Augusztus 21-én, délelőtt 9 órától tartották a debreceni önkormányzat nyári szünet utáni első közgyűlését a Régi Városházán. Az eseményről már több írásunkban beszámoltunk, ezeket itt és itt olvashatják. Az alábbiakban további fontos történéseket ismertetünk.

Kipukkasztották az otthagyott angol terepjáró kerekét

Ahogy arról a Debreciner is írt, a legutóbbi, június 26-i közgyűlésen az állampolgári jogán hozzászóló Balogh János Csaba helyi lakos kérte, az önkormányzat tegye lehetővé, hogy ne csak az autó-, hanem a motorkerékpár-tulajdonosok is ingyen parkolhassanak a saját lakóhelyük közelében. Habár Fodor András, a DV Parking ügyvezető igazgatója ekkor azt mondta, a város nagy részén a parkolást fizetővé tevő rendelet ezt már az akkori formájában is biztosította, Papp László (Fidesz) polgármester mostani előterjesztése rögzíti: ez nem így van, de támogathatónak látják a javaslatot. A rendeletmódosítás továbbá lazított a céges autókra vonatkozó szabályozáson, mostantól ugyanis nem számít, ki a jármű tulajdonosa vagy üzemben tartója.

Pákh Károly (Összefogás a Cívisvárosért) arról beszélt, hogy a városlakók sarcként élik meg az új parkolási szabályozást, amit azért vezettek be, hogy a városvezetés befoltozza a kormányzati elvonások által okozott költségvetési lyukat. Mint mondta, hallotta, hogy a Hortobágy utcáról köszönő levél érkezett a városházára. Arról érdeklődött, máshonnan is kaptak-e ilyen leveleket.

Papp László polgármester a válaszában arról beszélt, ő maga is kapott köszönőlevelet az óvárosból, ahol korábban csak részben volt fizetős a parkolás. Hozzátette, nem a bevétel motiválta a szabályozást, hanem a rend fenntartása, a lakossági észrevételeket pedig a jövőben is nyomon követik.

Barcsa Lajos (Fidesz) alpolgármester elmondta, ő is pozitív visszajelzéseket kapott a Vénkertből. Papp Csaba (Fidesz) ugyancsak köszönőlevelekről számolt be, valamint elmondta, eddig a legnagyobb problémát az évek óta otthagyott autók jelentették. „A Hortobágy utcán volt egy angol terepjáró, évek óta nem tudtak mit kezdeni vele a lakosok. Már kipukkasztották a kerekét, mindent elkövettek, de nem vitték el” – sorolta. Hozzátette, ezek elvitele nagy helyet szabadított fel.

Bognár István (Fidesz) némi ellenpontozásképp elmondta, ő találkozik azzal, hogy egyes lakosok aggódnak, meddig fog terjedni, kitolódhatnak-e a fizetős zónák határai. Úgy látja azonban, hogy a jelenleg nem fizetős övezetekben lakó debreceniek is megértően viszonyulnak a szabályozáshoz.

Piros Zoltán (Fidesz) ugyancsak pozitív hírekről számolt be, mint mondta, az Erzsébet és az Ispotály utcák lakói szerinte nagyon hálásak az intézkedésért.

A fideszes politikusok helyzetjelentései után Gondola Zsolt Zoárd, a Civil Fórum frakcióvezetője arról beszélt, hogy a szükséges előzetes hatásvizsgálat helyett az önkormányzat utólagos jogszabályalkotást végez, miközben ők már korábban javasolták, csúsztassák az új parkolási rend hatályba léptetését, hogy a városlakóknak legyen idejük megismerni a rendszert. Most azt kérte, a város vagyonkezelő cége év végére készítsen egy dokumentumot, amelyben megvizsgálja az új parkolási rend hatásait.

Papp László a válaszában arról beszélt, a monitoring része a munkájuknak, szükség is lesz néhány hónap múlva a tapasztalatok értékelésére.

