Tisztelt szerkesztőség!

Két kulcsfontosságú ügyben is „köz” nélküli közmeghallgatást terveznek a döntéshozóink:

• december 5-én az önkormányzat az Eve Power Hungary Kft. Északnyugati Gazdasági Övezetben létesítendő üzeme kapcsán, annak iparbiztonsági engedélyezési eljárása keretében,
• december 9-én pedig a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya az Eve Power környezethasználati engedélyezési eljárása kapcsán

A ZebraSzerda Debrecen Mozgalom aktivistáiként a TASZ csapatával és további civil szervezetek képviselőinek támogatásával közösen közérdekű bejelentésekkel éltünk, mert szeretnénk elérni, hogy szüntesse be a „köz” nélküli közmeghallgatás gyakorlatát az önkormányzat és a kormányhivatal és ehelyett biztosítsák a nyilvánosság részvételének lehetőségét a közmeghallgatásokon. Erre a jog is lehetőséget ad. 

Leveleinkben kértük a debreceni önkormányzatot és a kormányhivatalt, hogy közérdekű bejelentéseinket a Panasztv. 3. § (1) bekezdése alapján az elbírálásra nyitva álló 30 napos határidőn belül, azonban a meghirdetett közmeghallgatás közelsége okán, sürgősen szíveskedjenek megválaszolni, annak alapján intézkedéseket tenni és a Panasztv. 5. § (2) bekezdése alapján a megtett intézkedésről tájékoztatást adni.

Azt valljuk a nyílt párbeszéd kulcsfontosságú a demokratikus folyamatokban. Tisztelettel kérjük a nyilvánosságot, hogy aktívan vegyen részt a helyi döntéshozatalban és a közmeghallgatások alkalmával éljen a kérdésfeltevés lehetőségével, mert a különböző nézőpontok, javaslatai kulcsszerepet játszanak a minket érintő ügyek érdekképviseletében.
A VÁROS AZ OTTHONUNK, A KÖZÖS ÉLETTERÜNK.
KÖZÖS FELELŐSSÉGÜNK ÉS KÖZÖS DÖNTÉSÜNK, HOGY MILYEN JÖVŐT ÉPÍTÜNK!

Papp László polgármester – Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tárgy: közérdekű bejelentés az új felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem iparbiztonsági engedélyezési eljárása keretében tartandó, 2024. december 5. napjára meghirdetett közmeghallgatás jogsértő volta kapcsán

Tisztelt Polgármester Úr!

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ), valamint az alulírott szervezetek a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztv.) 2. § (1) bekezdése alapján az alábbi

közérdekű bejelentést

teszik.

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2024. november 25-i keltezésű hirdetményében az Eve Power Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság Debrecen, Észak-Nyugati Gazdasági Övezet 0237/405. hrsz. alatt létesítendő üzeme iparbiztonsági engedélyezési eljárása keretében tartandó közmeghallgatást “az érintettek személyes megjelenése nélkül, honlapon való közzététel útján” hirdette meg 2024. december 5. napjára  8.00 órától 20.00 óráig.

Az érintett nyilvánosság közmeghallgatásról való kizárása, a személyes megjelenés megtiltása sérti az érintett nyilvánosság részvételi jogait.

A közmeghallgatás kiüresítése sérti az érintettek alapjogait, melyeken a közmeghallgatás kötelezettsége is alapul: az érintettek Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdéséből fakadó közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapvető jogát, valamint az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdéséből fakadó véleménynyilvánítás szabadságát, továbbá az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó jogállamiság követelményét is.

A közmeghallgatás jogszerű biztosítása nemzetközi környezetjogi elvárás is, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló aarhusi egyezmény is (a továbbiakban: Aarhusi Egyezmény), melyet a 2001. évi LXXXI. törvény hirdetett ki. Az Aarhusi Egyezmény 6. cikkének 7. pontja szerint a nyilvánosság részvételére vonatkozó eljárások lehetővé kell tegyék a nyilvánosság számára, hogy írásban, vagy amikor szükségesnek látszik, közmeghallgatás formájában előterjesszék megjegyzéseiket, információikat, elemzéseiket vagy véleményüket, melyeket a javasolt tevékenységgel kapcsolatosan fontosnak tartanak. Az egyezmény szövegének értelmezéséből kitűnik, hogy az írásos észrevétel- és kérdés-előterjesztésnél bővebb részvételi lehetőséget kell biztosítani a környezeti ügyekben zajló közmeghallgatások esetén, melynek a megjelölt közleménybeli kiírás nem tesz eleget.

