Március 23-án írta meg a 24.hu, hogy Pintér Sándor belügyminiszter felmentette tisztségéből Kincses Dánielt, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) igazgatóját nem sokkal azt követően, hogy a hatóság egy szakvéleményt adott ki a kínai CATL cég Debrecen déli gazdasági övezetébe tervezett akkumulátorgyárával kapcsolatban.

A gyártási és a hűtési technológia átalakítását is szorgalmazták

A február 10-i keltezésű szakvélemény (a környezethasználati engedélyt február 13-án kapta meg a beruházás) a Debreciner szerkesztőségéhez is eljutott. Ebben azt írják, Debrecen napi vízkapacitása 100 ezer köbméter, de ez a jelenlegi műszaki állapotok miatt csak elméletileg áll a rendelkezésre, miközben a város vízigénye átlagosan napi 40 ezer, extrém aszály esetén napi 60 ezer köbméter. A felszín alatti vízbázist kiegészítő, Keleti-főcsatornából származó felszíni víz kapcsán megjegyzik, a jelenlegi üzemképessége alapján teljes mértékben lekötött a vízkészlete, a kapacitást csak a főcsatorna fejlesztésével lehet növelni.

A Tivizig szakvéleménye különösen a szürkevíz felhasználása kapcsán jelentősen eltér a kormány és a debreceni önkormányzat által kommunikáltaktól. Azt írják, annak igénybevételét kormányhatározat irányozza elő, de „ilyen irányú tervezési folyamatot egyik gyár esetében sem tapasztaltunk eddig”. Az igazgatóság szerint inkább a déli gazdasági övezet és Debrecen csapadékvize jelenthetne valós alternatívát. Megjegyzik továbbá, hogy a túlzottan vízigényes gyártási és hűtési technológia átalakítása is javíthat a vízmérlegen.

Az igazgatóság felhívta a figyelmet arra is, hogy „a debreceni vízbázisokon jelentkező vízigények egy-két éven belül a felszín alatti víztestek igénybevételi határértékeinek közelébe érhetnek”. Hangsúlyozzák, szükség van egy városi szintű koncepcionális tervezésre, amely lefedi az ivóvíz-, a szennyvíz- és a csapadékvíz-gazdálkodás teljes spektrumát.

A Tivizig kitért a biztonsági jelentésben és a környezetvédelmi dokumentációban található, vízfelhasználással kapcsolatos egyes részletek hiányára, valamint arra is, hogy nem tüntették fel a napi átlagos 3378 köbméter, valamint a napi maximális 6242 köbméter vízfogyasztás közötti eltérés okát, időszakát és időtartamát sem.

A vízügyi hatóság hiányosságokat talált a kockázatelemzésben is, amely nem tartalmazza a gyárban bekövetkezett balesetek hatását a szomszédos létesítményekre, nem szerepel benne a tűzveszélyesség ismertetése sem.

Figyelmeztetnek továbbá, az „ivóvízhálózatra újonnan belépő ipari vízigények megváltoztatják a hálózat nyomásviszonyait, a keveredési zónákat, ezzel egy hosszabb átmeneti időszakban esetlegesen vízminőségi problémák, lakossági panaszok is jelentkezhetnek”.

A szakvélemény végén 4 pontban foglalják össze a javaslataikat:

– a monitoringrendszer kiegészítése a déli gazdasági övezeten kívüli területen telepítendő talajvízszintészlelő kutakkal (7-8 darab), a talajvíz áramlási irányát figyelembe vevő elhelyezéssel;
– városi szintű koncepcionális tervezés az ivóvíz-, a szennyvíz- és a csapadékvíz-gazdálkodás teljes spektrumát lefedően;
– szürkevízként a csapadékvíz, valamint a gyári és települési szennyvíz újrahasznosítása;
– a gyártási és hűtési technológia átalakítása, a hűtés 85 százalékos párolgási veszteségének nagymértékű csökkentése, különösen tisztított ivóvíz felhasználása esetén.

A Tivizig által felsorolt kihívások és hiányosságok sokasága, valamint a javaslatok idő- és erőforrásigényének tükrében tűnik igazán ellentmondásosnak, hogy a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal három nappal később megadta a gyárnak a környezethasználati engedélyt. Az pedig nem véletlen, hogy ezek után sokan arra következtetnek, hogy a szakvélemény kiadása összefüggésben áll Kincses Dániel igazgató eltávolításával. Pintér Sándor belügyminiszter eddig hivatalosan nem indokolta a döntését.

A szakvélemény egyértelműen rámutat a problémákra az ellenzék szerint

A Tivizig vezetőjének felmentésére sorban reagáltak az ellenzéki pártok. Szabó Rebeka, a Párbeszéd társelnöke március 24-én reggel a közösségi oldalán azt írta: Kincses Dánielt azért rúgták ki, mert leírta, rengeteg vizet használ el az akkumulátorgyár. Tordai Bence, a párt másik társelnöke március 27-én az Országgyűlésben kérdezte Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető minisztert az üggyel kapcsolatban, aki azt válaszolta neki, a Belügyminisztériumtól érdeklődjön, miért váltották le Kincsest.

Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke azt írta a március 24-i közleményében, hogy amíg nincs hivatalos, egyértelmű indoklás, nem lehet másra következtetni, mint hogy a kormány a szakvéleménye miatt távolította el az igazgatót. Szerinte a dokumentumból egyértelműen kiderült, hogy az akkugyár veszélyezteti a környezetet és az ott élőket, továbbá balesetveszélyes is. „Pintér Sándor haladéktalanul adjon magyarázatot mind Kincses Dániel kirúgására, mind arra, miért helyezik a kínai érdekeket előbbre a magyar emberek és a magyar környezet védelme helyett!” – idézte a Népszava a közleményt.

A DK ugyanezen a napon Debrecenben tartott sajtótájékoztatót. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Varga Zoltán, a párt országgyűlési képviselője az eseményen hangsúlyozta, pontosan Kincses eltávolítása teszi hitelessé a szakvéleményt. Mint mondta, az anyagból egyértelműen kiderült, hogy a Tivizig figyelmeztette a kormányhivatalt: a gyár és a körülötte folyó munkálatok kérdésessé teszik a város jövőjét.

Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője is március 24-én reagált a történtekre egy közösségi médiás élő bejelentkezésben. Mint mondta, a pártnak tudomása volt a Tivizig szakvéleményéről, amelyért Keresztes még hetekkel ezelőtt közérdekű adatigénylést nyújtott be, azonban nem kapta meg a dokumentumot. A politikus szerint az ilyen dokumentumokat nyilvánosságra kell hozni, nem titkolni. Az LMP szerint a szakvélemény azt támasztja alá, hogy megalapozatlanul adták ki a gyár környezethasználati engedélyét. Emlékeztetett, a párt a Védegylettel közösen támadta meg az engedélyt. A politikus kormányzati hazugságnak nevezte a szürkevíz felhasználásával kapcsolatos ígéreteket. Mint mondta, egy közérdekű adatigényléséből az derült ki, hogy Lantos Csaba energetikai miniszter nem készítette elő a rendszer kiépítését.

Ugyancsak március 24-én reflektált Kincses Dániel felmentésére Mándi László, a Momentum debreceni önkormányzati képviselője. A közösségi oldalán azt írta: „a hatalom foggal-körömmel kapaszkodik az akkugyár megépítésébe úgy, hogy azt a debreceniek nem akarják, szakmailag pedig őrültség”. Szerinte a Fidesz csak a saját hasznával foglalkozik, miközben nem törődik Debrecennel és az itt élő családokkal.

Nem egyértelmű, hogy mennyi és milyen vizet fognak kapni

A CATL akkumulátorgyárának vízellátása kapcsán a beruházás bejelentése óta sokasodnak a kérdőjelek, a hatóságok, a szakértők, a kormány, az önkormányzat és a kínai cég nem folytattak konzekvens kommunikációt a témában, illetve több olyan szakértői anyag is született, amelyek megkérdőjelezhetővé tették a döntéshozók szóbeli nyilatkozatait. Debrecen vezetése például egy tavaly júniusi közgyűlési döntésre szokott hivatkozni, amelyben arról döntöttek, hogy a gyárnak is otthont adó déli gazdasági övezet vízkapacitását óránként 1080 köbméterre, tehát napi 25 920 köbméterre növelik. Az azonban egyáltalán nem jelenik meg a városházi kommunikációban, hogy Papp László (Fidesz) polgármester és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter október 28-án aláírt egy megállapodást a debreceni önkormányzat és a magyar állam nevében, amelynek melléklete szerint óránként 1770 köbméterre fejlesztik a kapacitást, ez pedig napi 42 480 köbmétert jelent.

A 24.hu pedig február 3-án írt arról, hogy a kormányhivatal honlapjáról eltüntettek egy szakértői tanulmányt, amely szerint az ipari park vízigénye napi 40 és 60 ezer köbméter között lesz. Papp László a lapot arról tájékoztatta, hogy a leírás félreérthetően fogalmazott, ezért az önkormányzat kérte a pontosítását.

Sokan vannak, akik azt feltételezik, hogy a gyár hatalmas vízigényét a Civaqua-program megvalósításával fogják fedezni, amely által a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán át eljuttatják Debrecen határába. A városvezetés azonban ezeket az értesüléseket határozottan cáfolta, mondván, a Civaqua egy tisztán ökológiai célokat szolgáló program. Ez utóbbi egyébként biztosan nem igaz, hiszen a tervek szerint mezőgazdasági öntözésre is fel fogják használni ezt a vizet.

A szürkevíz felhasználásával kapcsolatban is sok még a bizonytalanság. Habár a CATL már nyilatkozott arról, hogy a szükségletük 70 százalékát képesek lennének tisztított szennyvízből is fedezni, ennek az infrastruktúrája egyelőre nincs kiépítve, az akkumulátorgyárnak kiadott engedélyekben pedig nem szerepel semmilyen kötelezettség, amely alapján muszáj lenne szürkevizet felhasználnia az üzemnek.