Parkolás malom módra

Madarasi István (Összefogás a Cívisvárosért) szerint a lakosoknak az a fontos, hogy a szabályozás az életszerűséghez igazodjon, ennek pedig megfelel a mostani módosítási javaslat. Beszélt arról, hogy hamarosan fizetőssé válik a Malompark parkolója. Mint mondta, barátságtalannak tartja, hogy a bevásárlóközpont azonnali díjbeszedést tervez az ott várakozóktól. Azt kérte, a városvezetés az ügyben kezdeményezzen tárgyalást a tulajdonosokkal.

Papp László polgármester jogosnak nevezte a felvetést. Személyesen beszélt a Malompark képviselőjével június elején, elmondta az ellenérveit a tulajdonosok terveivel szemben, valamint azt javasolta, fogadják el a városi bérletrendszert. A városvezető közölte, ezt az üzemeltető eddig nem fogadta el.

A vita végén a városvezetés után Pákh Károly is jó hírről számolt be a parkolás kapcsán, mondván, úgy tudja, megoldódott az Ibolya utcai gyermekrehabilitációs központba járó családok parkolási problémája. Elmondta, reméli, hogy a gyógytornászok és gyógypedagógusok is kapnak lehetőséget az ingyenes parkolásra.

A parkolási rendelet módosítását a közgyűlés nagy többséggel fogadta el, csak Pákh Károly tartózkodott.

Lekeverte a főépítészt a polgármester a pallagi lakópark ügyében

A pallagi Nr.1 lakóparkot érintő telepítési tanulmányterv elfogadásával kapcsolatban szokatlan jelenség történt a közgyűlésben, az előterjesztő, Gábor István főépítész egy lakossági közérdekű bejelentésre hívta fel a figyelmet, amelyet szóban ismertetett.

Mint mondta, a bejelentő szerint a beruházás káros hatással lehet a szomszédos Nagyerdő védett egyedeinek életterére. Gábor István megjegyezte, a hatályos településrendezési tervek már 2011 óta biztosítják a lakóterületi fejlesztés lehetőségét. Közölte továbbá, 2008-ban készült természetvédelmi vizsgálat a területet illetően. Kifejtette, a madarak és a rovarok élőhelyeinek kiterjedését vizsgálták, és kiderült, hogy az élőhelyeiket már most is hátrányosan érintheti a lakópark. „Ha holnap reggel építési engedéllyel valaki használatba vesz egy ilyen lakótelket, oda tud építeni egy kétszintes lakóépületet, ha felkapcsolja a villanyt este, az élőhelyet korlátozhatja” – magyarázta.

A lakossági észrevételező a testülettől azt kérte, fontolják meg, hogy ne adjanak a hatályos szabályozási tervhez képest többlet építési jogokat. A főépítész elmondta, neki a jogszabály szerint 30 napon belül a testület elé kell vinnie a telepítési tanulmánytervet, ezt nem vonhatja vissza, a képviselőknek pedig meg kell tárgyalniuk. Másrészt megjegyezte, a telepítési tanulmánytervnek a hatályos településrendési tervhez képesti fejlesztési és beépítési többletjogait kell rögzítenie, ez pedig megtörtént.

Papp László ekkor közbeszólt, majd mire a kérdésére a főépítész megerősítette, hogy a telepítési tanulmányterv alapján megmaradna az eddig is meglévő családi házas beépítési lehetőség, nonszensznek nevezte a védett állatokért aggódó lakossági észrevételt. Azzal érvelt, hogy mielőtt lehetővé vált volna a családi házas beépítés, 2011 előtt gazdasági, ipari területként tartották nyilván az ingatlant. Ráadásul a Debreceni Egyetemnek van ott egy 40 hektáros területe, ahol jelentős fejlesztést tudnának elindítani.

Illés-Rácz Mariann (Civil Fórum) megkérdezte, érdeke-e a városnak, hogy felfelé növekedjen a lakópark, illetve nem kellene-e elkészíttetni egy teljes növekedési időszakra vonatkozó hatástanulmányt az ügyben.