A jogalkotó által az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára hivatkozással bevezetett, először a 146/2023 (IV. 27.) kormányrendeletben megjelent, majd a vonatkozó törvényekbe is átültetett személyes részvétel nélküli közmeghallgatás-elrendelési lehetőség kiüresíti a közmeghallgatás lényegét, az érintettek személyes, érdemi, közösségi közreműködésének lehetőségét a gyár környezeti és iparbiztonsági hatásainak megismerésében és megvitatásában. Az érdemi részvétel, az ügy megvitatása akkor tud megvalósulni, ha egy közmeghallgatás biztosítja a teret a kérdések és válaszok áramlására, a válaszokból fakadó új kérdések és észrevételek megfogalmazására, a Polgármester, az önkormányzat és az érintettek egymásra való folyamatos reflexiójára. Ezt fogalmazza meg az alapvető jogok biztosa jövő nemzedékek érdekeiért felelős helyettese, a jogalkotó által bevezetett közmeghallgatást kiüresítő jogszabályi lehetőség kapcsán kiadott figyelemfelhívásában.

A jövő nemzedékek szószólója szerint a közmeghallgatás kritériumai között “az első és legjelentősebb szempont, hogy biztosítsa a nyilvánosság közös (kollektív), vagyis közösségként való részvételét”, valamint, “hogy a döntést megelőzően szabályozott fórumot biztosítson a felek közötti párbeszédre és információcserére (…) A kérelmező, a hatóság és a lakosság hármasában ez több irányú kölcsönös kommunikációt jelent”. Ezzel szemben a „személyes megjelenés nélküli” közmeghallgatás “számos követelményt nem teljesít, amit az [Aarhusi] Egyezmény vagy az uniós előírások megkövetelnek. Így például nem biztosítja a legalapvetőbbet: az érintett nyilvánosság együttes, kollektív joggyakorlását”. Az Aarhusi Egyezmény 6. cikke  alapján a közmeghallgatás “az érintett nyilvánosság személyes, együttes (kollektív) és szóbeli részvételével megtartott egyeztetési fórum, ami az írásbeli formával szemben került meghatározásra”, így az egyezményes kötelezettségnek nem tesz eleget az érdemi részvételi jogosultságokkal járó közmeghallgatás személyes jelenlétet kizáró  kiüresítése. 

A figyelemfelhívás kitér rá, hogy a jogalkotó nem kötelezően rendelte el a „személyes  megjelenés nélküli” közmeghallgatást, hanem lehetőségként, így annak alkalmazhatósága nem automatikus. Amennyiben a jogalkalmazó hatóság egy adott közigazgatási hatósági eljárásban a közmeghallgatás ezen formában történő megtartását kívánja alkalmazni, akkor arról az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)  81. § (1) bekezdése értelmében alakszerű döntést kell hoznia,  amiben – többek között – rögzítenie kell elrendelésének okszerű és jogszerű indokát.

Aggodalomra ad okot továbbá, hogy a közmeghallgatás meghirdetett formája – weboldalon való közzététel – kizár olyan érintetteket a véleménynyilvánításból, aki az internetkapcsolathoz való hozzáférés hiánya révén, illetve az elektronikus eszközök (vagy azok kellő használatának ismerete) híján, korlátozottan, vagy egyáltalán nem férnek hozzá a weboldal felületéhez, vagy a közmeghallgatások megtartásáról nem az internetes felületről tájékozódnak. Ez a fajta közvetett kizárása az érintetteknek sérti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt, mely megköveteli az esélyegyenlőség biztosítását a tisztelt Polgármester részéről.

A Panasztv. 1. § (3) bekezdése alapján javaslattételi jogunkkal élve az alábbiakat fogalmazzuk meg:

• a t. Polgármester módosítsa a közmeghallgatásról szóló hirdetményét, és biztosítsa 2024. december 9-ére az érintettek személyes megjelenésének lehetőségét, vagy
• a t. Polgármester hirdessen új közmeghallgatást, ahol biztosított az érintettek személyes megjelenésének lehetősége.

