Két új stadiont és egy kerékpáros csarnokot építtetne Debrecen, miközben a DKV-nak tízmilliárdos hitelkeretre van szüksége

Romániában finanszírozna kultúrprojektet a városvezetés, emelkedik a polgármester és alpolgármesterei fizetése, nem terveznek véderdőt a CATL-akkugyár és a város közé, utcát neveznek el Hevessy József volt polgármesterről – közgyűlést tartanak Debrecenben.

Június 26-án délelőtt 9 órától a Régi Városházán tartják Debrecen következő közgyűlését. Az esemény nyilvános, azon bármely magyar állampolgár részt vehet.

A 26 napirendi pont nem számít kiugróan soknak, azonban ezek között számos olyan javaslat szerepel, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a város és térségének életére. Az alábbiakban néhány hangsúlyosabb előterjesztést mutatunk be.

Debreceni közgyűlés - 2025. március 27.
Fotó: Kántor-Újvári Gerda

Cégvezetőt adna a Future of Debrecen, romániai kultúrprojektet finanszírozhat a város

Szűcs László, a polgármesteri hivatal gazdálkodási főosztályvezetőjének előterjesztése több fontos döntést is tartalmaz az önkormányzat egyes cégeivel kapcsolatban. Egyrészt a lejáró szerződésű Nagy Gergely Sándor eddigi igazgató helyett Váradi Zoltán László megválasztását javasolja a Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. ügyvezetőjének havi bruttó 1,16 millió forintos fizetésért.

Ahogy arról Szűcs is ír, a természetvédelmi mérnökként végzett Váradi alapítása óta tagja a Future of Debrecennek. Ez az a szervezet, amelyről már több alkalommal is megírtuk, hogy a városháza rendszeresen jelentős támogatásokban részesíti, az egyesület pedig az elmúlt években magát zöldként feltüntetve nem szólalt meg a városban megvalósuló, jelentős környezetterheléssel járó beruházások, például az akkumulátorgyárak ügyében.

Fotó: Polgár Tóth Tamás

A Nagyerdei Kultúrparkban található a debreceni állatkert, valamint a helyi vidámpark is.

Ahogy arról korábban hírt adtunk, a közgyűlés az előző, májusi ülésén sürgősségi indítványként fogadta el, hogy az önkormányzat kötelezettséget vállal a debreceni Modemnek a temesvári Faber Kulturális Centrummal közösen beadott uniós pályázata megemelkedett önrészére.

Szűcs László mostani előterjesztéséből kiderül, a román partner nem tudja vállalni a megemelkedett önrész kifizetését, ezért a városháza azt javasolja, hogy egészítse ki a temesváriak által vállalt 30,32 millió forintot további 24,44 millió forinttal. Debrecen tehát a román önrésznek majdnem a felét fizetné ki.

Emelkedik a polgármester és alpolgármesterei fizetése

Papp László (Fidesz) polgármester és Szekeres Antal jegyző közösen terjesztették elő az önkormányzat működésére vonatkozó javaslatcsomagjukat.

Ebben egyrészt az önkormányzati törvény alapján rendelkeznének arról, hogy július 1-től Papp fizetése havi bruttó 3 millió forintra emelkedik, valamint havi bruttó 450 ezer forint költségtérítésre és bruttó 23 ezer forint idegennyelv-tudási pótlékra is jogosulttá válik. A polgármester fizetését egyébként alig néhány hónapja, decemberben duplázták meg 1,3 millióról 2,65 millió forintra.

Papp László (középen) alpolgármesterei és Papp Viktor (jobb szélen), a Fidesz frakcióvezetőjének társaságában
Forrás: facebook.com/drpappl

Az előterjesztők rögzítik, hogy a törvény által előírt emeléstől a közgyűlés nem térhet el. Nem úgy az alpolgármesterek fizetése kapcsán, mivel ezt a polgármester illetményének 70 és 90 százaléka között határozhatja meg a közgyűlés. A testület a városvezetés javaslatára 2024 októberében az adható maximális összeget választotta. Ez emelkedik most havi bruttó 2,7 millió forintra. Ezen felül jogosultak havi bruttó 405 ezer forint költségtérítésre és némi nyelvpótlékra is. Ez utóbbi Barcsa Lajos (Fidesz) esetében havi bruttó 62 ezer forintot jelent, Széles Diána (Fidesz) 23 ezer forintot kap, Puskás István pedig 19 ezer forintot. Balázs Ákos (Fidesz) nem részesül nyelvpótlékban.

