Június 25-én 9 órától, a Régi Városházán ülésezik Debrecen közgyűléése – a szokásos nyári szünet előtt várhatóan utoljára. Néhány fontosabb előterjesztést előzetesen már ismertettük. Arról is írtunk már, hogy Papp László (Fidesz) polgármester Az önkormányzat működését érintő döntések meghozatala címet viselő salátaelőterjesztésében az alpolgármesterek fizetésének két és félszeresére emelését javasolja a testületnek. Most ennek az előterjesztésnek a másik részét mutatjuk be, amelyben a városvezetés változtatni akar a részvételiség szabályain.

A társadalmi részvétel gördülékenyebb, a lakosság számára is átláthatóbb és a gyakorlathoz igazodó szabályozására, valamint a hatékony és időtartamában is kiszámítható közgyűlési munka fenntartására hivatkozva, továbbá „a parttalanná váló, a helyi közügyekhez nem kapcsolódó panasznappá válás” elkerülésére hivatkozva a polgármester megszüntetné azt a lehetőséget, hogy az állampolgárok hozzászólhassanak a közgyűlési ülések egyes napirendi pontjaihoz.

„A jelenlegi önkormányzati ciklusban ugyanis felerősödött az a gyakorlat, hogy az állampolgári jogon hozzászólásra jelentkezők nem a konkrét napirendre vonatkozóan teszik meg észrevételüket, javaslatukat, hanem a napirendtől lényegesen eltérnek, sokszor nem az önkormányzat hatáskörébe tartozó kérdéseket vetnek fel” – sorolja Papp László.

A politikus javaslata szerint a jövőben csak a közgyűlés legvégén, a „Kérdések és hozzászólások” napirendi pontnál szólhatnának hozzá a lakosok, méghozzá azon belül is akkor, amikor a képviselők már feltették a saját kérdéseiket. Minderre továbbra is legfeljebb 30 percet szánna a városvezetés. Az előterjesztés szerint azok a jelen lévő személyek szólalhatnának fel kizárólag helyi közügyben és nem egyedi ügyben (napirendi ponthoz nem kapcsolódó tárgyban is), akik az eddigiekhez hasonló módon előzetesen írásban jelzik hozzászólási szándékukat.

A jelenleg érvényes szabályoktól eltérő módon azonban azt is meghatároznák, hogy ezt a jelzést legkésőbb az ülés előtti napon 12 óráig kell megtenni, méghozzá tárgymegjelöléssel, a hozzászólás lényegét tartalmazóan. Eddig mindössze azt kellett megjelölnie az állampolgároknak, hogy mely napirendi ponthoz kívánnak hozzászólni.

Papp László javaslata szerint azt is megszabnák, hogy személyenként csak egy alkalommal, legfeljebb 3 percben szólalhatnak fel a polgárok.

Valótlanságokkal válaszolt az állampolgári felvetésekre

Az előterjesztés előzményei közé tartozik, hogy egy korábbi ülésen Gondola Zsolt Zoárd, a Civil Fórum frakcióvezetője élesen kritizálta, hogy szerinte olyan személyek szólalnak fel lakossági hozzászólókként, akiknek politikai szövetségesei ülnek a közgyűlési padsorokban.

A Debrecinerben évek óta igyekszünk megmutatni a lakossági hozzászólásokat, ezek többségét a videómegosztó csatornánkon is megtekinthetővé tettük. Az elmúlt években a leggyakrabban Lukács Zsolt, az MSZP országos választmányi tagja, valamint Forgács Attila, a Szikra debreceni tagja élt a lehetőséggel, de számos alkalommal szólt ily módon hozzá a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület több tagja, javaslatával állt már így elő helyi sportklubvezető, egyesületi tag és egy-egy közgyűlési döntés által hátrányosan érintett lakos is.

Április 30-án, az országgyűlési választások utáni első közgyűlésen éppen Lukács és Forgács voltak azok, akiknek a hozzászólásai nyomán Papp László polgármester valótlan állításokat tett a saját politikai tevékenységéről. Azt állította például, hogy sosem folytattak lejáratókampányt civilekkel szemben. Pedig ahogy azt megírtuk, éppen Papp volt az előterjesztője 2018-ban annak a határozati javaslatnak, amely illegális migráció szervezésével és támogatásával vádolt debreceni civileket.