Kérjük, hogy a közérdekű bejelentést a Panasztv. 3. § (1) bekezdése alapján az elbírálásra nyitva álló 30 napos határidőn belül, azonban a meghirdetett közmeghallgatás közelsége okán, sürgősen szíveskedjenek megválaszolni, annak alapján intézkedéseket tenni és a Panasztv. 5. § (2) bekezdése alapján a megtett intézkedésről tájékoztatni.

Debrecen, 2024. november 29.

Együttműködésükben bízva, tisztelettel, alulírott szervezetek képviselői:

Szarka Melitta – Regionális Program debreceni munkatársa, Társaság a Szabadságjogokért

Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület

Alternatív Közösségek Egyesülete

Dr. Béres-Áfra Zsuzsa és Benedek Zsolt, mint a Cívisházakért informális csoport tagjai

Pintye Andrea, Szabó-Daradics Andrea, Papp Anikó, Abai Katalin, Tóth Krisztina, Molnár Jenő, Tóth-Beeri Szilvia, Dr. Fónainé Pásztor Enikő és Horváth Nándor László, mint a ZebraSzerda Debrecen Mozgalom aktivistái

Porcsin Zsolt magánszemély

Dr. Hajduné dr. Kovács Mária Mónika főosztályvezető, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály

Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal

Tárgy: közérdekű bejelentés a HB/17-IKV/01408/2024. iktatószámú ügyben 2024. december 9. napjára meghirdetett közmeghallgatás jogsértő volta kapcsán

Tisztelt Főosztályvezető Asszony!

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ), valamint az alulírott szervezetek a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztv.) 2. § (1) bekezdése alapján az alábbi

közérdekű bejelentést

teszik.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya mint környezetvédelmi hatóság HB/17-IKV/01408-21/2024. ügyiratszámú közleményében tájékoztatta az érintett nyilvánosságot arról, hogy az Eve Power Hungary Kft. Debrecen 0237/405 hrsz-ú ingatlanra tervezett akkumulátor gyártó üzemének HB/17-IKV/01408/2024. iktatószámon összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás keretében 2024. december 9. napján 8.00 órától 20.00 óráig az érintettek személyes megjelenése nélkül közmeghallgatást tart.

Az érintett nyilvánosság közmeghallgatásról való kizárása, a személyes megjelenés megtiltása sérti az érintett nyilvánosság részvételi jogait.

A közmeghallgatás kiüresítése sérti az érintettek alapjogait, melyeken a közmeghallgatás kötelezettsége is alapul: az érintettek Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdéséből fakadó közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapvető jogát, valamint az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdéséből fakadó véleménynyilvánítás szabadságát, továbbá az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó jogállamiság követelményét is.

A közmeghallgatás jogszerű biztosítása nemzetközi környezetjogi elvárás is, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló aarhusi egyezmény is (a továbbiakban: Aarhusi Egyezmény), melyet a 2001. évi LXXXI. törvény hirdetett ki. Az Aarhusi Egyezmény 6. cikkének 7. pontja szerint a nyilvánosság részvételére vonatkozó eljárások lehetővé kell tegyék a nyilvánosság számára, hogy írásban, vagy amikor szükségesnek látszik, közmeghallgatás formájában előterjesszék megjegyzéseiket, információikat, elemzéseiket vagy véleményüket, melyeket a javasolt tevékenységgel kapcsolatosan fontosnak tartanak. Az egyezmény szövegének értelmezéséből kitűnik, hogy az írásos észrevétel- és kérdés-előterjesztésnél bővebb részvételi lehetőséget kell biztosítani a környezeti ügyekben zajló közmeghallgatások esetén, melynek a megjelölt közleménybeli kiírás nem tesz eleget.

A jogalkotó által az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára hivatkozással bevezetett, először a 146/2023 (IV. 27.) kormányrendeletben megjelent, majd a vonatkozó törvényekbe is átültetett személyes részvétel nélküli közmeghallgatás-elrendelési lehetőség kiüresíti a közmeghallgatás lényegét, az érintettek személyes, érdemi, közösségi közreműködésének lehetőségét a gyár környezeti hatásainak megismerésében és megvitatásában. Az érdemi részvétel, az ügy megvitatása akkor tud megvalósulni, ha egy közmeghallgatás biztosítja a teret a kérdések és válaszok áramlására, a válaszokból fakadó új kérdések és észrevételek megfogalmazására, a hatóság és az érintettek egymásra való folyamatos reflexiójára. Ezt fogalmazza meg az alapvető jogok biztosa jövő nemzedékek érdekeiért felelős helyettese, a jogalkotó által bevezetett közmeghallgatást kiüresítő jogszabályi lehetőség kapcsán kiadott figyelemfelhívásában.

