Már 2027 nyarán veszélybe kerülhet Debrecen vízellátása az akkumulátoripar miatt

Mindez állami és önkormányzati cégek vizsgálataiból derült ki már 2026 kora tavaszán, az eredményekről mégsem tájékoztatták a város polgárait. Ráadásul egyáltalán nem számoltak a lakossági vízigény növekedésével, miközben Debrecenben jelenleg is új városrészeket építenek a gyárak munkásainak. És ha mindez még nem lenne elég, a CATL II a tervek szerint sokkal több vizet fogyaszt majd, mint a kínai beruházás első üteme.

Október 30-án mutattuk be, hogy a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. (DIF) egy eddig elhallgatott vizsgálata szerint a jelenlegi kapacitásnál jelentősen több vízre van szüksége Debrecennek. Az akkor rendelkezésre álló dokumentumok és a releváns szereplőktől kapott válaszok alapján azt még nem tudtuk megírni, hogy a csúcsidőben napi 10-11 ezer köbméterrel több vízre pontosan miért van szükség (ez a szám szerepelt a Nemzeti Vízművek Zrt. és a Nemzeti Beruházási Ügynökség márciusi levelezésében). Az ellenben már akkor nyilvánvaló volt, hogy az extra vízigény összefüggésben van a város akkumulátoriparával. Azt is tudtuk, hogy az Orbán-kormány utolsó heteiben arra kerestek megoldást, hogy ezt a vízigényt a Keleti-főcsatornán keresztül, a Tiszából elégítsék ki, azonban ez a Nemzeti Vízművek Zrt. szerint kivitelezhetetlen. A mostani írásunk megértését is segítő előzményeket ide kattintva olvashatják.

A Keleti-főcsatorna – ez szállítja a Tisza vizét Balmazújvárosra, és onnan jut el Debrecenbe
Fotó: Polgár Tóth Tamás

Mivel a DIF nem válaszolt az ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre, október 31-én közérdekű adatigényléssel kértük ki a cégtől annak a vizsgálatnak a dokumentumait, amely során arra jutottak, szükség van a hatalmas mennyiségű extra vízszolgáltatásra. A cég november 16-án válaszolt, és habár láthatóan nem adott ki minden, a témához kapcsolódó dokumentumot, így is egyre több adat bizonyítja, a döntéshozók már régóta tisztában vannak azzal, hogy a tervezett üzemek és a lakosság vízigényét a jelenlegi infrastruktúra mellett a hivatalos számítások szerint sem lehet egyszerre kielégíteni. Pontosan úgy, ahogy arra a gyárakkal szemben kritikus civilek és szakértők már évek óta figyelmeztetnek.

Battery Day Miakö 2026. november 4.
Fotó: Bereczki Boldizsár

Már a CATL második üteme nélkül is kevés a víz

A DIF a Debrecinernek küldött levelében azt írta, a legnagyobb beruházó, vagyis a kínai CATL-akkumulátorgyár második ütemének előkészítésével összefüggésben vizsgálta a várható vízigények és a rendelkezésre álló, illetve tervezett vízellátási kapacitások alakulását. A vizsgálat során figyelembe vették a Debrecenben megvalósuló jelentős ipari beruházások – köztük a CATL első ütemének – már ismert vízigényeit, és ezekhez viszonyítva értékelték, hogy ki lehet-e elégíteni a második ütem várható vízigényét.

„A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a 2025. évi állapothoz képest 2027-re öt jelentős ipari beruházás – köztük a CATL első üteme – működéséhez kapcsolódóan a csúcsidőszakokban napi 11 264 m³ többletvízigény jelentkezik. Ez a mennyiség nem tartalmazza a CATL második ütemének tervezett vízigényét” – közölték.

