Április 30-án tartották az országgyűlési választások utáni első közgyűlést Debrecenben, amelyet azért is övezett a szokásosnál talán nagyobb várakozás a városban, mivel két alpolgármester, Barcsa Lajos és Széles Diána is nagy arányú vereséget szenvedtek a Tisza jelöltjeivel szemben, eddig azonban sem ők, sem a Fidesz kampányába teljesen beleálló Papp László nem mondtak le a mandátumukról. Közülük csak utóbbi kettő volt jelen a közgyűlésen, Barcsa ezúttal távol maradt, ahogy hiányzott még a Fideszből Becsky István, Katona Erzsébet és Szilágyi Edina is, valamint a DK-ban politizáló, mandátumot az Összefogás a Cívisvárosért színeiben szerző Pákh Károly.

Az elmúlt évek testületi munkáját hűen összefoglalta az első napirendi pont tárgyalása, amelyben a 2025-ös költségvetés módosításáról szavaztak, a képviselők közül azonban senkinek nem volt se kérdése, se hozzászólása az előterjesztéshez, ezért a közgyűlési vitáról egyetlen sort sem tudunk írni.

Alakítsanak ki új kapcsolatot a polgárokkal

Ezt követően jöttek azonban azok, akik állampolgári jogukon szólaltak fel a testület előtt – a közgyűlés szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) szerint erre bármely magyar állampolgárnak lehetősége van, amennyiben az ülés megkezdése előtt írásban jelzi ennek a szándékát a polgármesternél. A szabályzat ülésenként összesen legfeljebb 30 percet szán az ilyen hozzászólásokra.

„Önökről megszületett az ítélet április 12-én” – közölte a városvezetéssel Lukács Zsolt, az MSZP országos választmányi tagja, aki emlékeztetett, a Debreciner akkori tudósításában is olvasható, hogy ő már 2024 decemberében arról beszélt a közgyűlésben, hogy Orbán Viktor még az évtized vége előtt megbukik. Szerinte az emberek 16 év hatalomgyakorlására mondtak nemet, amelynek most örökre vége van.

Papp László polgármesternek azt tanácsolta, a változásra reagálva tegyék át a közgyűlést délután 17 órára, hogy minél több debreceni polgár ott tudjon lenni az üléseken, közvetítsék az eseményeket élőben, hozzanak létre érdekegyeztető tanácsot a valódi civil szervezetek számára, néhány propagandistát elbocsáthatnának a városházi állásokból. „Semmi probléma, öt Meki, két BK és egy KFC van a városban, úgyhogy lesz munkalehetőség a számukra” – szúrt oda.

Lukács szerint a városvezetésnek új kapcsolatot kellene kialakítania a városi polgárokkal, erősíteni Debrecenben a részvételiséget. Szerinte Gulyás Gergelynek, a Fidesz új országgyűlési frakcióvezetőjének be kellene nyújtania „a pofátlan fideszes végkielégítések megadóztatásáról szóló törvénytervezetet”, ahogy 2010-ben nyújtottak be hasonlót az addigi kormánnyal szemben. A mostani végkielégítésekre Lukács 99 százalékos különadó kivetését javasolja, amelyet fölajánlhatnának a bicskei és a Szőlő utcai áldozatok megsegítésére.

A felszólaló üzent Kósa Lajosnak is, aki 1990 után távozik a parlamentből. Mint mondta, elvárja, hogy tisztázza végre a szerepét a számos ügyben, amelyben érintett, a „csengeri örökösnőtől” kezdve addig, hogy az édesanyja hogyan lett Kelet-Magyarország egyik legnagyobb sertéstenyésztője, vagy éppen a Bászna Gabona ügyében.

Papp az elhangzottakra azt felelte, a Lukács által propagandistaként említett személyek nem önkormányzati alkalmazottak, ezért nem tudják elbocsátani őket, a végkielégítésekkel kapcsolatban pedig a Tisza Párt frakcióvezetőjét kellene megkeresnie.

A polgármester ezután arról beszélt, ők tiszteletben tartják a 2026-os választások eredményeit, Lukács pedig tartsa tiszteletben a 2024-es önkormányzati választási eredményeket.

Lukács részvételiséget érintő javaslataira Papp László nem reagált.

