Közös várost! – A debreceni helyszínek az utolsó pillanatban mondták le a civil fesztivált, az Amnesty International nyílt levéllel fordul Papp László polgármesterhez

A 23 civil szervezetet bemutató programot április óta tervezték, a Nagyerdei Víztorony és a Roncsbár is az utolsó pillanatban mondta le a rendezvényt. A civilek közös közleménnyel és nyílt levéllel reagálnak a fejleményekre.

Szeptember 28-án, most szombaton rendezték volna meg a Közös Város elnevezésű civil fesztivált, a rendezvényen 23 debreceni és környékbeli civil szervezettel lehetett volna megismerkedni. Korábban a Debrecinerben is ajánlottuk a rendezvényt, mint írtuk, a csoportok külön standokkal és közös programokkal is bemutatkoztak volna. A szervezők külön ügyeltek arra, hogy politikamentes legyen a rendezvény.

A tervezés már tavasszal elkezdődött, az Amnesty International Magyarország regionális koordinátora, Zsugyó Virág áprilisban egyezett meg a Nagyerdei Víztoronnyal, annak üzemeltetőjével, a Debreceni Campus Nonprofit Közhasznú Zrt.-vel, ami elsőként befogadta volna a rendezvényt, ám a szóbeli ígéreten túl a helyszín működtetőjétől nem kaptak bérleti szerződést a szervezők, ez a sajátos „stratégia” erősen hasonlít a DEAL (Debrecen Art Lab) pályázat során történtekre.

Az esemény előtt másfél héttel, szeptember 17-én délután arról tájékoztatta a Nagyerdei Víztorony a szervezőket, hogy a helyszínt szeptember 28-án a Loki szurkolóinak ígérték, akik az aznapi DVSC-MTK meccs előtt és után használják a helyszínt. A szervezőktől elnézést kértek és tájékoztatták őket, hogy a hónapok óta szervezés alatt álló, több száz embert érintő rendezvényt az utolsó másfél hétben kell új helyszínre vinniük.

A szervezők a résztvevő civil szervezetekkel együtt ezután a Kossuth térre vagy a Csapó utcai sétálóövezetben található Roncsbárba vitték volna a fesztivált, a közterületet B-tervnek fenntartva akkor, ha a Roncsbár nem fogadja az eseményt. A Roncsbár elfogadta a megkeresést és létrejött egy bérleti szerződés is, az egyeztetések során a szervezők külön kérték, hogy a szórakozóhely minden vezetője engedélyezze a civil fesztivált, mert felmerült a gyanú, hogy a Nagyerdei Víztoronyban sem volt véletlen, hogy megakadályozták a rendezvényt.

Két nappal a fesztivál előtt, szeptember 25-én a Roncsbár arról tájékoztatta az Amnesty és az Alternatív Közösségek Egyesülete (AKE) munkatársait, hogy építési terület van az épületben és a belső udvaron, emiatt nem valósulhat meg a fesztivál a Roncsban. A szombati napon amúgy a Roncsbárban egy koncertet is tartanak.

Vannak, akik kiállást fogalmaztak meg

„Debreceniként meg akartam mutatni a városnak, hogy milyen értékes és nélkülözhetetlen civil szervezetek működnek itt, helyben. Megérdemlik nemcsak azt, hogy büszkék legyünk rájuk, hanem azt is, hogy minél többen ismerjék őket, és azt, hogy nélkülük nem lenne ugyanolyan ez a hely. Meg akartuk mutatni az AKE-val együtt, hogy több figyelemmel és részvétellel olyan lehet Debrecen, ahol kivétel nélkül mindannyian szeretünk élni” – olvasható Zsugyó Virág nyilatkozata abban a szeptember 27-én reggel megjelent közleményben (Miért fél Debrecen vezetése a fogyatékossággal élő emberektől?), amit  több szervezet együtt jegyez: az Amnesty International Magyarország, a Food Not Bombs Debrecen, a Főnix Fixed Gear, az Igazgyöngy Alapítvány, a Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület, a CívisColors, a Debrecenben Hallottam CENZÚRA nélkül, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület és a TASZ. 