Ugyanez az előterjesztés tartalmazza, hogy a városvezetés kit ültetne a legutóbb az ülésekről való hiányzásaira hivatkozással eltávolított Szabó Bence korábbi momentumos önkormányzati képviselő helyére a kulturális és oktatási bizottságba. Ez a személy nem más, mint az ugyancsak a Momentumban politizáló Fazekas Csongor.

Fazekas Csongor
Forrás: Momentum Mozgalom

Az előterjesztés tartalmaz továbbá egy javaslatot arról, hogy mostantól ne a közgyűlés, hanem a polgármester döntsön a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról. Mindezt „az önkormányzati döntéshozatal hatékonyságának és gyorsaságának” elősegítésével indokolják.

Debrecen központi részeit nem is védenék fák a gyáraktól?

A közgyűlés most fog szavazni a város 2021-től 2030-ig tartó gazdasági programjának felülvizsgálatáról is. A 88 oldalas dokumentumból számos érdekes fejlemény derül ki.

A foglalkoztatás és a debreceni cégek bevételei terén az EDC Debrecen Nonprofit Kft. adatai és az általuk összeállított grafikonok bemutatják, hogy az utóbbi néhány évben a városban működő kis- és középvállalatok, de főleg a mikrovállalatok megtorpantak, az árbevételük stagnált vagy csökkent, miközben a mindössze 32 szereplőből álló nagyvállalatoké szinte exponenciálisan növekedett.

A jelenséget azért is fontos megemlíteni, mert a cégeken belül a KKV-k foglalkoztatják a dolgozók 64 százalékát. Az anyag összeállítói a kisebb cégek visszaesését elsősorban azzal próbálják magyarázni, hogy a város gazdasági bővülése miatt méretkategóriabeli ugrások történtek, hiszen számos vállalat került magasabb besorolásba, mely torzíthatta valamelyest az utolsó év adatait”.

A debreceni székhelyű cégek árbevétele
Forrás: Debrecen önkormányzatának honlapja (https://srvcom3.debrecen.hu:8733/TMTPublicFileServerService/downloadfile?fileGuid=3f1e716c-f084-4262-b63a-c8a5014849ec)

A dokumentum bemutatja a déli gazdasági övezet felosztási koncepcióját is. A térképen ábrázolták a tervezett véderdőket is. Ezek alapján az ipari park környékén csak a CATL-akkumulátorgyártól délre, Mikepércs irányában terveznek véderdősíteni, attól sem keletre, sem északra, sem nyugatra nem ültetnének fákat.

A déli gazdasági övezet felosztási koncepciója
Forrás: Debrecen önkormányzatának honlapja (https://srvcom3.debrecen.hu:8733/TMTPublicFileServerService/downloadfile?fileGuid=3f1e716c-f084-4262-b63a-c8a5014849ec)

Pákh Károly (Összefogás a Cívisvárosért), a DK politikusa a Debrecinernek még márciusban juttatta el a városháza zöldterületi osztályának tavaly novemberi tájékoztatását, amely tartalmaz egy egész Debrecent ábrázoló térképet, rajta zölddel jelölve az eddig elvégzett véderdősítéseket. A képviselő adatkérésére küldött térkép ugyancsak nem mutat fásítást a hatalmas kiterjedésű déli gazdasági övezet és a város közötti területen.

Véderdő telepítés Debrecen közigazgatási területén
Forrás: Pákh Károly adatigénylése

A felülvizsgálati anyag tartalmaz egy részletes leírást a debreceni véderdők eddig végzett telepítéséről. A felsorolás szinte pontosan megegyezik azzal, ami a Pákhnak adott tájékoztatásban szerepelt. Egyetlen új elemet tettek fel a listára, eszerint 2024 ősze és 2025 tavasza között további 1557 őshonos facsemetét ültettek a BMW-gyárnak és az EVE Power-akkumulátorgyárnak is otthont adó északnyugati gazdasági övezetben.

A felülvizsgálati dokumentum szerint ezeket a véderdősítéseket végezték el eddig:

„• Debrecen-Józsa, Klastrompart sor 2019–ben:

üzemtervezett erdő 2,38 hektáron, helyi jelentőségű természetvédelmi és Natura 2000 területen, őshonos keménylombos elgyes ligeterdő 16 000 erdészeti csemetével és 100 db kertészeti facsemetével.

Debrecen-Pallag és a Nagyerdő közötti védelmi rendeltetésű fásítás 4000 db erdészeti facsemetével.

