Halász János nem tartozik a legaktívabb országgyűlési képviselők közé, de most hozzájárult Debrecen kétes hírnevéhez a civilek ellehetetlenítése és a nyilvánosság korlátozása terén.
Olyan debreceni politikus nevén fut a civilek és a sajtó elleni kormányzati támadás, akit a bíróság már elmarasztalt civilekről való hazudozásért
A bevándorlásszervezéssel vádolt, „Soros-szervezeteknek” bélyegzett civilek elleni nyilatkozat közgyűlési elfogadása, az ellenük folytatott lejáratókampány és a 23 civil szervezetet bemutató Közös Város fesztivál 2024-es ellehetetlenítése, valamint a köz nélküli közmeghallgatások után újabb lépéssel szerzett kétes hírnevet Debrecen a lakóhelyükért, környezetükért, országukért tenni akaró civilek szorongatása és a nyilvánosság korlátozása terén.
Halász János (Fidesz) debreceni kötődésű országgyűlési képviselő nevében nyújtotta be a kormány „a közélet átláthatóságáról” címet viselő törvényjavaslatot, amely orosz mintára akadályozná meg a tőle független, valódi civil szervezetek és sajtótermékek működését. A kezdeményezés preambulumába a legkülönfélébb, egymással semmilyen összefüggésben nem lévő témákra hivatkoznak a rezsicsökkentéstől a „migránsgettók” elutasításán át a palesztin szervezetek támogatásának leállításán és a GMO-mentes gabonán keresztül az „LMBTQ-propagandáig”. „E célok megvalósulása érdekében a szabályozás a külföldről támogatott, Magyarország szuverenitását veszélyeztető szervezetek jegyzékre vételének lehetőségét teremti meg” – olvasható az anyagban. Arra, hogy kiket vegyenek fel a jegyzékbe, a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal tesz javaslatot. A hivatal mások mellett már a Debrecinerről is készített jelentést.
Forrás: Facebook
Törvényesnek minősülő kifizetéseket is fél évig visszatarthatnak
A törvényjavaslat szerint a külföldről támogatott, szuverenitást veszélyeztetőnek minősített szervezetek a jövőben a pénzmosás elleni szerv engedélye nélkül nem fogadhatnak el külföldi támogatást, az állampolgárok nem ajánlhatják fel nekik az adójuk 1 százalékát, a vezetőik, alapítóik, valamint felügyelő- és ellenőrző bizottsági tagjaik kiemelt közszereplőkké válnak, és vagyonnyilatkozat tételére kötelezik őket. Előírják továbbá, hogy azoknak, akiket jegyzékbe vettek, bármilyen természetes személytől, jogi személytől vagy más szervezettől kapnak is támogatást, bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérniük arról, hogy a részükre nyújtott támogatást sem közvetlen, sem közvetett módon nem külfölditől kapták.
A jegyzékbe vett szervezetek pénzmozgásait a hitelintézet folyamatosan figyeli, az engedélyköteles utalások esetén a pénzmosás elleni szerv döntéséig nem engedi hozzáférni a kedvezményezettet az összeghez. A pénzmosás elleni szerv ezt követően megvizsgálja a fizetést, és ha úgy találja, hogy az „a közélet befolyásolására”, valamint a külföldi támogató kéréseinek teljesítésére, a céljai előmozdítására szolgál, akkor elrendeli a támogatás visszautalását. Ezt a vizsgálatot 90 nap alatt folytatják le, ami újabb 90 nappal meghosszabbítható, tehát amennyiben később törvényesnek minősítik az utalást, akkor is fél év telhet el, mire a pénz eljut az adott civil szervezethez vagy sajtótermékhez.
A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lépne hatályba. Könnyen belátható, hogy amennyiben ezt így elfogadja az Országgyűlés, azzal olyan fegyvert ad a kormány kezébe, amellyel megszüntetheti a neki nem tetsző civil szervezetek és sajtótermékek alapvető, magyarországi működési feltételeit.
Hazudott a Helsinkiről
Az 1963-ban született Halász János 1998 óta fideszes parlamenti képviselő, előtte már 1995 óta volt tagja a debreceni közgyűlésnek, akkor még az SZDSZ támogatásával. Néhány év megszakítással már 1998 óta a Fidesz országgyűlési frakcióvezető-helyettese. A Fidesz egyetlen olyan debreceni politikusa, aki nem egyéni választókerületben, hanem országos pártlistán szerzett képviselői mandátumot.
Halász nem tartozik a Fidesz azon képviselőihez, akiktől gyakran hangos a sajtó, azonban a Debreciner is több alkalommal beszámolt már az ügyeiről. 2020-ban például a Kúria jogerősen 400 ezer forint pénzbírságra ítélte őt, miután azt hazudta a Magyar Helsinki Bizottságról, hogy eltitkolja a pénzügyeit és nem válaszol az azokat firtató újságírói kérdésekre. A szervezet valójában időben válaszolt a megkeresésekre, a gazdálkodási adatai pedig évekre visszamenőleg nyilvánosan elérhetőek voltak.
A 444 a következő évben arról írt, hogy Halász annak ellenére tudott vásárolni egy legalább 17,2 millió forintos Mercedes terepjárót, hogy a korábbi évek vagyonnyilatkozataiban nem tüntetett fel megtakarítást, a képviselői fizetése pedig nem lett volna elég az autó megvételére. A politikus akkor a lapnak azt nyilatkozta, a járművet megtakarításból, kölcsönből, családi összefogás segítségével tudta megszerezni.
Évenkénti összeállításainkból az is kiderül, hogy Halász János hosszú ideje nem tartozik az aktív képviselők közé az Országgyűlésben. Tavaly például mindössze 7 felszólalása, 1 önálló és 1 nem önálló indítványa volt.