Szekeres Antal jegyző azt felelte, előreszaladtak az aggodalmak megfogalmazásában, a közgyűlés ugyanis csak a települési tanulmányterv elfogadhatóságáról dönthet, utána jön a partneri egyeztetés szakasza, amikor ezeket a véleményeket meg lehet fogalmazni. Megjegyezte, a lakossági bejelentő észrevétele nagy valószínűséggel felsőbb hatóságok elé fog kerülni. Szekeres hangsúlyozta, a partneri egyeztetés időszakában megfelelő beadványokkal lehet javasolni ezeknek az elvégzését. Mint mondta, a közgyűlésnek a partneri egyeztetés után lesz lehetősége a szabályozásról dönteni.

Mivel nem kaptak választ, Gondola Zsolt Zoárd ismét megkérdezte, a városvezetés szerint mi a város érdeke az ügyben. Papp László erre érdemben továbbra sem reagált, csak röviden megismételte az ingatlan eddigi történetének ismertetését. Gábor István főépítész pedig azt mondta, 2011-ben az önkormányzat megfogalmazta a fejlesztési szándékot: egy 900 négyzetmétert elérő építési telekre el lehet helyezni egy kétlakásos lakóépületet. A tulajdonos ez alapján fejlesztett, majd indította el az értékesítést. „Egy valamit kért a fejlesztő: mivel változtak 2011 és 2025 között az ingatlanhasználati, építési szokások, nem egy, hanem jellemzően két család szeretne egy-egy ilyen 900 négyzetméteres ingatlanra épületet elhelyezni…” – fogalmazott a főépítés, de itt a polgármester ismét közbeszólt, és megjegyezte, egyszerűen arról van szó, hogy ikerházat is lehet építeni a telekre.

Gondola Zsolt Zoárd a hozzászólásában elmondta, valójában arról van szó, hogy piacképesebbé teszik az ingatlanokat, ők pedig azt szeretnék tudni, hogy mi ebből a város haszna. Papp László a válaszában úgy fogalmazott, ez a kérdés minden esetben feltehető, azt kell eldönteni, hogy az önkormányzat akarja-e segíteni, hogy a terület funkció szerinti beépítését. „Mindenki a lelkiismerete szerint dönt ebben a kérdésben” – jegyezte meg.

Az előterjesztést 25 igen szavazattal fogadták el, a négytagú Civil Fórum-frakció nemet nyomott, a Mi Hazánk két képviselője pedig tartózkodott.

Tiborcz neve föl sem bukkant az értékes ingatlan kapcsán

A közgyűlés előtt részletesen beszámoltunk arról az előterjesztésről, amelyből kiderült, egy ingatlant – amelyet jelenleg a Tiborcz István köréhez tartozó Bayer Construct Zrt. bérel – az annak értékesítéséről szóló közgyűlési döntés után a kormányhivatal külterületből belterületbe vont. Ehhez képest az önkormányzat által felkért értékbecslők a terület értékén nem változtattak, így maradt a korábban megszabott kikiáltási ár is.

Papp László polgármester a belterületbe vonást a következőképpen indokolta: „Ez már járt a közgyűlés előtt, csak időközben világossá vált, hogy a belterületi határ alapján ez egy külterületinek minősülő ingatlan. Ezért, mivel a belterületi határ azért nem mindegy, hogy hol húzódik, különösen az ingatlanok értékesítésénél a bankok finanszírozásánál jelenthet problémát, ezért javasoltam a belterületi határ módosítását ezen ingatlan vonatkozásában is”.

Papp érvelése kapcsán mindenképpen érdemes leszögezni: nehezen képzelhető el, hogy a városvezetés tényleg csak azután jött rá arra, hogy külterületi ingatlanról van szó, hogy annak az értékesítéséről döntött a közgyűlés. Ez már csak az ingatlan becsült értéke alapján is teljesen valószínűtlen, a felkért értékbecslők még a belterületbe vonás előtt nettó 1,428 milliárd forintra becsülték a területet. A polgármester a mostani közgyűlésen ráadásul a vita folyamán arról is beszélt, hogy az ingatlan értékesítésével már régóta számoltak, szerepel a város idei költségvetésében. „Beavatkozásokra lesz szükség, hogyha ez a bevétel nem jön be” – figyelmeztetett.

Hiába dobott fel magas labdát Papp László, a közgyűlésben helyet foglaló nem fideszes képviselők semmit nem kezdtek ezzel, senki nem kérdezett rá a fenti ellentmondásra. Nem hozták szóba a Bayer Construct vagy Tiborcz István nevét sem, ahogy azt sem kifogásolták, hogyan érhet ugyanannyit egy belterületi ingatlan, mint egy külterületi.

