Az eldobott üvegek és dobozok összegyűjtése egyszerű módja a környezet megtisztításának, a finnek ebben különösen élen járnak. Finnországban az italcsomagolásokat 97 százalékos arányban váltják vissza, mely a legmagasabbak közé tartozik a világon. Ennek oka valószínűleg az, hogy egyes palackok után darabonként akár 40 cent értékű betétdíjat is felszámolhatnak az áruházak, és így természetesen a visszaváltási összeg is ugyanennyi – írta meg cikkében a finn állami, közszolgálati média, az Yle News.

A Suomen Palautuspakkaus (Palpa), az ország italcsomagolás-újrahasznosítási folyamatait kezelő vállalat szerint 2024-ben Finnországban rekordmennyiségű, 2,3 milliárd darab palackot és dobozt vittek vissza újrahasznosítás céljából. Ezek összeszedése szerény anyagi haszonnal is járhat. A szabadon hagyott darabok ingyen pénzt jelenthetnek azoknak, akik a földről vagy a szemetesekből megszerzett palackokat visszaváltják. Vagy mégsem ilyen egyszerű a történet?

A finn törvények értelmében ugyanis az ilyen bevételek az adóhatóság hatáskörébe esnek, ami miatt a palackok és dobozok gyűjtéséből származó jövedelmet be kell jelenteni a hatóságnak. A visszatérített betétdíjakat keresett jövedelemnek minősítik, melyekre a progresszív jövedelemadó-kulcsok szabályai vonatkoznak.

Petri Manninen, a Finn Adóhivatal vezető tanácsadója szerint azonban van egy kikötés. „A saját magunk által vásárolt palackok és dobozok utáni betétdíj-visszatérítés nem adóköteles” – mondta el az Yle Newsnak. Ez azért van, mert a betétdíjat már a vásárláskor befizettük. és az adó csak az olyan palackok utáni visszatérítések után fizetendő, amelyeket nem a visszaváltó személy vásárolt eredetileg.

Az egyik adómentes kategória Finnországban az erdei bogyós gyümölcsöké. Az Adóhatóság szerint a „bogyós gyümölcsökből, gombákból és más természetes termékekből származó, saját kezűleg szedett vagy gyűjtött jövedelem mentes az adó alól”. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a palackok visszaváltására vonatkozó szabály betartatását lazán kezelik, hiszen az adózás szempontjából az érintett összegek általában elenyészőek. A finn adóhatóság éppen ezért kevés indokot látott arra, hogy erőforrásokat fordítson az ilyen bevételek ellenőrzésére.

„Biztosan nem elleneznénk a betéti palackok adójának eltörlését” – mondta Janne Kalluinen, a Finn Adófizetők Szövetségének (TAF) közgazdásza, megjegyezve, hogy az adópolitika végrehajtása mindig adminisztratív költségeket okoz az adófizetők számára. „A betétekből származó bevétel nagyon-nagyon kicsi. 100 euró kereséséhez például ötszáz darab 20 centes üveget kellene összegyűjteni.” – tette hozzá.

Végső soron azt mondta, a palackbetétek megadóztatása egy nagyobb kép része.

„Ez inkább elvi kérdés, mivel minden jövedelmet be kell jelenteni, függetlenül attól, hogy milyen kicsi” – magyarázta. Habár ez a jövedelem, az évi 10 000 eurós adóküszöb alá esik, az üvegvadászoknak továbbra is be kell vallaniuk ezeket pénzeket az adóbevallásaikban.

Az északi országban 1950 óta alkalmazzák az üvegvisszaváltási rendszert, 1996 óta pedig már az alumínium dobozokat is ugyanilyen módon kezdték el begyűjteni. Átlagosan minden lakos körülbelül 420 italosdobozt vált vissza évente, ami nagyjából 64 euró betétdíj-visszatérítést eredményez fejenként. Ez minden bizonnyal nem okoz fejfájást az adóhatóságnak.

További részletek az Yle News cikkében olvashatók.