Lakossági fórumot tartott december 12-én este Debrecenben az LMP a város déli gazdasági övezetébe tervezett kínai akkumulátorgyárral kapcsolatban. Az eseményt Ungár Péter, a párt társelnöke és országgyűlési frakcióvezetője, valamint Jármi Péter Hajdú-Bihar megyei elnök vezette. A Kölcsey Központ egyik termében tartott teltházas rendezvényen kilencvenen vettek részt. A városban korábban helyi civilek szerveztek fórumot a témában, az erről szóló tudósításunkat ide kattintva olvashatják. Hasonló eseményt az önkormányzat, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vagy a helyi Fidesz még nem szervezett.

Mennyire lesz tiszta a gyárból kijövő szennyvíz?

Ungár a felvezetőjében elmondta, az Orbán-kormány az akkumulátorgyártásra alapozná az iparstratégiáját, ez pedig nem fenntartható, mert egyetlen ágazattól teszi függővé a magyar gazdaságot, ráadásul rendkívül energiaigényes tevékenységről van szó, amelyet egy jelenleg is energiát importáló országban terveznek kiterjeszteni. A politikus szerint a másik nagy probléma a gyárak hatalmas vízigénye, amelyet nem lehet fenntarthatóan egyszerre kielégíteni a lakossági vízszükséglettel.

A párt által kezdeményezett, a helyi választási bizottság által átengedett, ennek ellenére el nem indított helyi népszavazási kezdeményezésről azt mondta, azért nem kezdték el a gyűjtést, mert nem akartak ártani az ügynek azzal, hogy nem kellő szervezettséggel vágnak bele, illetve mert országos népszavazást indítanának. A politikus elmondása szerint ettől függetlenül az akkumulátorgyárak témáját, ezen belül pedig a debreceni gyár ügyét politikai prioritásként kezelik.

Jármi Péter szerint az is problémát jelent, hogy a gyár által használt vizet nem lehet majd teljesen megtisztítani a veszélyes anyagoktól, a nehézfémek pedig elpusztítják a vizet természetesen tisztító mikrobákat is. Hozzátette, az üzemtől 2-3 kilométerre is érezhető lenne a zajszennyezés. Jármi szerint gondot okoz az is, hogy a gyár kilencezer dolgozójának a többsége vélhetően nem helyi munkavállaló lenne.

Debrecen polgármestere ide sem jött el

A közönség köréből Varga Zoltán, a DK országgyűlési képviselője kért elsőként szót. A politikus kifejtette, információi szerint a gyár területén már úgy folynak a mélyépítési munkálatok, hogy a kínai CATL óriásvállalat még építési engedéllyel sem rendelkezik. (Az önkormányzati tulajdonú Dehir.hu december 8-i cikke
szerint Varga téved, a kínaiak már novemberben megkapták a szükséges engedélyeket a tereprendezésre, valamint négy épület mélyalapozási munkáira.) Varga elmondta, szerinte egy jó politikusnak pártállástól függetlenül az őt delegáló lakosok érdekeit kellene képviselnie. Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere úgy támogatja a beruházást, hogy nem tud róla semmit – állítja Varga, aki szerint ez a debreceniek elárulása.

Ungár Péter a válaszában elmondta, az LMP meghívta Debrecen önkormányzatának és a Debreceni Vízmű Zrt. vezetőit, de nem mentek el a lakossági fórumra. Az eset kísértetiesen emlékeztetett a november 30-i mikepércsi közmeghallgatásra, amelyen az előzetes meghívás ellenére Papp László mellett Rácz Róbert főispán és a CATL magyarországi képviselője sem vett részt.

Nem biztos, hogy a Tisza biztosítja a szükséges vizet

Az egyik hozzászóló debreceni azt hangsúlyozta, hogy Trianon következtében a magyarországi felszíni vízfolyások 95 százaléka határon túli vízgyűjtő területről érkezik, tehát nem lehet teljes biztossággal ilyen nagy vízmennyiségekkel számolni. Mint mondta, az is kérdéses, hogy a klímaváltozás miatt a Tisza fog-e akkora vízhozamot produkálni, amely biztosítja a város ivóvizét, valamint az öntözést.

Egy mikepércsi lakos azt kifogásolta, még mindig nem kapott választ azokra a kérdéseire, amelyeket a Debrecen melletti községben tartott közmeghallgatás előtt küldött el a település önkormányzatán keresztül az illetékeseknek. Ungár Péter felajánlotta, hogy írásbeli kérdésként beviszi az országgyűlésbe a témát, erre ugyanis kötelező két héten belül válaszolnia a kormánynak. Jármi Péter hozzátette, a január 20-án 10 órakor Debrecenben, a Thomas Mann u. 2/a. szám alatt tartandó kormányhivatali közmeghallgatáson a CATL képviselőinek ott kell lenniük, és válaszolniuk kell a kérdésekre.

Az energiaellátás geopolitikai kérdés

Ungár Péter egy kérdésre válaszolva kifejtette, egy olyan világban, ahol az energiaellátás egyre inkább egy geopolitikai kérdés, és számos bizonytalansági tényező van ezzel kapcsolatban, arra kell törekedni, hogy minél kevesebb energiára legyen szükségünk, nem arra, hogy kifejezetten energiaigényes iparágakat telepítsünk be az országba.

Egy másik hozzászóló azt emelte ki, hogy a kormányhivatal honlapján közzétett környezetvédelmi dokumentáció (letölthető innen) szerint a CATL gyára évente összesen 50 ezer tonna gyártási hulladékot fog kibocsátani, amelyből 12 600 tonna különösen veszélyes hulladék. Volt olyan is, aki amiatt aggódott, mert szerinte az egyre szaporodó debreceni nagyberuházások potenciális katonai célponttá tehetik a várost, miközben éppen egy háború zajlik a szomszédos országban.

Európa figyelmét kellene felhívni

A résztvevők átbeszélték a gyárral szembeni tiltakozás lehetőségeit is. Megállapodtak abban, hogy minél több ismerőst elhívnak a január 20-i közmeghallgatásra, valamint tájékoztató kampányra is szükség van az akkumulátorgyártás módjáról. A fórum egyik résztvevője azt javasolta, hogy a helyi tiltakozás helyett Európa figyelmét kellene ide irányítani, mert helyi és országos szinten el fogják nyomni az ellenállást.

Ungár Péter azt ígérte, azon lesznek, hogy a Magyarországon zajló, akkumulátorgyárakkal szembeni helyi tiltakozásokat összehangolják, és egy országos ellenállást szervezzenek belőle.