Debrecen önkormányzatának hivatalos honlapján közzétették a nyári szünet utáni első közgyűlés meghívóját. Az augusztus 29-én 10 órától a Kölcsey Központ Görömbei András termében tartandó ülésen első napirendi pontként fogják tárgyalni a Debreceni Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság 2023-as beszámolóját.  Habár ez a közgyűlési meghívóban nem szerepel, a városi honlapra szintén feltöltöttek egy hirdetményt,  amely szerint most tartják meg az önkormányzatok számára évente egyszer kötelezően előírt közmeghallgatást is. Ennek témája a hirdetmény szerint a tűzoltóság beszámolója, de a lakosok más témákban is kérdezhetnek, ahogy arra az elmúlt években láttunk is – nagyon kevés – példát.

Régen volt hasonló közmeghallgatás Debrecenben

Debrecenben legutóbb 2023. április 27-én, tehát közel másfél éve tartottak olyan közmeghallgatást, amelyen lehetőséget adtak a lakosoknak arra, hogy személyesen tegyenek fel kérdéseket, valamint jelezhessék észrevételeiket a városvezetésnek. Ahogy arról beszámoltunk, a mostanihoz hasonlóan hétköznap, munkaidőben, alig néhány nappal előre meghirdetett, a kötelező felületeken kívül nem reklámozott eseményen akkor senki sem szólalt fel.

Még aznap éjjel megjelent az a kormányrendelet, amely az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva lehetővé tette az önkormányzatok és a hatóságok számára, hogy az érintettek személyes jelenléte nélkül, online tartsanak közmeghallgatásokat. Debrecenben két ilyet is tartottak már, mindkettőn kizárólag e-mailben és ügyfélkapun keresztül, írásban szólhattak hozzá a polgárok az életüket befolyásoló ügyekhez.

A városházának ezúttal is lehetősége lett volna az online közmeghallgatás elrendelésére, ezt azonban most nem tették meg.

Civilek már 2019-ben javaslatot tettek a közmeghallgatás megreformálására

A Parola folyóirat 2019-es beszámolója szerint az év április 18-án csütörtökön, délelőtt 9 órakor – tehát a mostanihoz hasonlóan hétköznap és munkaidőben – volt a debreceni közmeghallgatás. Az eseményen megjelentek a Natív nevű, azóta megszűnt helyi civil csoport tagjai, akik már egy hónappal korábban, márciusban eljuttatták a képviselőkhöz a közmeghallgatás intézményével kapcsolatos kérdéseiket. A beszámoló szerint a közgyűlési tagokat meglepte a jelenlétük, ahhoz voltak hozzászokva, hogy nincsenek felszólalók. Összesen négyen kértek szót, többen, mint a megelőző – és az azóta eltelt – években.

A Natív egy javaslatcsomagot tett a debreceni közgyűlésnek. Többek között azt szorgalmazták, hogy évente legalább két alkalommal, a tárgy megjelölése, vagyis a témák korlátozása nélkül tartsanak közmeghallgatást, legalább 15 nappal előre, a törvény által kötelezően előírt felületeken túl a város Facebook-oldalán, valamint a helyi elektronikus és írott sajtóban is hirdetve. Azt is szorgalmazták, hogy a közmeghallgatásokat élőben közvetítsék az önkormányzati Facebook-oldalon és az önkormányzati televízióban.

Ahogy arról a Debreciner beszámolt, a csoport tagjait később fogadta Papp László (Fidesz) polgármester, aki a Natív közlése szerint ugyan nem zárkózott el a kezdeményezéstől, de a közelgő önkormányzati választásokra hivatkozva nem támogatta a javaslatcsomagot. A csoport a közösségi oldalán azt írta a 2019-es közmeghallgatással kapcsolatban, hogy Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) képviselő már a harmadik felszólalónál felháborodva érdeklődött, hányan akarnak még kérdezni a fiatal debreceni civilek, a negyediknél pedig már minden képviselő „zúgolódott”. Az egyik civil, Tikász Gáspár Bendegúz a felszólalásában azt kérte a város vezetőitől, hogy ne féljenek a polgároktól.

Hazaárulózták a főispánt

Emlékezetes, hogy a kormányrendelet megjelenése előtt néhány hónappal Debrecenben két olyan közmeghallgatást is tartottak a CATL-akkumulátorgyár ügyében, amelyeken lakossági tiltakozás alakult ki. A megjelentek többször is népszavazást, valamint Papp László polgármester lemondását követelték, továbbá hazaárulónak nevezték Rácz Róbert hajdú-bihari főispánt és a kormányhivatal környezetvédelmi főosztályvezetőjét.