Madarasi István mintha nem értette volna pontosan, miről van szó, arról beszélt, hogy az önkormányzat most több területet von össze, amelyeket együttesen értékesítene. Ilyenről szó sem volt az előterjesztésben. Abban az szerepel, hogy mivel eddig nem történt meg az árverezés, az árverési győztesnek az eredetileg megszabott időponthoz képest két hónappal később, november végéig kell megfizetnie az árat. Papp ezért az ingatlanról szóló diskurzust az alaptalan információ cáfolása felé tudta terelni.

Madarasi egy félmondatban azt is kifogásolta ugyanakkor, hogy a városvezetés „titkosította” az értékbecsléseket. Szűcs László gazdálkodási főosztályvezető erre azt felelte, a Gambrinus közben a polgármesteri hivatal vagyonkezelési osztályán meg lehet tekinteni a szakértői véleményeket. Papp László pedig már arról beszélt, hogy az értékbecslők új nyilatkozatát – amelyben helybenhagyták a korábbi kalkulációjukat – meg lehet tekinteni. „Ebben semmilyen titok nincs, ha képviselő úr meg akarja nézni, akkor meg tudja nézni a vagyonkezelési osztályon” – sulykolta.

Az Összefogás képviselője egyértelműen a Debreciner cikkére utalt, mi írtuk ugyanis meg június végén, hogy olvasónknak még közérdekű adatigénylésre sem adta ki az önkormányzat az érintett ingatlanról készített első értékbecsléseket. A városháza azzal érvelt, hogy a nyilvánosságra hozatal negatív hatással lehetne az önkormányzat döntéseire, szerzői jogok védelmére is hivatkoztak, valamint kiemelték, hogy a döntés előkészítéséhez szükséges dokumentumok a keletkezésüktől számítva 10 évig nem nyilvánosak. Habár ezt már közel két hónapja megírtuk, erre az ellentmondásra sem hívták fel a figyelmet a képviselők.

Átterelték a vitát a kertségekre

Papp László polgármester hangsúlyozta, azért hozták újra a közgyűlés elé az ingatlan ügyét, mert nem akart vitákat abból, hogy az értékesítés után vonják belterületbe az ingatlant.

Szekeres Antal jegyző megjegyezte, nem annak van jelentősége, hogy belterület vagy külterület egy ingatlan, hanem hogy beépítésre szánt-e vagy nem. Mint mondta, az érintett terület korábban is beépítésre szánt volt és most is az. Leszögezte, a helyrajzi számot leszámítva minden paraméter változatlan.

Gondola Zsolt Zoárd ezután megkérdezte, mikor alkotják meg egy friss jogszabály alapján azt az önkormányzati rendeletet, amely után a külterületi tulajdonosok kérhetik az ingatlanjuk átminősítését. Szekeres Antal erre közölte, a frakcióvezető által hivatkozott jogszabály nem is erről szól, hanem a művelési ágból való kivonásról. A jegyző szerint ez például a zártkertek beépítését érintené.

Papp László polgármester ezen a gondolatmeneten elindulva már úgy csinált, mintha Gondola a kertségekről kérdezte volna őt, és az éppen vita alatt álló előterjesztéstől eltérve azt mondta, az a kérdés, hogy tönkre akarják-e tenni ezeket a területeket azzal, hogy engedik, mindenki építsen azt a zártkertekben, amit akarnak.

Madarasi István végül elmondta, lassan 30 éve próbálja megérteni az építéssel kapcsolatos törvényeket és rendeleteket, és kifogásolta, hogy a közgyűlési előterjesztéseket nem fogalmazzák meg érthetően. A nem fideszes képviselők közül ő volt az egyetlen, aki megindokolta, miért nem szavazza meg a városvezetés javaslatát: mert nem volt kristálytisztán érthető.

Gondola Zsolt Zoárd a zártkertekre visszatérve arról beszélt, hogy Debrecen külterületén 8-10-15 ezer ember él, ezzel pedig foglalkozni kell.

