Idén utoljára ülésezik Debrecen közgyűlése december 19-én 9 órától a Régi Városházán. Összesen 12 előterjesztést tárgyalnak, 11-et nyilvánosan, ezeken bármely magyar állampolgár részt vehet. Az utolsó, településképi eljárásban benyújtott fellebbezés elbírálásáról szóló előterjesztést a testület zárt ülésen vitatja meg. Az alábbiakban néhány érdekesebbnek ígérkező napirendi pontot ismertetünk.

Duplájára emelik a polgármester és az alpolgármesterek fizetését, emelik a bérleti díjakat

Papp László (Fidesz) polgármester és Szekeres Antal jegyző közös előterjesztése alapján megalkotják a 2025-ös átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet. Az indokolásban Papp László közli, a jövő évi költségvetést várhatóan a februári közgyűlésre fogja előterjeszteni, a mostani rendelet ennek elfogadásáig szólna. Az anyagból kiderül, hogy a városvezetés indokoltnak látja az önkormányzati tulajdonú helyiségek 2003 óta változatlan bérleti díjának módosítását, ezzel kapcsolatban azonban a hatáskört a közgyűléstől a tulajdonosi és gazdaságfejlesztési bizottságra ruháznák át.

Ugyanezen előterjesztés alapján több mint a kétszeresére emelnék Papp László fizetését. Az illetménye jelenleg 1,3 millió forint, ezt növelnék 2,65 millió forintra. Az illetményt havi közel 400 ezer forint költségtérítésre való jogosultság és a polgármester német középfokú nyelvvizsgája után járó 23 ezer forint nyelvpótlék is kiegészíti. Ezzel párhuzamosan Debrecen három alpolgármesterének is duplázódna a juttatása. Az illetményük havi 1,17 millió forintról 2,39 millióra nőne, amihez 358 ezer forint költségtérítés és a nyelvpótlékok járnak. Utóbbi jogcímen Barcsa Lajos (Fidesz) gazdasági alpolgármester 62 ezer, Széles Diána (Fidesz) szociális alpolgármester 23 ezer, Puskás István kulturális alpolgármester pedig havi 19 ezer forintot kapna. Balázs Ákos (Fidesz)  környezetvédelemért felelős alpolgármester nem kap nyelvpótlékot.

Szintén a költségvetésről szóló előterjesztés tartalmazza azt a javaslatot, amely szerint létrehoznák a KER Debrecen Környezeti Ellenőrző Rendszer Fejlesztő és Üzemeltető Kft.-t, ez látná el az akkugyártás miatt életre hívott rendszer operatív működésével és folyamatos rendelkezésre állásával kapcsolatos feladatokat. A céget a Debreceni Városüzemeltető Kft. és a Debreceni Egyetem alapítaná meg 50-50 százalékos tulajdonnal. „A Kft. a speciális szaktudást igénylő eszközöket az Egyetemmel, a Debreceni Vízmű Zrt.-vel, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatósággal (a továbbiakban: TIVIZIG), az Atommagkutató Intézettel (a továbbiakban: ATOMKI) együttműködve, szakembereinek bevonásával üzemeltetné a feladatfelosztás, a jogosultságok és kötelezettségek, a felelősségi körök, a költségek meghatározása mellett azzal, hogy a rendszer elemeihez kapcsolódó, klasszikus műszaki karbantartási feladatokat a DVÜ Kft. látná el” – olvasható az anyagban.

Valódi verseny nélkül juthat több milliárd forintos ingatlanhoz az alapítványosított egyetem

Papp László polgármester egy másik előterjesztésében arra tesz javaslatot, hogy mivel a Debreceni Egyetem és az azt fenntartó alapítvány meg kívánja szerezni a jelenleg egyetemi hasznosításban lévő Móricz Zsigmond körúti sportkollégiumot, ezért azt versenyeztetés útján értékesítik. A polgármester kifejti, hogy a költségvetési törvény szerint a 2,55 milliárd forintra becsült ingatlant csak ily módon, a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére adhatják el. Ha a közgyűlés elfogadja Papp László előterjesztését, akkor tényleges verseny nehezen képzelhető el az ingatlanért. A polgármester ugyanis zártkörű pályáztatást javasol, amelyre mindössze két szereplőt hívnának meg: az egyetemet és az azt fenntartó alapítványt. A politikus ezt azzal indokolja, hogy szerinte az intézmény és a fenntartója így tudnak maradéktalanul eleget tenni a felsőoktatási közfeladataiknak.

Az előterjesztés szerint az ingatlan vételárának alsó határa 2,55 milliárd forint, amelynek egy részét a város közigazgatási területén lévő beépíthető, tehermentes ingatlan átadásával is kiegyenlíthetik.

Zöld falat terveznek a belvárosba

Ugyancsak a polgármester az előterjesztője annak a javaslatcsomagnak, amely tartalmazza, hogy milyen projektekre adna be az önkormányzat támogatási kérelmeket a TOP Plusz program keretében. Érdemes az egész dokumentumot áttanulmányozni, de néhány elemet külön kiemelünk a városvezetés elképzeléseiből. Tervezik többek között, hogy a belvárosban többszintes épületek tűzfali homlokzata előtt „vertikális kertet” hoznak létre, egy olyan zöld falat, amely csökkenti az épület hőterhelését és segít megkötni a szállóport, valamint a szén-dioxidot. Hasonló elképzeléseket mutatott be 2022 elején a debreceni LMP a Bethlen utcát érintően, de ez a kezdeményezés – ahogy a párt helyi szervezete is – azóta teljesen elhalt.

A TOP Plusz keretében „fásított rendezvényteret” és „art játszóteret” alakítanának ki a Baltazár Dezső téren, egyirányúsítanák a Bethlen utca Hunyadi és Hatvan utcák közötti részét, a Modem és az OTI közötti részen fel is újítanák az utat. Tervezik a kismacsi közösségi ház felújítását, továbbá fejlesztenék a város bölcsődei, óvodai, egészségügyi és kulturális intézményeit.

Egyelőre távolinak tűnnek a 2030-as kibocsátási célok

A debreceni közgyűlés most fog szavazni a város fenntartható energia és klíma akciótervének (SECAP) felülvizsgálatáról és az első ezzel kapcsolatos ellenőrző jelentésről. Az önkormányzat vállalta, hogy a 2007-es szinthez képest 2030-ra legalább 55 százalékkal, 2050-re pedig 80 százalékkal csökkenti az üvegházi gázok kibocsátását. Utóbbi egyúttal a karbonsemlegesség elérését jelentené. A most a testület elé vitt adatokból az látszik, hogy 2021-ig 27 százalékos csökkenést sikerült elérni, tehát még jelentős előrelépésre van szükség akár csak a 2030-as cél teljesítéséhez is. Papp László polgármester az előterjesztésben azonban hangsúlyozza, hogy 1990-hez képest már 50 százalékkal csökkent a kibocsátás.

A közgyűlésen a Debreciner munkatársai is ott lesznek. Az ülésen történtekről részletesen beszámolunk olvasóinknak.