Tárkányi Zsolt (Tisza) debreceni országgyűlési képviselő, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára október 6-án és november 4-én a közösségi oldalán részleteket tett közzé abból a szándéknyilatkozatból, amelyet 2022-ben az Orbán-kormány kötött a kínai CATL vállalattal annak az akkumulátorgyárnak az építéséről, amely idén szeptember 22-én már a próbagyártást is megkezdte a város déli gazdasági övezetében.

A politikus a bejegyzéseiben össze is foglalta, valamint kommentálta a jogi kötőerővel nem rendelkező dokumentumban olvasható információkat: az előző kormány a CATL-nek VIP-státuszt ígért, így hivatkoztak ugyanis a szándéknyilatkozatban a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra, amelyek gyorsított eljárásban kaphatták meg az építéshez szükséges engedélyeket. A megnevezés azért is különös, mert a három betű azt rövidíti: very important person, vagyis nagyon fontos személy.

Tárkányi kiemelte, a dokumentumban az Orbán-kormány többek között készpénztámogatást, a társasági adó 80 százalékos csökkentését 13 éven át, a képzési költségek 40 százalékos támogatását, valamint további innovációs beruházások esetén az önkormányzatnak fizetendő helyi iparűzési adó csökkentését ígérte a kínaiaknak. Azt is vállalták, hogy a magyar hatóságok kiemelt prioritással kezelik a CATL és a beszállítóik által foglalkoztatott alkalmazottak vízumra és munkavállalási engedélyre vonatkozó engedélykérelmeit.

Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere a saját Facebook-oldalán még aznap reagált a nyilvánosságra hozott információkra. Ebben arról ír, hogy az önkormányzat nem adott adókedvezményt az akkumulátorgyárnak, erre vonatkozóan nyilatkozatot sem tettek. A polgármester szerint a szándéknyilatkozat egy törvényi lehetőségre utal. Az önkormányzat ugyanis dönthet beruházási adókedvezmény bevezetéséről, ilyen rendeleti szabályt azonban Papp elmondása szerint Debrecen közgyűlése nem alkotott. A fideszes politikus megjegyezte, a város iparűzési adóbevételét egyetlen elvonás csökkenti, a szolidaritási hozzájárulás, amit az Orbán-kormány vezetett be, a Tisza-kormány pedig megtartott. (Azóta kiderült, hogy az új kormány csökkenti az elvonás mértékét.)

Tárkányi Zsolt november 4-én aztán újabb részleteket osztott meg a szándéknyilatkozatból. Ebben közölte, a dokumentumot Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára írta alá, aki egyébként a CATL-beruházást is bejelentette a nyilvánosság számára.

A nyilvánosságra hozott anyag szerint a kormány 2022-ben vállalta, hogy összeállítanak egy listát minden szóba jöhető, 100 hektárt meghaladó nagyságú területről Debrecen 50 kilométeres körzetében, amelyek alkalmasak arra, hogy ott további létesítményeket építsen a kínai cég. „Vagyis ha a Fideszen múlt volna, akár újabb akkugyárat is építhetett volna a régióba a CATL” – értelmezte a szöveget Tárkányi.

A szándéknyilatkozat meghatározta azt is, hogy az akkugyárnak mennyi Kínából és egyéb harmadik országból származó vendégmunkásra lenne szüksége 2022 júniusa és 2029 decembere között. „2022 júniusában a megjelölt szám 42-ről indul, majd folyamatosan növekedve 2023 nyarán megközelíti a 2000-et, 2024 végére meghaladja a 6000-et, 2025-ben 4000-5000 között marad, majd a gyár építésének lezárultával – akkori tervek szerint 2027-től beállna a szám 1000-2000 közötti állandó munkavállalóra. Ennyien maradnának folyamatosan, amikor a gyár már termel” – magyarázta az államtitkár.

Tárkányi Zsolt kiemelte továbbá, hogy a debreceni önkormányzat és az állam bérlakások ezreinek a kialakítását is vállalta a CATL dolgozói számára.

Az államtikár hangsúlyozta, a dokumentumot, amelynek egyes részleteit közzétette, az Orbán-kormány éveken keresztül titkolta a magyar emberek elől, és ha nem váltották volna le a Fideszt áprilisban, akkor ez ma is így lenne.