Legutóbb május 31-én láthattuk azt is, kifejezetten fontos, hogy egy érintett lakos ne csak a közgyűlés végén, hanem az ülés elején – igaz, nem lakossági hozzászólóként, hanem közmeghallgatás keretében – tudjon megszólalni, ugyanis a Cívis Airsoft tagja így el tudta érni, hogy az ő tevékenységüket is érintő előterjesztést, vagyis a Lőtér utca 1. szám alatti ingatlan értékesítését vegyék le a napirendről, és a városvezetés konzultáljon a hobbisport közösséggel.

Ha elfogadják Papp László javaslatát, akkor ilyen lehetősége a lakosoknak a továbbiakban nem lesz, előzetesen csak írásban tudnak véleményt nyilvánítani, illetve figyelmeztetni a képviselőket a döntésük következményeire.

Megvonhatja a szót a polgármester, ha nem megfelelő a kérdés

A polgármester előterjesztése változtatna a személyes megjelenéssel tartott közmeghallgatások szabályain is, indokolása szerint „elősegítve a lakosság tájékozódását, véleményeik, igényeik felmérését és a gördülékeny munkát, információcserét, kapcsolaterősítést”.

Mindenképpen a részvételiséget erősítő változtatás, hogy a jövőben legalább 7 nappal előre kellene tájékoztatást adni a közmeghallgatásról, amelyet lehetőség szerint a közgyűlési üléssel azonos munkanapon, viszont általános munkarend szerinti munkaidőn kívül, 17 óra után tartanának. Ez nyilvánvalóan sok érintettnek kedvez, eddig ugyanis a közmeghallgatásokat mindig munkaidőben, 9 órától tartották, a rendőrség vagy a tűzoltóság éves beszámolójához kapcsolva.

Habár Papp az előterjesztésében úgy fogalmaz, a hirdetmény az eddigi kötelező felületeken, tehát az önkormányzati honlapon és a városházi hirdetőtáblán túl „egyéb írott, vagy helyi műsorszóró illetve elektronikus közösségi médiafelületeken is megjelentethető a minél szélesebb körű tájékoztatás és nagyobb arányú lakossági részvétel érdekében”, erre vonatkozó szabályozás az elfogadásra szánt rendeletben nem szerepel, tehát továbbra sem kötelezné semmi a városvezetést arra, hogy minél szélesebb körben terjesszék a közmeghallgatások hírét.

Az elmúlt években márpedig a Fidesz mindent megtett annak érdekében, hogy a lakosok lehetőleg ne értesüljenek ezekről a lehetőségekről, hiszen még a közpénzből fenntartott önkormányzati médiában és a városvezetéshez köthető, szintén adófizetői forintokból működtetett közösségi oldalakon sem adtak hírt a közmeghallgatásokról.

A jövőben a közmeghallgatásokon ráadásul csak úgynevezett „felszólalási jegy” birtokában lehetne hozzászólni, személyenként csak egyszer, legfeljebb 5 perc időtartamban. Felszólalási jegyet az kaphat, aki a hozzászólási szándékát neve és lakcíme megadásával előzetesen, vagy a közmeghallgatás során a jegyző által kijelölt személynél szóban jelezte. A képviselők az elhangzott észrevételekre és kérdésekre legfeljebb 1 percben reagálhatnak.

A városvezetés azt is kikötné, hogy „a közmeghallgatás keretében egyedi vagy hatósági ügy nem tárgyalható”. Ez Papp előterjesztése szerint „a közmeghallgatás közérdekűségi kritériumával áll összefüggésben”. A rendeletben szerepel továbbá, hogy az ülés rendjének biztosítása érdekében a polgármester megvonhatja a szót attól, aki rendzavaró magatartást megismétel, lakossági hozzászólóként vagy a közmeghallgatáson résztvevőként nem helyi közügyeket érintő észrevételt fogalmaz meg, illetve kérdést tesz fel.