Ahogy arról április 21-én beszámoltunk, váratlan közmeghallgatást tartottak Debrecenben, az önkormányzat ugyanis csak rendkívül korlátozott módon tájékoztatta a lakosságot előzetesen az eseményről. Az online térben mindössze a város honlapjának egyik aloldalán tették közzé az erről szóló hirdetményt, ráadásul nem is ugyanazon az aloldalon, ahová az elmúlt években töltötték fel ezeket az információkat. Nem meglepő, hogy egyetlen debreceni lakos sem szólalt fel a közgyűlési ülés egyik napirendi pontjában elrejtett, évente mindössze egy alkalommal, törvényi kötelezettség miatt megtartott közmeghallgatáson.

2018-ban a Civil Kollégium Alapítvány az eDemokrácia Műhely Egyesület és a Társaság a Szabadságjogokért közreműködésével kampányt indított a részvételi demokráciáért, amelyben az ország számos pontján tevékenykedő csoportokat segített felkészülni a helyi közmeghallgatáson való részvételre. A kezdeményezésről a Parola folyóiratban közölt beszámoló szerint a szervezők több mint 15 településről kaptak tapasztalatokat a közmeghallgatáson részt vett civilektől.

5 pontban fogalmazta meg javaslatait a debreceni csoport

Mint írják, Debrecenben a Natív csoport tagjai felkészülten érkeztek a közmeghallgatással egybekötött 2019. áprilisi közgyűlésre: előzetesen kikérték a korábbi nyolc év közmeghallgatásainak jegyzőkönyveit és már márciusban eljuttatták a közmeghallgatással kapcsolatos kérdéseiket az önkormányzati képviselőkhöz. Ahogy a beszámoló kiemeli, a felszólalóknak a hétköznap délelőtt tartott eseményen egy órát kellett várniuk ahhoz, hogy szót kapjanak. „A képviselőket meg is lepte, hogy több felszólaló is van, nem készültek hosszabb ülésre, mivel azt szokták meg, hogy nincsenek felszólalók” – írták. Az eseményen négyen kértek szót, ennél többen a megelőző években és az azóta tartott közmeghallgatásokon sem szólaltak fel. A csoport tagjai éppen ezért részben magával a közmeghallgatással kapcsolatban fogalmaztak meg javaslatokat. A beszámoló szerint ezek az alábbiak voltak:

„(1) A Közgyűlés évente két alkalommal (ezek közül az egyikre az éves költségvetés elfogadása előtt kerül sor) tárgy megjelölése nélkül közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyekben, helyi önkormányzati ügyekben a közgyűléshez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Közgyűlés nyilvános ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.

(3) A közmeghallgatáson 5 perces időkorlátozással fejthetik ki véleményüket a megjelentek az előterjesztéssel, illetve más közérdekű kérdésekkel kapcsolatban.

(4) A közmeghallgatás időpontját legalább 15 nappal korábban a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a www.debrecen.hu honlapon és a város Facebook-oldalán közölni kell, továbbá közzé kell tenni a helyi elektronikus és írott sajtóban.

(5) A közmeghallgatást a város Facebook-oldalán, valamint a városi tévében élőben kell közvetíteni.

Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, jegyző vagy a tárgykör szerint érintett bizottság, illetve tanácsnok vizsgálja és legfeljebb 15 napon belül válaszát írásban a kérdezőnek megküldi.

A válaszról a Közgyűlést a soron következő ülésen tájékoztatni kell.”

A közmeghallgatást követően, májusban személyesen fogadta a Natív három tagját Papp László (Fidesz) polgármester, a csoport közösségi médiás beszámolója szerint a politikus ezen a megbeszélésen kifejtette: habár nem zárkózik el a kezdeményezéstől, de a közelgő önkormányzati választások miatt nem tudja támogatni a javaslataikat. „Mi úgy éreztük, hogy Papp László nem érezte át a változtatások szükségességét, hiszen, mint ahogy mondta is, nem ez az egyetlen kommunikációs forma a polgárok és a képviselők között. Illetve azt is elmondta, hogy véleménye szerint a debreceni polgárokat nem kell félteni, hiszen mindenféle formában küldik a javaslataikat, panaszaikat az önkormányzatnak. Ez esetben végképp nem értjük, hogy miért nem lehet a javaslatainkat támogatni, ezzel csak még nyitottabbá tehetné a kommunikációt a város és az állampolgárok között” – írta a Natív.

Zúgolódtak a képviselők

A csoport egyébként a közmeghallgatáson szerzett élményeiről is beszámolt a közösségi oldalán. A bejegyzésükben azt írták, Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) önkormányzati képviselő a harmadik felszólalónál már felháborodva fordult a civilek felé, hogy hányan akarnak még felszólalni, a negyedik, egyben utolsó hozzászólónál pedig már minden képviselő hangosan „zúgolódott”.

Ahogy azt a 2022-es, hozzászóló nélküli, meglepetésszerű közmeghallgatás is mutatja, a Natív javaslatait azóta sem fogadta el a debreceni önkormányzat, még közgyűlési előterjesztésként sem tárgyalták azokat.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!