A jövő nemzedékek szószólója szerint a közmeghallgatás kritériumai között “az első és legjelentősebb szempont, hogy biztosítsa a nyilvánosság közös (kollektív), vagyis közösségként való részvételét”, valamint, “hogy a döntést megelőzően szabályozott fórumot biztosítson a felek közötti párbeszédre és információcserére (…) A kérelmező, a hatóság és a lakosság hármasában ez több irányú kölcsönös kommunikációt jelent”. Ezzel szemben a „személyes megjelenés nélküli” közmeghallgatás “számos követelményt nem teljesít, amit az [Aarhusi] Egyezmény vagy az uniós előírások megkövetelnek. Így például nem biztosítja a legalapvetőbbet: az érintett nyilvánosság együttes, kollektív joggyakorlását”. Az Aarhusi Egyezmény 6. cikke  alapján a közmeghallgatás “az érintett nyilvánosság személyes, együttes (kollektív) és szóbeli részvételével megtartott egyeztetési fórum, ami az írásbeli formával szemben került meghatározásra”, így az egyezményes kötelezettségnek nem tesz eleget az érdemi részvételi jogosultságokkal járó közmeghallgatás személyes jelenlétet kizáró  kiüresítése. 

A figyelemfelhívás kitér rá, hogy a jogalkotó nem kötelezően rendelte el a „személyes  megjelenés nélküli” közmeghallgatást, hanem lehetőségként, így annak alkalmazhatósága nem automatikus. Amennyiben a jogalkalmazó hatóság egy adott közigazgatási hatósági eljárásban a közmeghallgatás ezen formában történő megtartását kívánja alkalmazni, akkor arról az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)  81. § (1) bekezdése értelmében alakszerű döntést kell hoznia,  amiben – többek között – rögzítenie kell elrendelésének okszerű és jogszerű indokát. A hirdetményben ezen indokolási kötelezettségének nem tett eleget a tisztelt Hatóság.

Aggodalomra ad okot továbbá, hogy a közmeghallgatás meghirdetett formája – weboldalon való közzététel – kizár olyan érintetteket a véleménynyilvánításból, aki az internetkapcsolathoz való hozzáférés hiánya révén, illetve az elektronikus eszközök (vagy azok kellő használatának ismerete) híján, korlátozottan, vagy egyáltalán nem férnek hozzá a weboldal felületéhez, vagy a közmeghallgatások megtartásáról nem az internetes felületről tájékozódnak. Ez a fajta közvetett kizárása az érintetteknek sérti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt, mely megköveteli az esélyegyenlőség biztosítását a Haóság részéről.

A Panasztv. 1. § (3) bekezdése alapján javaslattételi jogunkkal élve az alábbiakat fogalmazzuk meg:

• a t. Hatóság módosítsa a közmeghallgatásról szóló hirdetményét, és biztosítsa 2024. december 9-ére az érintettek személyes megjelenésének lehetőségét, vagy
• a t. Hatóság hirdessen új közmeghallgatást, ahol biztosított az érintettek személyes megjelenésének lehetősége.

Kérjük, hogy a közérdekű bejelentést a Panasztv. 3. § (1) bekezdése alapján az elbírálásra nyitva álló 30 napos határidőn belül, azonban a meghirdetett közmeghallgatás közelsége okán, sürgősen szíveskedjenek megválaszolni, annak alapján intézkedéseket tenni és a Panasztv. 5. § (2) bekezdése alapján a megtett intézkedésről tájékoztatni.

Debrecen, 2024. november 29.

Együttműködésükben bízva, tisztelettel, alulírott szervezetek képviselői:

Szarka Melitta – Regionális Program debreceni munkatársa, Társaság a Szabadságjogokért

Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület

Alternatív Közösségek Egyesülete

Dr. Béres-Áfra Zsuzsa és Benedek Zsolt, mint a Cívisházakért informális csoport tagjai

Pintye Andrea, Szabó-Daradics Andrea, Papp Anikó, Abai Katalin, Tóth Krisztina, Molnár Jenő, Tóth-Beeri Szilvia, Dr. Fónainé Pásztor Enikő és Horváth Nándor László, mint a ZebraSzerda Debrecen Mozgalom aktivistái

Porcsin Zsolt magánszemély