December 5-én és 9-én két közmeghallgatást tartottak Debrecenben a kínai EVE Power vállalat akkumulátorgyáráról, amelyet a BMW-gyár szomszédságában, a város északnyugati gazdasági övezetében építenek, közel Józsa, Nagymacs és Kismacs városrészekhez.

Az országos és a nemzetközi nyilvánosság ezúttal nem tekinthetett meg botrányos jelenetekről, aggódva kérdező lakosokról, válaszadásra kényszerülő politikusokról, kormányzati hivatalnokokról és hatósági személyekről készített felvételeket. Nem azért, mert a Debrecenben és a környező településeken élők mára teljesen elfogadták az akkuipari beruházások tervét. Azért nem láttunk most ilyen fotókat és videókat, mert ahogy azt a Debrecinerben már hírül adtuk, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal és Debrecen fideszes vezetése egyik esetben sem tették lehetővé az érintettek személyes megjelenését. A lakosok ezért kizárólag online, írásban (e-mailben és Ügyfélkapun keresztül) jelezhették az észrevételeiket, tehették fel kérdéseiket.

Eredményességről ír a debreceni városvezetés

Debrecen vezetése december 6-án az önkormányzat hivatalos honlapján közölte, hogy eredményesen zárult az iparbiztonsági tárgyú online közmeghallgatás, amely során 213 kérdést küldtek be. Ezeknek a kérdéseknek vagy az esetlegesen azóta megadott válaszoknak a nyomát az önkormányzat honlapján nem találtuk. Az önkormányzat közlései szerint a beérkezett kérdéseket és észrevételeket haladéktalanul továbbították az iparbiztonsági hatóság, tehát a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére. Azt is közölték, hogy a közmeghallgatás jegyzőkönyvét a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztálya számára továbbítják.

A december 9-én a kormányhivatal által megrendezett, környezetvédelmi tárgyú online meghallgatás hirdetményében az olvasható, hogy a közmeghallgatáson feltett kérdésekre legkésőbb tizenöt napon belül kell választ adni. Az is szerepel a hirdetményben, hogy a hatóság a beérkezett észrevételekkel kapcsolatos tájékoztatását és a jegyzőkönyvet a honlapján teszi közzé. Cikkünk írásakor a kormányhivatal dokumentumtárában sem a kérdések, sem a válaszok, sem a jegyzőkönyv nem találhatók meg.

Mivel a környezetvédelmi közmeghallgatásról még annyit sem lehet tudni, hogy hány lakossági kérdés és észrevétel érkezett a hatósághoz, ezért telefonon próbáltunk érdeklődni a környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztálynál. A titkárságon jelezték, telefonon nem adnak tájékoztatást. Levélben történő megkeresés esetén választ ígértek. Amint ez megtörténik, cikkünket frissítjük.

A civilek szerint személyes részvétel nélkül sérülnek a nyilvánosság jogai

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö), az Alternatív Közösségek Egyesülete (AKE), a Zebraszerda mozgalom debreceni aktivistái és más magánszemélyek – köztük Porcsin Zsolt, a Debreciner főszerkesztője – november végén közérdekű bejelentésekben kérték az önkormányzatot és a kormányhivatalt, hogy biztosítsák a személyes megjelenés lehetőségét a két, már meghirdetett közmeghallgatáson, vagy hirdessenek új közmeghallgatást, ahol ezt lehetővé teszik. A bejelentők szerint a lakosok személyes megjelenésének megtiltása ugyanis sérti az érintett nyilvánosság részvételi jogait.

Rengeteg kérdéssel készült az aktivista, de nem biztos, hogy részletes válaszokat kap

Pintye Andrea, a Zebraszerda mozgalom aktivistája a december 5-i közmeghallgatás után elküldte a Debrecinernek azokat a kérdéseket, amelyeket az önkormányzatnak is eljuttatott. Ő egyedül száznál jóval több kérdést nyújtott be (az önkormányzat szerint összesen 213 érkezett különböző lakosoktól) pontokba szedve, közel nyolc A4-es oldal terjedelemben. Az aktivista számos egyéb téma mellett érdeklődött többek között a magzatkárosító hatású NMP oldószer használatáról és a környezetbe való esetleges kijutásáról, a víz- és környezetvédelmi óvintézkedésekről (például a Berettyó vízgyűjtő területét és a Hajdúbagosi Földikutya Rezervátumot illetően), a termőföld védelméről, a súlyos balesetek esetén alkalmazandó lakossági riasztásról, valamint az akkumulátorgyár víz- és energiaellátásáról is.

Hogy akár Pintye Andrea, akár más érdeklődők mennyire fognak részletes, konkrét válaszokat kapni, az erősen kérdéses, ugyanis a katasztrófavédelem a CATL megismételt iparbiztonsági közmeghallgatáson – a gyár első engedélyét a Kúria megsemmisítette – mindössze egy hétoldalas összefoglaló tájékoztatást közölt, ezáltal olykor egyszerre adott egy néhány bekezdésből álló reakciót több tucatnyi, tematikailag hasonló kérdésre.