Január 19-én, hétfőn 8 és 20 óra között köz nélküli közmeghallgatás keretein belül véleményezhették a debreceniek a Civaqua-program következő ütemét. A lakossági meglátásokat és kérdéseket a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályának e-mail címére lehetett elküldeni, melyekre a szabályok szerint 15 napja van válaszolni a hivatalnak.

A lakosság nélkül megtartott, úgynevezett köz nélküli közmeghallgatás nem újkeletű jelenség Debrecenben, korábban már több fontos ügyben is ebben a formában kérték ki a helyiek véleményét. A lakosok ilyenkor ügyfélkapun vagy e-mailben tehetik fel kérdéseiket az illetékes szerveknek, melyekre azok később egy válaszcsomagban adnak magyarázatot, visszakérdezési lehetőség ilyenkor természetesen nem áll rendelkezésre.

A meghallgatás témája ezúttal a Civaqua-program következő üteme volt. A program célja, hogy a város egyre nagyobb vízigényét a Tisza vizének Debrecenbe, azon belül is a Tócó-patakba vezetésével oldják meg. Az első ütemet 2023 novemberében adták át, ez bruttó 16 milliárd forint európai uniós támogatás felhasználásával valósult meg. A második ütem ezt a vizet egészen a Nagyerdőig és az utóbbi években súlyos szárazsággal küzdő erdőspusztai tavakig vinné el.

A második ütem 2024 tavaszán kiemelt fejlesztési pontként bekerült a KEHOP Plusz európai uniós fejlesztési alapba, azonban ezután az uniós pénzek befagyasztása miatt sokáig bizonytalan volt a program jövője. 2025 februárjában Debrecen közgyűlésén Papp László (Fidesz) polgármester egy lakossági kérdésre elmondta, a második ütemet egészen a tervezési folyamatoktól újraindítják. A polgármester decemberben viszont már arról tájékoztatta közösségi oldalának követőit, hogy aláírták a második ütemre vonatkozó támogatási szerződéseket és megkezdik az előkészítéseket a projekthez.

A Civaqua országos mércével nézve is hatalmas beruházás, 2024-ben a „Hajdúhátság Vízgazdálkodásának fejlesztése – CIVAQUA program” elnevezésű projektre 40,46 milliárd forintot különítettek el az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) számára a KEHOP Plusz éves fejlesztési keretéből.

Kozma Éva, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) elnöke aggályosnak tartja, hogy egy ekkora és ilyen hatású program folytatásáról köz nélküli közmeghallgatás keretein belül értekeznek a lakossággal. A környezetvédelmi aktivista a Debrecinernek elmondta a közmeghallgatásról szóló felhívás nem volt nagy dobra verve, ők is véletlenül bukkantak rá. Kozma Éva közösségi oldalán beszámolt az eseményről, a hivatalos felhívás azóta már nem található meg a városi weboldalon.

A Miakö elnöke szerint hatalmas szükség van Debrecenben a Civaqua-programra, hiszen a környékbeliek elsőkézből tapasztalják a csontszáraz tavakat és a kiszáradóban lévő Nagyerdőt. Nem érti tehát, hogy miért nem lehetett egy normális közmeghallgatást tartani az ügyben, ahol egy konstruktív vita is kialakulhatott volna. Köz nélkül nem jön létre párbeszéd és a félreértéseket sem lehet tisztázni.

„Nincs arra garancia, hogy a Civaqua vizét nem az akkugyárak kapják, ez a legnagyobb gond a programmal. A közmeghallgatás a lakosság egyik eszköze lenne, hogy garanciákat harcoljon ki, anélkül azonban erre nincs lehetőség Nem a gyáraknak kell a víz, hanem a környezetnek” – fejtette ki. 

Hozzátette, a témának sok ember érdeklődését fel kellene keltenie, de mivel nem juttatták el a lakossághoz megfelelő módon, így elenyésző mennyiségű kérdés juthatott el a kormányhivatalhoz. A Miakö 24 kérdést küldött be, melyek többek között a Civaqua-program stratégiai, klímakockázati, jogi, átláthatósági és biztonsági oldalaira kérdeztek rá.

Kozma Éva korábbi tapasztalataira építve azt mondta, a kormányhivatal a válaszokat ömlesztve fogja közre adni, és majd mindenki szemezhet, hogy éppen hol lehet az a válasz, mely az ő kérdésére érkezett.

Amint ez megtörténik, beszámolunk róla.

A Civaqua-programmal kapcsolatos további cikkeinket itt olvashatja.