Augusztus 21-én hajnalban orosz rakétatámadás érte a magyar határtól légvonalban mindössze 30 kilométerre, Debrecentől pedig 125 kilométerre fekvő kárpátaljai Munkácsot. A hivatalos ukrán tájékoztatások szerint 15-en sérültek meg egy elektronikai termékeket gyártó vállalat üzemében.

A történtek után néhány órával, csütörtök délelőtt ülésezett Debrecen közgyűlése, ahol az orosz támadás is téma volt. Az ügyet nem valamelyik képviselő, hanem az állampolgári jogán hozzászóló Lukács Zsolt, az MSZP országos választmányi tagja hozta szóba. Lukács megkérdezte, tud-e arról a városvezetés, hogy a magyar kormány tervez-e tiltakozó jegyzéket kiadni az ügyben, valamint – mivel Debrecenben orosz főkonzulátus található – tervezi-e a városvezetés hivatalos tiltakozó jegyzék kiadását.

„Külügyminiszteri babérokra nem pályázom” – kezdte a válaszát Papp László (Fidesz) polgármester, majd azzal folytatta, nem érzi komolynak a felvetést. Lukács Zsolt a hozzászólásában ősi magyar városként hivatkozott Munkácsra. Papp ezzel kapcsolatban megjegyezte, ha ő is így tenne, akkor komoly diplomáciai bonyodalmat okozna Magyarország és Ukrajna között, habár tudja, hogy az ott élő magyaroknak nagyon nem mindegy, mennyire érinti a térséget a háború.

Papp szerint megállapítható, hogy a háború eddig Ukrajna keleti részén volt jelen. Mint mondta, sajnálatosnak tartja, hogy „bombatalálat ért” egy munkácsi létesítményt, és kifejezte a reményét, hogy többet nem fog ilyesmi előfordulni, a magyar diplomácia pedig mindent megtesz azért, hogy a harci cselekményekben az ország nyugati része továbbra is csak minimálisan legyen érintett.

A polgármester ezután arról beszélt, hogy a magyar kormány a béke oldalán áll, ahogy az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump is, az elmúlt napok tárgyalásai miatt pedig reméli, hogy záros határidőn belül eljut a folyamat a háború befejezéséig. Ebben Papp szerint a meghatározó európai uniós vezetőknek és az USA-nak is jelentős szerepe van.

Habár a Külügyminisztérium nevében nem kívánt nyilatkozni, a saját álláspontját kifejtette a történtekkel kapcsolatban. „Természetesen elítéljük azt, hogy harci cselekmények érintik Nyugat-Ukrajnát, általában véve pedig elítéljük a háborús cselekményeket a két ország között” – fogalmazott a polgármester.

Papp válaszában feltűnő volt, hogy a munkácsi rakétacsapás kapcsán nem említette meg, hogy a támadást az orosz hadsereg követte el. A jelenség nagy hasonlóságot mutat Sulyok Tamás köztársasági elnök reggeli közösségi médiás magatartásával. Ahogy a 444 észrevette, az államfő Papp megnyilvánulásával körülbelül egy időben az esetről írt Facebook-posztjában az „orosz rakétatámadás” szókapcsolatból kihúzta az „orosz” szót.

Fontos-e tudniuk a debrecenieknek, hogy hová menekülhetnek?

A közgyűlés után több képviselőt is igyekeztünk megszólítani, akiktől arra voltunk kíváncsiak, szükségesnek látják-e az óvóhelyek hollétéről tájékoztatni a város lakóit, továbbá kívánatosnak látják-e a régóta érvényben lévő háborús veszélyhelyzetre tekintettel valamilyen önkormányzati intézkedés megtételét. Csak a Mi Hazánk két politikusa, Salánkiné Kuti Zsuzsanna és Hunyadi Máté hallgatták meg a kérdésünket. Salánkiné szerint elsősorban szakpolitikai kérdésről van szó, amelyről szakembereknek kell döntenie. Hunyadi Máté hozzátette, a debreceniek megnyugtatása végett nyilvánosságra kellene hozni az óvóhelyek számát és helyét. Szerinte ez azért is lenne fontos, hogy egy esetleges bombázásnál tudják a lakosok, hogy hová menekülhetnek.

Ahogy arról májusban beszámoltunk, Pósán László (Fidesz) országgyűlési képviselő már felvillantotta annak a lehetőségét, hogy Debrecent is megtámadhatják az oroszok, már amennyiben Ukrajna csatlakozik az Európai Unióhoz. „Debrecen viszonylag közel van a határhoz, ráadásul egy dandár központja, vasúti és közlekedési csomópont, s mint ilyen, nagy valószínűséggel katonai célponttá válna” – fogalmazott a Debreceni Egyetem történészprofesszora.