CATL 20261001
A CATL első, már működő cellagyára Debrecenben
Fotó: Bereczki Boldizsár

A számítás kiindulópontja a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. (TRV Zrt.) által 2025-ben átadott – ahogy fentebb írtuk, a Keleti-főcsatornán keresztül a Tiszából származó –, hozzávetőleg napi 12 ezer köbméter vízmennyiség volt. A DIF ugyanakkor már számolt a TRV Zrt. által biztosítható vízmennyiség napi 22 ezer köbméterre történő növelésével, amely a 2025-ös állapothoz képest napi 10 ezer köbméter kapacitásnövekményt jelent. A Debreciner által októberben kapott hivatalos tájékoztatások szerint jelenleg ennyi, napi 22 ezer köbméter a Keleti-főcsatornából juttatható vízkapacitás.

A 2025-ről 2027-re az új beruházások, például a CATL első üteme miatt keletkező többletvízigény, valamint a kapacitásnövekmény összevetéséből a csúcsidőszakokra vonatkozóan napi 1264 köbméter különbözetet kaptak.

„A vizsgálat végkövetkeztetése az volt, hogy a CATL-beruházás második ütemének megvalósításához a TRV Zrt.-től átvett vízmennyiség további növelése szükséges. A vizsgálat ugyanakkor nem határozta meg a szükséges kapacitásnövelés pontos mértékét, így nem jutottunk arra a következtetésre, hogy a napi 22 000 m³ vízmennyiséget további napi 10 000 – 11 000 m³-rel szükséges növelni” – írta a DIF. A fentebb, és az októberi cikkünkben is említett 10-11 ezer köbméteres vízigény a Nemzeti Befektetés Ügynökség (HIPA) és a Nemzeti Vízművek Zrt. március eleji levelezésében szerepelt, a HIPA pedig a DIF-re hivatkozott, amikor az adatokkal kapcsolatban kérdeztük. A DIF most mégis azt állítja, hogy ők nem jutottak olyan következtetésre, amely szerint pontosan erre a vízmennyiségre lenne szükség.

A DIF a Debrecinernek küldött levelében hangsúlyozza, Debrecen teljes lakossági, intézményi és gazdasági vízigényének átfogó vizsgálata és előrejelzése nem tartozik a cég feladatkörébe. A DIF vizsgálata ezért a beruházói vízigények várható alakulására és az azokhoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztési feladatokra irányult.

Sokkal több víz kell a CATL II-nek, mint az első gyárnak

A DIF-től közérdekű adatként megkaptuk az általuk február 25-én a HIPA-nak küldött levelet, amelyből további részletek derülnek ki az üggyel kapcsolatban. A levél tárgya a következő: „CATL II. ütem vízigényének kiszolgálhatósága”.

Kun Ferenc, a DIF ügyvezetője ebben először arról ír, hogy az akkumulátorgyár második ütemének kiszolgálhatósága kapcsán korábban felmerült, hogy a kínai üzemet a Debreceni Hőszolgáltató rendszerére kapcsolják. Közölte, ezt a lehetőséget a szakemberek megvizsgálták, és megállapították, hogy nem működő alternatíva. „Nagyon nagyok az CATL által átadni kívánt és a rendszerbe befogadható hőmennyiségek közötti különbségek, továbbá nincs működő megoldás a nyári–téli üzemállapotok közötti ellentétes igények átvételére sem. Ez a megoldás maximum egy másodlagos, kiegészítő alternatív hűtési mód tud lenni, és akkor is csak csekély hatékonysággal” – olvasható a levélben.

A levélből az is kiderül, hogy a CATL konkrétan milyen hűtővízigényeket adott le az önkormányzati cégnek: a gyártást idén szeptember 22. óta folytató első ütemnél ez óránként 135 köbméter, naponta 4450 köbméter, míg a második ütemnél óránként 276 köbméter, naponta pedig 5406 köbméter (az óránkénti és az egy napra vonatkozó adatok is pontosan így szerepelnek a DIF-től kapott dokumentumban, minden további magyarázat nélkül). Mivel az akkumulátorgyárak vízfogyasztásának döntő részéért a hűtés felel, a fentiekből egyértelműen látszik, hogy a még csak tervezés alatt álló második gyárnak tehát várhatóan jóval több vízre lesz szüksége, mint a már üzemelő létesítménynek.

