Az Alternatív Közösségek Egyesülete idén először indítja el az Alternatíva-díjat, hogy elismerje az Észak-Alföld civiljeinek munkáját. A díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a magánszemélyeket, szervezeteket és informális csoportokat, akik/amelyek csendben, kitartóan vagy éppen nagy nyilvánosság előtt védik közösségeiket, kiállnak egy ügy mellett, példát mutatnak másoknak. A díjátadó január 27-én, a Vojtina Bábszínház épületének Szabó Magda Pódiumtermében lesz.

A díjra bárki jelölhetett civileket, az egyesület munkatársai és civil szakemberei két körben döntenek a nyertesről. A döntős rövidlistára hat szervezet és hét magánszemély került fel, az alábbiakban a magánszemélyeket ismertetjük.

Bíró Ferenc Mihály

Püspökladányban él 46 év elismert vasutas munkaviszony után. Tavaly volt tíz éve, hogy megnyitotta saját vasúttörténeti kiállítását, a gyűjtést az ezredfordulón kezdte.

Mindezt önerőből, intézményi támogatás nélkül hozta létre és tartja fenn: az anyagok felkutatásától a tárlat berendezéséig és a honlap folyamatos építéséig. Az általa biztosított rendezvénytérben olyan közösségeknek ad lehetőséget, akiket a hatalom el akar hallgattatni, következetesen kiáll amellett, hogy a helyi kulturális értékek mindenki számára elérhetőek legyenek.

Fekete Éva

Fekete Éva 2015-ben valósította meg egy már régóta formálódó gondolatát, a Labor Cafét, amely azóta is Nyíregyháza egyedülálló nyitott közösségi tereként működik. Az adományalapú kávézó különböző közösségek és kezdeményezések számára biztosít helyet. Munkássága legkiemelkedőbb eredményének tartja az adományozás és az önkéntes segítségnyújtás kultúrájának fejlesztését Nyíregyházán, valamint azt, hogy a városban formálódó új, önszerveződő közösségek érdekvédelmi munkáját is segíti.

Glonczi László

A Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének elnöke több száz emberen segített az elmúlt években, főként a nyíregyházi szegregációval foglalkozik. Jogi segítséget nyújt hátrányos helyzetű családoknak, ennek köszönhetően 2014-től kezdődően sikeresen segített integrált oktatáshoz juttatni olyan gyermekeket, akiket elsőként elutasítottak az intézményekből. Nyíregyháza mellett dolgozott Hajdúhadházon és Tiszavasváriban, munkájának köszönhetően a tiszavasvári roma gyermekeknek már kötelező biztosítani a tömegközlekedés lehetőségét az iskolába járáshoz.

Kovács Attila

Az aHang Magyarország aktivistája, szerepvállalásának legfőbb mozgatóereje, hogy az embereket gondolkodásra késztesse, hogy felmérjék a saját lehetőségeiket és a saját életük érdekében képesek legyenek döntéseket hozni. Célja továbbá összefogni, megszervezni azokat a csoportokat, amelyek tagjai érdekek mentén akarnak aktivitást kifejteni. Több városban is elősegítette már ezen civil csoportok létrejöttét, akik helyi ügyekre reagálnak, közösségi eseményeket, kampányokat vagy petíciókat szerveznek. Az aHang aktivistájaként részt vett a Nyíregyháza, Kisvárda és Záhony aPontok létrehozásában.

Murvai Tamás

Tevékenysége elsősorban az őszinte, kritikus véleményformálásban és az erre kínálkozó lehetőségek bátor kihasználásában mérhető. Az átlagember problémáit szeretné közvetíteni a politikai szereplők felé, azon sok civil ember nevében is, akik félnek elmondani a véleményüket, mert valamilyen retorziótól tartanak. Fontos számára, hogy példamutató módon éljen demokratikus jogaival, mert az minden állampolgárnak jár. Hisz abban, hogy szerepvállásának köszönhetően a jövőben többen mernek majd kiállni és hallatni a hangjukat.

Papp Anikó

A ZebraSzerda debreceni aktivistája, rendszeresen vesz részt különböző helyi demonstrációkon, segíti és szervezi a megmozdulásokat. Célja, hogy az embereket gondolkodásra késztesse, hogy felmérjék a saját lehetőségeiket és kiálljanak az értékeikért. Civil tevékenysége során összefogja és szervezi az érdekérvényesítő csoportokat.

Pierog Kata Zsófia

A Mancsmentő Állatvédő Egyesület elnöke, a Kelet-magyarországi Állatvédők Szövetsége (KEMÁSZ) elnöke. Elsőként egy új állatotthon létrehozása volt a célja, majd miután megtudta, milyen körülmények vannak a szerepi gyepmesteri telepen, az egyesületével közösen úgy döntött, először erre fókuszál. Átvették a gyepmesteri telep vezetését, így a korábban ok nélkül sorra elaltatott állatok helyett már csak akkor döntenek az eutanázia mellett, ha az állatorvosi vélemény szerint semmi esély nincs a felépülésre. Tizennégy települést fednek le, prevenciós előadásokat, ivartalanítási akciókat tartanak, emellett azon dolgoznak, hogy egy emberséges, élhető átmeneti otthont biztosítsanak az állatoknak.