LIFE IP HUNGAIRY projekt (véderdősítés és levegő-minőség-védelem) keretében 2022-ben:

Tócóvölgy: 0,77 hektáron 6160 db erdészeti facsemete ültetése,

Vincellér utca: 1,77 hektáron 13 840 db erdészeti facsemete ültetése,

Vezér utca: 0,17 hektáron 36 db kertészeti facsemete ültetése,

Vértessy kúria: 2,87 hektáron 689 db kertészeti facsemete ültetése,

ÉNYGÖ-ben:

2024-ben: 788 db őshonos kertészeti facsemete és 5063 db cserje telepítése az utak mentén.

2024. ősz – 2025. tavasz: 1557 őshonos facsemete ültetése”.

Az anyag környezetvédelmi részében egyébként az összeállítók bicskája helyenként beletört a magyar nyelvbe, nehéz megfejteni, hogy pontosan mit szándékoztak közölni a befogadóval. A Zöld Kódex nevű programról például a következőt írják: „A program a helyi közösség valós igényeire épül, ezt mutatja az abban szereplő jóléti faktor, amelynek értékei a debreceniek véleményén alapul (sic!).

Atlétikai és salakmotor stadiont, kerékpáros csarnokot is építenének

A dokumentumnak csak a vége felé szerepel, viszont ambiciózus projekteket sorol fel a sportról szóló egység. Beruházásokat, új létesítmények építését vetíti előre a szabadidősport terén, a helyi sporthagyományokra tekintettel a készítők szerint Debrecennek „létre kell hoznia” egy helyi sportmúzeumot, de velodrom kerékpáros csarnokot és salakmotor stadiont építenének, de ami a leggrandiózusabbnak tűnik, egy fedett atlétikai csarnokot is terveznek.

Utóbbi kapcsán a szerzők azzal érvelnek, hogy az sportszakmai és -turisztikai lehetőséget is teremt. „Jelenleg országos szinten ugyanis egyetlen olyan csarnok sincs, amelyet az atléták a fedett pályás időszakban is használhatnak, így jó eséllyel pályázhatna a város korosztályos versenyek rendezésére is, valamint a környező országok versenyzői edzőtáborainak megszervezésére” – írják.

Ahogy arról 2019-ben a Debreciner is beszámolt, Debrecen közgyűlése egy számos nem fideszes képviselő által is támogatott (csak a Civil Fórum nem szavazta meg) szándéknyilatkozatot fogadott el, amely szerint a város megrendezné az Atlétikai Világbajnokságot, amennyiben Budapest vezetése nem vállalja a rendezvény lebonyolítását. A sporteseményt végül a fővárosban tartották meg.

Csak újabb hitelszerződéssel tudja biztosítani működését a DKV

Papp László polgármester egyik előterjesztéséből kiderül, hogy mire használná fel a Debreceni járást alkotó két település, a megyeszékhely és Hajdúsámson a Versenyképes Járások Programot, amelyhez a forrást az állam által Debrecentől az iparűzési adóbevétele után elvont adók adják. A két település konzorciumban pályázik 1 milliárd forintra, amelyből a DKV működését finanszíroznák és a sámsoni ivóvízrendszert fejlesztenék.

Fotó: Könnyü Hella

Ugyancsak a polgármester jegyzi azt az előterjesztést, amely alapján a város közösségi közlekedési cége új, rulírizó forgóeszköz hitelszerződést kötne 10 milliárd forint összegben, 2026. december 30-i lejáratú futamidővel. Ezt Papp szerint az indokolja, hogy a DKV veszteségkompenzációs igénye az elmúlt években jelentősen megnőtt, évi 7-9 milliárd forintra. „A hitelkeret tartalék jellegű, illetve a közösségi közlekedés közszolgáltatásának a 2026. évi finanszírozását szolgálja” – írja a polgármester, hozzátéve, hogy a hitelkeret lehívására a likviditási előjelzések szerint nem lesz szükség.

Utcát neveznek el Hevessy József volt polgármesterről

Az előzetesen ismertetett napirendből kiemelendő továbbá, hogy a közgyűlésen beszámol majd 2024-es tevékenységéről a Debreceni Hivatásos Tűzoltóparancsnokság, továbbá most fog dönteni a testület arról, hogy elnevezi-e a Tócóvölgy egyik utcáját Hevessy Józsefről, aki 1990 és 1998 között volt Debrecen polgármestere az SZDSZ színeiben.

A közgyűlésen a Debreciner munkatársai is ott lesznek, a történtekről részletesen beszámolunk olvasóinknak.

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

További olvasnivalók...