CATL 20261001
Fotó: Bereczki Boldizsár

A DIF vizsgálata megállapította, hogy a déli gazdasági övezet ellátására építés alatt lévő távvezeték alkalmas arra, hogy az eredetileg kalkulálthoz képest több vizet szállítson a Keleti-főcsatornából.

Nem számoltak a lakosság többletigényeivel, és a helyzet már így sem fenntartható

A probléma a DIF szerint az, hogy hiába tudnák elszállítani a szükséges vizet az ipari parkba, a rendelkezésre álló vízmennyiségek (tehát a Keleti-főcsatornából származó vizet és a rétegvizeket is beleszámítva) terhére „a fellépő nyári maximális vízigények nem, vagy nagyon nehezen elégíthetőek ki”.

Kun Ferenc ügyvezető felhívta a figyelmet arra, hogy már 2025-ben, amikor még egyik nagyobb új beruházás sem működött érdemben, a TRV Zrt.-től a Keleti-főcsatornából kapott napi 12 ezer köbméter vízzel, és a felszín alól jogilag és műszakilag kitermelhető maximális vízmennyiséggel is csak úgy tudta megoldani a Debreceni Vízmű a nyári hőhullámokat, hogy a rendelkezésére álló puffertározókat előzetesen csúcsra töltötte, majd a hőhullámok végére szinte mindig teljesen leürítette. „Ez azt jelenti, hogy a város ezen időszakokban többet fogyasztott, mint amennyit a rendszerbe tudott újonnan adni – mely a gyakorlatban nagyon kockázatos, és hosszabb hőhullámok esetében nem fenntartható” – hangsúlyozta az ügyvezető.

Ehhez képest Kun szerint 2027-ben várhatóan már mind az 5 nagy cég működni fog Debrecenben. Az eredeti levél vélhetően nevesíti is ezeket a cégeket, de ezt a részt a Debrecinernek küldött változatban a DIF kitakarta. Ha a városba az utóbbi években érkező legnagyobb cégeket nézzük, ezek valószínűleg az akkumulátorokat gyártó CATL és EVE Power, a katódanyagot előállító EcoPro, a BMW, valamint a szeparátorfóliát gyártó Semcorp.

Kitakarások a DIF adatszolgáltatásában
Forrás: Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft.

2027 nyarán ezért a DIF számításai szerint 2025-höz képest körülbelül napi 11 ezer köbméterrel több vízre lenne szükség úgy, hogy a levél alapján nem számoltak semmiféle lakossági vagy meglévő ipari többletigénnyel. Emlékezzünk, a DIF Debrecinernek küldött tájékoztatása szerint ez nem azt jelenti, hogy a jelenlegi kapacitáshoz képest kellene ennyivel több víz a Tiszából, hiszen a kapacitás nagyobb, mint amennyit 2025-ben a TRV a városnak szolgáltatott.

A különbözet tehát, amennyivel az összes rendelkezésre álló kapacitáson felül szükség lesz 2027 nyarán, a DIF számai szerint napi 1264 köbméter. Ez a forgatókönyv azonban csak a már megvalósult beruházásokkal számol, a további tervezett ütemekkel nem, és ahogy fentebb írtuk, a lakossági többletigényekkel sem. Márpedig a 2026-os nyár is megmutatta, hogy a lakossági fogyasztás a klímaváltozás és az elsivatagosodás hatásai miatt a jövőben tovább emelkedhet – nem beszélve arról, hogy a fideszes városvezetés több tízezer, a városba újonnan betelepülő lakossal számol. Debrecenben jelenleg is folyamatban van új városrészek építése, amelyek közül a legnagyobb a déli gazdasági övezethez közel, a repülőtértől északra terül el.

Piac utca - kánikula - 20260731
Debrecen főtere 2026. július 31-én
Fotó: Polgár Tóth Tamás

Kun a levélben azt is megjegyzi, hogy 2028-tól szerződéses kötelezettségük lehet napi 3 ezer köbméter „szürkevíztöbbletet” biztosítani a dél-koreai EcoPro-katódgyárnak.