A határozati javaslatot kizárólag a Fidesz képviselői támogatták. Pákh Károly nemet nyomott, a Civil Fórum, a Mi Hazánk, valamint az Összefogás két képviselője, Mándi László és Madarasi tartózkodtak.

Senkinek sem voltak kérdései a Csokonai Színház igazgatóváltásáról

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, augusztus végével közös megegyezéssel távozik a Csokonai Színház éléről Mátyássy Szabolcs igazgató, aki 2023 óta vezette az intézményt. A városháza nem indokolta a váltást. A közgyűlés most arról döntött, hogy pályázatot ír ki a megüresedő tisztség betöltésére.

Papp László polgármester az ülésen mindössze annyit mondott el, hogy létrehozták az igazgató-helyettesi pozíciót, amit jelenleg Vadász Dániel tölt be. Az, hogy miért távozott Mátyássy, illetve milyen tervei vannak a városvezetésnek a Csokonai Színházzal, a közgyűlésen nem derült ki. Habár erre lett volna lehetőségük, egyetlen képviselő sem tett fel kérdést a napirendi pontnál, hozzászólásuk sem volt. A pályázat kiírásáról szóló előterjesztést egyhangúlag fogadták el.

Előbb az óvodabezárás, majd a csoportlétszámok emelése

Miután az önkormányzat idén létszámhiányra hivatkozva már döntött két óvoda bezárásáról, most arról szavaztak a képviselők, hogy a törvényileg engedélyezett 25 fősnél nagyobb óvodai csoportokat alakítsanak ki a város több óvodájában is.

Pákh Károly kérdésére Malinkó Ágnes intézményfelügyeleti osztályvezető elmondta, három csoportonként egy pedagógiai asszisztens alkalmazása kötelező, ezt biztosítják minden intézményben.

Mándi László arról beszélt, nem ideális, ha 25 gyermek fölé megy a csoportlétszám. Mint mondta, az lenne a helyes út, ha a csoportok létszáma emelkedne és csökkenne a zsúfoltság.

Papp László polgármester a válaszában úgy fogalmazott, nehéz igazságot tenni, mert vannak olyan óvodák, amelyek kedveltsége, keresettsége lényegesen nagyobb a többinél.

Az előterjesztésről szóló szavazásnál végül Pákh Károly tartózkodott, a többi képviselő elfogadta a határozati javaslatot.

Utak és útvesztők Debrecenben

Salánkiné Kuti Zsuzsanna (Mi Hazánk) az interpellációs napirendi pontnál elmondta, választ kapott Lázár János építési és közlekedési minisztertől az északi tehermentesítő út és a 35-ös főút kétszer kétsávosításával kapcsolatban. Mint mondta, pozitív kormánydöntés esetén is csak leghamarabb 2027-ben valósulnak meg a fejlesztések, és ebbe még egy kormányváltás is beleszólhat.

A képviselő azt javasolta, hogy a Sillye Gábor utcát és a Gönczy Pál utcát lássák el közművekkel és aszfaltozzák le, így nem csak kettő, hanem négy utcáról lehetne közlekedni az autópályafelhajtó felé. Továbbá köszönetet mondott a józsai közúti ellenőrzésekért, mint mondta, ez biztonságosabbá tette az érintett utcákat.

Papp László a válaszában arról beszélt, dolgoznak a megoldáson, látnak arra reményt, hogy a következő évben erre jelentős pénzt tudjanak fordítani, erről már tárgyalnak a kormánnyal. Végül kifejtette reményét, hogy marad a mostani kormány, Debrecen fejlesztése pedig töretlenül folytatódik.

Pákh Károly arra volt kíváncsi, mikor kapja vissza a forgalom a felújítás alatt álló Sámsoni utat. A polgármester azt felelte, a kisajátítási eljárások lezárultak, a kártalanítást is kifizették, egy birtokon belül lévő tulajdonos azonban jogi eszközökkel akadályozza a végrehajtást. Papp László úgy fogalmazott, az állam a jog útvesztőin keresztül tud eljutni az építési terület megszerzéséhez.

A következő közgyűlést várhatóan szeptember 25-én tartják Debrecenben.