Több mint 10 éve él a magyar társadalom az Orbán-kormányok által fenntartott valamilyen különleges jogrend, válsághelyzet és/vagy veszélyhelyzet alatt. 2016 márciusában vezették be az egész országra érvényes migrációs válsághelyzetet, amelyet legutóbb idén március 7-én hosszabbított meg a kormány szeptember 7-ig. 2020-ban ehhez jött még a rendeleti kormányzást lehetővé tévő, koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet, 2022-ben pedig ezt rövid szünet után váltotta az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva kihirdetett háborús veszélyhelyzet.

Ez utóbbi május 14-én hatályát veszti, tehát ettől a naptól kezdve Magyarországon veszélyhelyzet nem, csak válsághelyzet lesz érvényben.

Népszavazást és a polgármester lemondását követelték

Márpedig az Ukrajnában zajló háború ürügyén hozták meg 2023. április 27-én éjjel azt a kormányrendeletet is, amely bevezette a „köz nélküli” közmeghallgatások intézményét, vagyis azt, hogy az önkormányzatok által évente legalább egyszer, valamint a veszélyes üzemekkel kapcsolatos beruházásoknál kötelezően megtartandó közmeghallgatásokat az érintettek személyes megjelenésének biztosítása nélkül is meg lehet tartani.

A rendelet előzménye többek között, hogy az év januárjában két botrányosra sikerült közmeghallgatást tartottak Debrecenben, amelyeket a CATL-akkumulátorgyár építése miatt hívtak össze. Ezeken az eseményeken több százan követelték Papp László (Fidesz) polgármester lemondását, népszavazás kiírását, valamint hazaárulással vádolták a főispánt és a környezetvédelmi hatóság vezetőjét.

A veszélyhelyzeti rendeletet kihirdetése óta Debrecenben kizárólag online, e-mailben vagy Ügyfélkapun keresztül volt lehetősége a lakosoknak arra, hogy jelezzék az akkuipari és más beruházásokkal kapcsolatos észrevételeiket, valamint kérdezzenek a cégektől és a hatóságoktól. Ez idő alatt olyanra is volt már példa, hogy egyetlen lakos sem élt a megnehezített kérdezés lehetőségével.

Joggal merülhet fel a kérdés a debreceniekben: most, hogy vége a veszélyhelyzetnek, visszatérnek-e a hagyományos, nem kiüresített közmeghallgatások. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű.

Mit ír a törvény?

A május 9-én felálló új országgyűlés a jogbiztonság érdekében még aznap törvényt hozott a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről. Aki lefuttat egy keresést a Magyar Közlöny május 9-i számában, annak feltűnhet, hogy a „közmeghallgatás” szó egyáltalán nem szerepel az új jogszabályban.

Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza ugyanakkor a Debrecinernek elmondta, a szóban forgó rendeletet már jóval korábban törvénybe foglalta a Fidesz-kormány.

És valóban, „az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről” névre keresztelt 2023. évi LXX. törvényben már olvashatók a „köznélküliséget” lehetővé tevő szabályozások.

Május 14-én tehát megszűnik a háborús veszélyhelyzet Magyarországon, a „köz nélküli” közmeghallgatás azonban egyelőre marad. Az ideiglenességet azért fontos hangsúlyozni, mert a Tisza a választási kampányban azt ígérte, ezt a gyakorlatot ebben a formában biztosan nem fogják megtartani.