„Semmi különleges vagy meglepő nincs abban, hogy a tíz éve tartó civilellenes kormányzati politika hatása az egész országra, minden közösségre kiterjed. Független szervezetekként sajnos hosszú évek óta ismerős az akadályoztatás és a megbélyegzés. De az még minket is váratlanul ért, hogy olyan civil szervezetek sem kaphatnak helyet Debrecenben, akik rászorulóknak, értelmi fogyatékossággal élő embereknek, menhelyi kutyáknak és kilátástalan helyzetben lévő gyerekeknek segítenek. 

Nem adjuk fel ezeknek a szervezeteknek a támogatását, főleg akkor nem, amikor az állam nemcsak egyszerűen magukra hagyja, hanem ellehetetleníti őket, mert hiszünk abban, hogy az országunk csak szabad emberek és közösségek együttműködésével lehet biztonságos és élhető. Ezért első lépésként nyílt levélben fordulunk a debreceni önkormányzathoz, és addig nem nyugszunk, ameddig a város vezetése nem biztosítja azt, hogy minden civil szervezet szabadon és félelem nélkül működhessen. Mindenkitől azt kérjük, csatlakozzon a Közös Várost! kiállásunkhoz” – írják a közleményükben.

Az Amnesty International tehát nyílt levéllel fordul Papp László  (Fidesz) polgármesterhez. A levélben azt állítják, hogy polgármesterként minden debrecenit képviselnie kell, és a nehézségek a helyszínekkel kapcsolatban egy egyértelmű ellenállást mutatnak a civil szervezetekkel szemben. Arra kérik a debreceni polgármestert, hogy fogadja a szervezetek képviselőit, és segítsen megoldást találni a sorozatos elutasítások és lemondások ellenében.

Több szervezet csatlakozott az Amnesty közleményéhez, de néhány, a rendezvényen eredeti tervek szerint résztvevő szervezet attól tart, ha kiállnak a lemondások ellen, nagyobb retorziók érhetik az egyesületeiket. Az Amnesty felhívásához magánemberként is lehet csatlakozni, a Papp Lászlónak címzett nyílt levél aláírását néhány óra alatt már több mint fél ezer  ember vállalta.

Vannak, akik belülre figyelnek

Az Alternatív Közösségek Egyesülete külön közleményt tett közzé, a debreceni civil szervezet azt állítja, hogy először bizalmatlanul fogadták a rendezvény ötletét, de a reményalapú kommunikáció és az egyre több csatlakozó szervezet miatt ők is lendületet kaptak a szervezéshez. Azt írják, hogy nem az első, hogy elutasításban részesülnek, évek óta ezt tapasztalják Debrecenben, és emiatt kissé a saját szervezetük is beszürkült.

Nagyon káros, ami történt. Nem elsősorban az aktus maga, ami minket bánt, ehhez hozzá vagyunk szokva, rendszeresen kapunk elutasítást terektől, szakértőktől, szolgáltatóktól. A fő probléma, hogy az egyébként polarizált társadalom törékeny civil szféráját is polarizálják. Méltatlan ez a helyzet, és jobban szétválaszt, mint összeköt minket. Szeretnénk egy párbeszédet kezdeményezni erről civilek, vállalkozók és állampolgárok között, mert rengeteg kérdés merült fel: ki a felelős? a döntéshozó vagy a szervező? kik a jó civilek és kik a rossz civilek? hogyan tudunk valós, értékeken és tevékenységeken alapuló együttműködéseket generálni?” – írják.

Az Alternatív Közösségek Egyesülete azt írja, hogy a civil fesztiválra jelentkező szervezetekkel közösen fognak gondolkodni, hogy velük közösen találjanak megoldást. „Mi egyelőre rájuk és belülre szeretnénk figyelni, velük helyrehozni, amit kívülről elrontottak.”

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!