Az egyetlen megoldás valójában nem megoldás

A DIF végkövetkeztetése így hangzik: „Mivel jelenlegi tudásunk szerint felszín alatti vízbázisból érdemi többletvíz-kitermelésre nincs mód (Debreceni Vízmű álláspontja), így az egyedüli megoldás csak az tud lenni, hogy a többletvízigényt a TRV-től kell átvennünk – melyhez szükséges a korábbi 12 000 m3/napi mennyiségről 22 000 m3/napra módosított, átvett vízmennyiség további növelése (a nyári hosszabb hőhullámok miatti magas kockázat miatt)”.

És itt kell visszatérnünk az október 30-i cikkünkre, amelyben bemutattuk, hogy a Nemzeti Vízművek Zrt. a HIPA-t már március 11-én tájékoztatta arról, hogy ezt a további növelést jelenleg nem tudják végrehajtani, még az ideiglenes beavatkozások figyelembe vételével sem. Többletforrások rendelkezésre állása esetén, bizonyos beruházások elvégzése után is legfeljebb csak napi 30 ezer köbméterre tudják fejleszteni a kapacitást, ami a jelenlegihez képest napi 8 ezer köbméteres többletet jelentene.

Fotó: Polgár Tóth Tamás

Ez, tehát a további jelentős infrastrukturális fejlesztések után elérhető többlet ráadásul alig haladja meg azt a mennyiséget, amit akkor kapunk, ha összeadjuk a CATL második ütemének hűtővízigényét (napi 5406 köbméter) és a DIF számításai szerint már enélkül is szükséges többletvízigényt (napi 1264 köbméter): napi 6670 köbméter.

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a kínaiak összesen nem kettő, hanem három gyárat terveznek építeni Debrecenben. És nem beszéltünk arról sem, hogy a Tisza alacsony vízállása miatt a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) idén nyáron már korlátozta a vízkivételt a Keleti-főcsatornából. Tudják, ez az a vízműcég, amely éléről 2023-ban Pintér Sándor belügyminiszter felmentette Kincses Dánielt, miután a CATL hatósági engedélyezési eljárása során adott szakvéleményében megállapította többek között, hogy a Keleti-főcsatorna vízbázisa az akkori infrastruktúra mellett már 2023 elején száz százalékig lekötött volt, és arra figyelmeztetett, hogy 1-2 éven belül a felszín alatti vízbázis kitermelése is eléri a kapacitás maximumát.

Mennyit tudhatott a polgármester?

A városba tervezett akkumulátoripari beruházásokat kezdettől fogva lelkesen támogató (ettől eltérő nyilatkozatokat csak a 2026-os választások közeledtével olvashattunk tőle) Papp László (Fidesz) polgármester októberben a Debreciner kérdésére azt válaszolta, hogy a Nemzeti Vízművek Zrt. HIPA-nak küldött leveléről, valamint annak tartalmáról csak tőlünk értesült. Az új fejlemények fényében ismét érdeklődtünk a politikustól, hogy pontosan miről és mikor értesült az akkugyárak vízigényével kapcsolatban.

Papp László a CATL németországi gyárában, 2023-ban
Forrás: Facebook

Ha ugyanis valóban nem tudott arról, hogy a számítások szerint az üzemek és a lakosság vízszükséglete várhatóan nem lesz egyszerre kielégíthető, az komoly kérdéseket vet fel. Az pedig talán még komolyabb kérdéseket vetne fel, ha kiderülne, hogy a polgármester annak ellenére nem tájékoztatta a város polgárait, hogy tisztában volt azzal, Debrecennek nincs elég vize az itt élő lakosok és az akkumulátoripar egyszerre történő kiszolgálásához – ráadásul mindezt egy választási kampány idején. Amint válaszol a polgármester, cikkünket frissítjük.

Előljáróban annyit azért idézzünk fel az októberi cikkünkből, hogy a HIPA és a Nemzeti Vízművek Zrt. levelezése egy olyan bizottság, a CATL Steering Committee ülésére készülve zajlott le, amely bizottságban a debreceni önkormányzat is képviseltette magát. A cikkünkben ismertetett vizsgálatot a szükséges többletvízigényről pedig az önkormányzat saját cége, a DIF végezte el.

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék