Április 27-én, csütörtökön 9 órától tartják Debrecen önkormányzatának idei közmeghallgatását a Megyeháza Árpád termében (Debrecen, Piac u. 54.). Az önkormányzat honlapjának egyik aloldalán található hirdetmény szerint a meghallgatás témája a közgyűlés első napirendi pontja, vagyis a város új településképi arculati kézikönyvével és a településkép védelméről szóló új önkormányzati rendelet meghozatalával kapcsolatos döntések, továbbá az „Év Cívis Háza” elismerés alapításával kapcsolatos szándéknyilatkozat.

Mindezt egyrészt onnan tudjuk, hogy a közmeghallgatás időpontjáról hetekkel ezelőtt levélben érdeklődtünk Szekeres Antaltól, Debrecen főjegyzőjétől, aki április 21-én küldött válaszában tájékoztatott bennünket erről, másrészt a már említett hirdetményből, amelyet a jegyző válaszával nagyjából egy időben, tehát az esemény előtt egy héttel tettek közzé az önkormányzat honlapján. Szekeres leveléből az is kiderült, hogy a városháza kizárólag a közgyűlési meghívóban, valamint a városi honlapra feltöltött, és a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett hirdetményben adott hírt a lakosság számára az eseményről.

Egyelőre nem tették közzé a hirdetményt még Debrecen hivatalos Facebook-oldalán sem, amelynek borítóképén jelenleg az „Együtt vagyunk Debrecen” felirat, a helyi Fidesz és a debreceni önkormányzat közösen használt szlogenje olvasható. Nem kommunikált az eseményről semmit Papp László (Fidesz) polgármester sem a saját közösségi oldalán. Habár a kapcsolódó napirendi pontról egy önálló cikkben számolt be, a közmeghallgatás tényét nem említette a közpénzből működő önkormányzati médiacég által üzemeltetett Dehir.hu sem.

Évek óta elhallgatják

A debreceni önkormányzat sajátos gyakorlata, miszerint igyekeznek agyonhallgatni az évente egy alkalommal kötelezően megtartandó közmeghallgatásokat, nem új keletű. Ahogy arról a Debreciner is beszámolt, 2022-ben egyetlen lakos sem szólalt fel az abban az évben tartott eseményen, mivel semmilyen hirdetés nem előzte azt meg. Akkor a Debreceni Rendőrkapitányság 2021-es beszámolója kapcsán lehetett volna kérdéseket feltenni. Az időpontot és a helyszínt az ideihez hasonló módon, az önkormányzat honlapján valahol mélyen és a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján adták a debreceniek tudtára. A közmeghallgatás megrendezésének módjával kapcsolatban egyetlen képviselői felszólalás sem történt, az ellenzéki politikusok részéről sem.

Civilek már 2019-ben javaslatot tettek a közmeghallgatás megreformálásáért

A Parola folyóirat 2019-es beszámolója szerint az év április 18-án csütörtökön, délelőtt 9 órakor – tehát a mostanihoz hasonlóan hétköznap és munkaidőben – volt a debreceni közmeghallgatás. Az eseményen megjelentek a Natív nevű, azóta megszűnt helyi civil csoport tagjai, akik már egy hónappal korábban, márciusban eljuttatták a képviselőkhöz a közmeghallgatás intézményével kapcsolatos kérdéseiket. A beszámoló szerint a közgyűlési tagokat meglepte a jelenlétük, ahhoz voltak hozzászokva, hogy nincsenek felszólalók. Összesen négyen kértek szót, többen, mint a megelőző – és az azóta eltelt – években.

A Natív egy javaslatcsomagot tett a debreceni közgyűlésnek. Többek között azt szorgalmazták, hogy évente legalább két alkalommal, a tárgy megjelölése, vagyis a témák korlátozása nélkül tartsanak közmeghallgatást, legalább 15 nappal előre, a törvény által kötelezően előírt felületeken túl a város Facebook-oldalán, valamint a helyi elektronikus és írott sajtóban is hirdetve. Azt is szorgalmazták, hogy a közmeghallgatásokat élőben közvetítsék az önkormányzati Facebook-oldalon és az önkormányzati televízióban.