Kezeljék partnerként a független civileket

A következő hozzászóló Forgács Attila, a Szikra Mozgalom tagja volt. Ő arról érdeklődött, mekkora összeget utaltak át eddig az államnak szolidaritási adó címén. Mint mondta, több önkormányzat is úgy döntött, szünetelteti ennek a fizetését. Azt is megkérdezte, indítana-e a város egy mentálhigiénés szolgáltatást azok számára, akiknek az elmúlt hónapok háborús uszító kampánya káros hatást gyakorolt a pszichéjükre. „Gyerekek úgy tanultak meg olvasni, hogy ezt látták. Mindenhol azt hallották, hogy nyomják ezt, mint süket a csengőt” – sérelmezte.

Forgács sürgette továbbá, hogy az önkormányzat kezelje partnerként a független civileket, akik az elmúlt években méltatlan lejáratókampányokkal szembesültek. „Ugyanúgy szívügyük Debrecen és ugyanúgy a városuk érdekében dolgoznak” – hangsúlyozta. Hozzátette, fontos lenne a „köz nélküli” közmeghallgatások megszüntetése.

Szűcs László, a polgármesteri hivatal gazdálkodási főosztályvezetője a szolidaritási hozzájárulásról elmondta, idén eddig 6 milliárd forintot fizetett az önkormányzat, ha ezt határidőre nem tennék meg, az állam akkor is beszedné a várostól.

Papp László leszögezte, ő a szolidaritási hozzájárulásnak az elmúlt időszakban is az egyik legnagyobb kritikusa volt. Mint mondta, tavaly már 40 milliárd forint volt a város iparűzésiadó-bevétele, és nem tartja pozitív fejleménynek, hogy a kormány ennek a nagy részét elvonja. A polgármester közölte, a Megyei Jogú Városok Szövetsége hiába fogadott el határozatot ennek átalakításáról, a javaslatukra a kormány érdemben nem reagált. Mivel Magyar Péter a kampány során többek között Debrecenben is kijelentette, az új kormány visszaadja az önkormányzatoknak ezt a pénzt, ebben a kérdésben egyetértenek. „Nagyon szurkolok a kormánynak, hogy ezt a döntést mihamarabb hozza meg” – fogalmazott.

Nem úgy történt, ahogy a polgármester állítja

A „brutális háborús kampány” kapcsán Papp szerint Forgácsnak igaza van. „Személyes döntésem volt, hogy a saját közösségi média felületeimen nem folytattam ezt a kampányt. Azt gondolom, hogy nem ez volt a helyes kampánystratégia, ezért azt a döntést hoztam, választási kampány ide vagy oda, nem fogok ukrán gyarmatozni, meg nem fogok háborús riogatással foglalkozni. Sokkal jobban koncentráltam a kampányban is a helyi, városi dolgokra, ügyekre” – sorolta, hozzátéve, a Fidesz országos kampánya szerinte nem azokkal az ügyekkel foglalkozott, amelyek az embereket a leginkább érintik.

1. Az ukránellenes uszítás

Papp a fenti megszólalásával folytatta azt a kommunikációt, amit április 12-én, az eredmények ismeretében elkezdett, amelyben igyekszik távolítani magát a Fidesz országos politikájától. Azonban ahogy az akkori nyilatkozatában is voltak csúsztatások, úgy ezúttal is valótlant állított. Ahogy arról a Debreciner is beszámolt, a polgármester idén március 6-án a Fidelitas országjáró kampányturnéja keretében tartott sajtótájékoztatón is beszédet mondott, méghozzá egy „Mi NEM fogunk meghalni Ukrajnáért!”-feliratot, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Magyar Péter iksszel áthúzott arcképét ábrázoló molinó, továbbá egy „NEM a mi háborúnk!”-feliratú aláírásgyűjtő pult előterében.

Az önkormányzati médiában jelenleg is olvasható, hogyan viszonyult Papp az ukránozáshoz és a riogatáshoz: „Az ukránok fegyverként használják hazánkkal szemben az energiát. Elzárták a Barátság kőolajvezetéket, amely fenyegeti az ország energiabiztonságát, a gazdaság működését, és minden magyar, így a debreceni háztartások számára is komoly problémát jelent” – idézi a polgármestert a Dehir.

Április 9-én Papp egyébként beszédet mondott a Fidesz debreceni választási gyűlésén, amelyre „Nem leszünk ukrán gyarmat!”-molinóval vonult fel a helyi fideszes politikai elit több prominense.

