuti Zsuzsanna és Hunyadi Máté nem szavazták meg, ők tartózkodtak.

Költenek-e eleget a rágcsálóirtásra?

Az ülés végén egyedül Illés-Rácz Mariann élt interpellációval. Papp Lászlótól azt kérdezte, elegendő pénzt költ-e a város rágcsálóirtásra. A polgármester azt felelte, ha szükséges, tudnak több pénzt biztosítani. Megjegyezte, a Debreceni Vízmű Zrt. gondoskodik arról, hogy a rágcsálók ne érezzék otthon magukat a csatornahálózatban.

A képviselő azt is kérte, helyezzenek ki több kerékpártárolót a Csapó utcára, mert a lakosok most a frissen ültetett fákhoz lakatolják a biciklijüket. Papp erre úgy reagált, a fák „többfunkciósak”, de a felvetést rögzítették.

A következő közgyűlést várhatóan június 26-án tartják Debrecenben.