Ahogy arról a Debreciner beszámolt, a csoport tagjait később fogadta Papp László polgármester, aki a Natív közlése szerint ugyan nem zárkózott el a kezdeményezéstől, de a közelgő önkormányzati választásokra hivatkozva nem támogatta a javaslatcsomagot. A csoport a közösségi oldalán azt írta a 2019-es közmeghallgatással kapcsolatban, hogy Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) képviselő már a harmadik felszólalónál felháborodva érdeklődött, hányan akarnak még kérdezni a fiatal debreceni civilek, a negyediknél pedig már minden képviselő „zúgolódott”. Az egyik civil, Tikász Gáspár Bendegúz a felszólalásában azt kérte a város vezetőitől, hogy ne féljenek a polgároktól.

Ahogy a 2023-as közmeghallgatás meghirdetésének módjából is kiderül, a Natív javaslatcsomagját azóta sem fogadta el a közgyűlés, illetve annak fideszes többsége, amelyik már 25 éve irányítja Debrecent. A városvezetés még csak elő sem terjesztette a kezdeményezést.

Kiüresíthetik a közmeghallgatás intézményét a TASZ jogásza szerint

Az önkormányzati törvény a közmeghallgatással kapcsolatban mindössze annyit ír elő, hogy évente legalább egyszer kell megtartani, azon a helyi lakosság és helyi szervezetek képviselői tehetnek fel kérdéseket és javaslatokat a helyi közügyekkel kapcsolatban, az elhangzottakra pedig a közmeghallgatáson, vagy legkésőbb tizenöt napon belül kell választ adni. A részletszabályokat az adott települések szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) tartalmazza.

Debrecen SZMSZ-ében többek között azt írják, az időpontját legalább három nappal korábban, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzati honlapon kell megjelentetni. Arra vonatkozó szabályozás nem szerepel benne, hogy csak egy-egy konkrét téma kapcsán lehetne hozzászólni.

Jakkel Barbara, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza még a 2022-es, hozzászóló nélküli közmeghallgatás kapcsán azt nyilatkozta a Debrecinernek, láthatólag az eseményt olyan módon hirdették meg, hogy arról érdemben senki nem tudott értesülni, így formálisan hiába feleltek meg az előírt kötelezettségeknek, a meghirdetés módja nem adott lehetőséget arra, hogy egy átlagos, a közmeghallgatáson részt venni kívánó debreceni állampolgár kellő időben értesüljön az időpontról. „Ez így lényegében a közmeghallgatás intézményének a kiüresedését eredményezheti” – fogalmazott.

Januárban komoly felháborodással szembesülhetett a városvezetés

Az önkormányzat 2023. január 9-én is tartott egy szintén törvény által kötelezően előírt közmeghallgatást, méghozzá a város déli gazdasági övezetébe tervezett kínai akkumulátorgyárral kapcsolatban. Akkor több mint 500-an jelentek meg a Kölcsey Központba szervezett eseményen. A városvezetés komoly lakossági felháborodással szembesült.

A megjelentek bekiabálásokkal szakították meg a beruházó CATL képviselője, Szilágyi Balázs előadását, még Papp László polgármester sem tudta lecsitítani a dühös lakosokat. Ezt a közmeghallgatást is munkanapon, de a szokásostól eltérően délután 16 órától rendezték, az eseményt pedig csak 22 óra után tudták lezárni.

Meglehet, az efféle reakcióktól is tartva igyekeznek a lakosság figyelmét nem felhívni a most csütörtöki közmeghallgatásra a debreceni városvezetők.

Ez a cikk a „Szabad oldal” kezdeményezés részeként jelent meg, együttműködésben a Szabad Európával.