A politikus a bejegyzésében megemlítette, hogy ehhez hasonlóan a Barcsa Lajos (Fidesz) gazdasági ügyekért felelős alpolgármester által aláírt, ingatlan adásvételről szóló előszerződést (amelyet Tárkányi adásvételi szerződésként említ) is évekig titkolta a Fidesz, és később is csak lényeges pontok kitakarásával osztotta azt meg a sajtóval. A dokumentumhoz egyébként a Debreciner jutott hozzá idén júliusban közérdekű adatigényléssel, többszöri próbálkozásra, a TASZ segítségével és a NAIH közbenjárására. Az előszerződés tartalmát ebben a cikkünkben ismertettük.

Az államtikár által megnevezett Barcsa Lajos a fejleményekre úgy reagált, nem tud mit kezdeni azzal, hogy „egy államtitkár nem tud értelmezni egy szerződést”. Az alpolgármester, aki szerint Tárkányit nem érdekli a valóság, hangsúlyozta, ő nem írt alá adásvételi szerződést a CATL-lel. Ez valóban így van, hiszen ahogy korábban írtuk, az adásvételre vonatkozó előszerződést írta alá Barcsa, pontosabban egy ahhoz csatolt támogató záradékot.

Az államtitkár által megosztott érdemi információkra azonban nem reagált Barcsa, ahogy ezúttal a polgármester sem.

Volt eredménye a tiltakozásoknak

A nyilvánosságra hozott anyagokból a Tárkányi Zsolt által kiemelt részeken túl további izgalmas információk is kiderülnek, valamint több következtetést is levonhatunk.

A külföldi dolgozókról szóló részben külön táblázatban közölték például a CATL alvállalkozói által foglalkoztatott kínaiak számát, akiknek a dokumentum szerint az a feladatuk, hogy segítsék a gyártás gördülékeny elindítását és felfuttatását. 2022 decemberében még csak 698 ilyen dolgozóval számoltak, 2023 júniusában már 1945-tel, a legtöbben pedig 2024 novemberében lettek volna, 5052-en.

Összevetésképpen a CATL 2026. október 1-én, a próbagyártás beindítása után néhány héttel egy sajtótájékoztatón azt közölte, hogy összesen 2900 embert foglalkoztatnak a cellagyárban, akiknek a 48 százaléka külföldi. Ez 1392 embert jelent.

Az látszik tehát, hogy a kezdeti tervekhez képest jelentős változások történtek az igénybe vett munkaerő terén, és minden bizonnyal időben is komolyan megcsúszott a beruházás megvalósítása. A 2022-es táblázatban olvashatóhoz képest sokkal kevesebb dolgozó mellett a csúszásra utal az is, hogy a szándéknyilatkozatban a 100 gigawattórás gyártókapacitást, amelyet három ütem felépítésével érnének el a kínaiak, 2027-re tervezték. Ehhez képest 2026 novemberében ott tartunk, hogy még a második ütem építése sem történt meg, a teljes beruházásnak 4 év alatt csak a bő harmada valósult meg.

A csúszást szemléletessé teszik Szijjártó Péter akkori külgazdasági és külügyminiszter 2022. szeptember 5-én elmondott szavai is: „Gyors építkezésre van szükség, hiszen a CATL 2025 elejétől már termelni szeretne, mert ha jól értem, akkor a mercedeses és BMW-s kollégák ott állnak a CATL-esek sarkában, hogy mikor vásárolhatják meg az első elektromos akkumulátorokat”. 2025 elejéből aztán 2026 vége lett, és még az első ütem sem termel teljes kapacitáson.

A jelentős csúszásnak számos oka lehet, de nyilvánvalóan szerepet játszott benne az akkugyárral szembeni lakossági és civil ellenállás Debrecenben, amellyel a Fidesz vélhetően nem kalkulált előzetesen. A környezetvédelmi kritikákra reagálva a CATL még az indulás előtt összesen ötször módosította az egységes környezethasználati engedélyét, ennek eredményeképp nagy mértékben megváltoztak a gyár paraméterei is. Az üzem 2023 novemberének végén néhány hétre elveszítette a katasztrófavédelmi engedélyét is, mivel egy debreceni civil, Horváth Nándor László másodfokon sikerrel perelte az engedélyt megadó hatóságot – igaz, az építkezést emiatt nem kellett leállítani.

Visszatérve a munkásokra, Tárkányi Zsolt a posztjában megemlítette, hogy az önkormányzat és az állam a tervek szerint több ezer bérlakást hozott volna létre a CATL-dolgozóknak. Ez a szándéknyilatkozat szerint egészen konkrétan azt jelentette volna, hogy a déli gazdasági övezet környékén összesen 6500 dolgozó elszállásolására alkalmas munkásszállókat (employee-hotel) építenek. A kormány 2022-ben úgy számolt, hogy a CATL hosszútávon 4 ezer alkalmazottat fog elszállásolni ilyen körülmények között.

A gyár miatt terveztek kerülőt a Nagyvárad felé tartó vasútvonalba?

Érdemes kiemelni azt is, hogy a szándéknyilatkozatban a kormány vállalta, hogy megteremti a vasúti kapcsolatot az akkumulátorgyárnak, és vasúton köti össze Debrecent, a város repülőterét, a CATL-nek otthont adó déli gazdasági övezetet, Berettyóújfalut és Nagyváradot. A dokumentum szerint ezáltal biztosítják az ipari park dolgozóinak, valamint a termékeknek a szállítását.

Ez abból a szempontból érdekes, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter még több mint egy évvel a szándéknyilatkozat aláírása után, 2024 januárjában is arról beszélt a Debrecinernek, a román állammal való megegyezés függvénye, hogy megépítik-e a Nagyvárad felé tartó vasútvonal magyarországi részét.

2022-ben az Orbán-kormány még egyáltalán nem kommunikált arról sem, hogy Debrecen Nagyváraddal való vasúti összekötését Berettyóújfalun keresztül tervezik. Ez már csak azért sem evidens, mert a korábban létező vonal rövidebb úton, a Debrecentől délkeletre fekvő kistelepüléseken keresztül érte el a partiumi várost, nem a kerülőt jelentő Berettyóújfalun át. Az interneten nem találtunk olyan, a szándéknyilatkozat aláírása előtt keletkezett dokumentumot, amely feltüntette volna a Fidesz által tervezett új útvonalat. Könnyen lehet, hogy jelenleg a Tárkányi Zsolt által nyilvánosságra hozott anyag számít időben az első ilyen információforrásnak.

Mivel a szándéknyilatkozat kifejezetten azzal érvel, hogy a Debrecen–Berettyóújfalu–Nagyvárad vasútvonalba való csatlakoztatás biztosítja majd a munkavállalók eljutását a déli gazdasági övezetbe, ezek után nem lenne meglepő az sem, ha kiderülne, éppen a végső állapotában 9 ezer dolgozót alkalmazni tervező CATL-gyár miatt döntött úgy az Orbán-kormány (vagy legalább fontos szempontként kezelték), hogy nem a kistelepülések, hanem a több mint 13 ezer lakossal rendelkező Berettyóújfalu felé vezeti a vasutat.

Megígérték Európát

És végül ejtsünk szót arról a részletről, amely egyszerre rávilágít arra, hogy miért is Magyarországon építi fel saját maga legnagyobb európai üzemét, egyben a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyárát a kínai CATL, valamint arra, hogy mennyire gondolta komolyan az Orbán-kormány az Európai Unióval szemben akkor már éveken keresztül folytatott, látványos vétókban manifesztálódó küzdelmét – ne felejtsük el, hogy ekkor, 2022 őszén néhány hónappal a Magyarországnak járó uniós források kifizetésének felfüggesztése előtt járunk:

„Általános szándékként a magyar kormány tiszteletben tartja az EU-szabályozásokat, és továbbra is olyan politikát folytat, amely biztosítja Magyarország Európai Unióban való maradását”.

Az Orbán-kormány tehát megnyugtatta a kínaiakat, hogy hiába az európai integrációval szembeni politika, arra azért oda fognak figyelni, hogy a debreceni akkugyár nehogy véletlenül az EU-n kívül találja magát, ezzel nehezítve a CATL termékeinek térnyerését az európai piacon.

A 2022-ben megkötött szándéknyilatkozat a fentieken túl további kérdéseket is felvet. Ezekre jelenleg keressük a válaszokat. A részletekről hamarosan tájékoztatjuk olvasóinkat.