2. A civilek elleni lejáratókampányok

De nem ez volt Papp egyetlen valótlansága, amelyet néhány perc leforgása alatt tett a közgyűlésben. „Lejáratókampányt civilek ellen soha nem folytattunk” – utasította vissza például Forgács erre vonatkozó állítását.

2018-ban azonban a kormány akkoriban zajló Stop Soros-kampánya keretében éppen Papp László nyújtotta be a közgyűlés elé a „Nyilatkozat az illegális bevándorlás és az azt támogató szervezetek működésének elutasításáról” címet viselő előterjesztést, amelyben többek között ilyen részletek olvashatók:

„Magyarországon több nagyvárosban, így Debrecenben is elkezdődött azoknak a »civil« szervezeteknek a szervezése, amelyek Soros György támogatását élvezik. A Soros György által támogatott szervezetek esetében, figyelemmel az eddigi tapasztalatokra, fennáll a veszélye annak, hogy szerepet vállalnak az illegális migráció szervezésében és támogatásában. Debrecen polgármestereként meggyőződésem, hogy a városban nincs szükség az illegális bevándorlást támogató álkaritatív szervezetekre. (…) A város polgárai által többször kifejezett, egyöntetűnek tekinthető véleménnyel ellentétes álláspontot képviselő, a korlátlan betelepítést támogató, a Soros-terv gyakorlati végrehajtását segítő szervezetek megjelenése és tevékenysége ellentétes a város érdekeivel. (…) A fentiekre tekintettel javaslom, hogy a Tisztelt Közgyűlés a kérdéskörben létrejött egyöntetű társadalmi véleménynyilvánításokkal egyezően a határozati javaslat szerint nyilatkozzon a korlátok nélküli, kötelező betelepítési kvóta, a Soros-terv végrehajtása és az annak végrehajtását segítő szerveződések térnyerésének elutasításáról”.

Az előterjesztéshez tartozó egyik határozati javaslat pedig úgy fogalmazott, a közgyűlés a polgármester előterjesztésére „elutasítja a kérdéskörben létrejött társadalmi állásponttal és a helyi közösségi érdekekkel ellentétes tevékenységet végző, a Soros-terv és a kötelező betelepítés végrehajtását segíteni kívánó szervezetek térnyerését, bevándorlásszervező irodák működtetését”.

3. A kiüresített közmeghallgatások hatékonysága

És itt még mindig nem állt meg Papp, ugyanis a „köz nélküli” közmeghallgatások kapcsán azt találta mondani, mindegyik ilyen módon lebonyolított, tehát az érintettek személyes megjelenését ellehetetlenítő, kizárólag online levelezéssel megtartott eseményen több száz kérdés érkezett, amelyekre több száz válasz született.

Hogy csak egy ellenpéldát említsünk a sok közül, 2023 decemberében az első debreceni „köz nélküli” közmeghallgatáson, amelyet az azóta sem megvalósult Nemzeti Oltóanyaggyár ügyében tartottak, senki sem vett részt. Az akkor közzétett jegyzőkönyv egészen pontosan így fogalmaz: „Az érintett lakosság, társadalmi szervezetek részéről a közmeghallgatás időtartama alatt kérdés, észrevétel nem érkezett a környezetvédelmi hatóság megadott elérhetőségeire”.

De meg lehet említeni az Enviszam Kft. alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemének iparbiztonsági engedélyezési eljárása keretében idén március 3-án tartott „köz nélküli” közmeghallgatást is. Ezt a városvezetés szokás szerint a törvény által kötelező módokon, tehát a városháza épületében és az önkormányzati honlap egyik aloldalán történő közzétételen túl semmilyen, bárki által könnyen észrevehető módon nem hirdette. A Debreciner is csak akkor szerzett róla tudomást, amikor már zajlott a közmeghallgatás.

Az önkormányzat honlapján olvasható, éppen Papp László által aláírt tájékoztatás szerint a nyilvánosság által kellő időben meg sem ismert közmeghallgatáson mindössze 2-en küldtek el kérdéseket a hatósághoz – az erre adott válaszokat az önkormányzat honlapján már nem tették közzé.

Visszatérve az április 30-i közgyűlésre, a lakossági hozzászólásokat kiváltó előterjesztéshez kapcsolódó határozati javaslatot és rendeletmódosítást a képviselők – ahogy fentebb jeleztük, kérdések és hozzászólások nélkül – egyhangúlag fogadták el.

A közgyűlésen történt további fontos fejleményeiről hamarosan szintén beszámolunk.