Ahogy azt július 13-án megírtuk, Debrecen önkormányzata egy több mint 23 milliárd forintos beruházás keretében egy új, ipari szennyvíztisztítót építtet Mészáros Lőrinc cégével, a Mészáros és Mészáros Zrt.-vel. Ez a létesítmény fogadja majd be a számos akkumulátoripari üzemnek otthont adó északnyugati és déli gazdasági övezetekből származó szennyvizet. Ezt azonban a projekt előzetes vizsgálati dokumentációja szerint nem fogják tudni teljesen megtisztítani, az továbbra is tartalmazni fogja a magzatkárosító hatásáról hírhedté vált NMP nevű oldószert, valamint jóval a határérték feletti mennyiségben bórt és foszfort. A jelenlegi tervek szerint ezt a vizet engednék bele Debrecen egyetlen patakjába, a Tócóba.

Az üggyel kapcsolatban kerestük Gorján Ferencet, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatóját, aki 2023-ban a CATL-akkumulátorgyár környezetvédelmi közmeghallgatásán azzal próbálta nyugtatni az aggódó lakosságot, hogy a gyárakból nem jöhet ki szennyező anyag, mivel az megölné a kommunális szennyvíztisztító biológiáját (akkor még nem volt szó egy külön ipari szennyvíztisztító építéséről). Arra kértük, a nyilatkozatában térjen ki arra, valóban az ismertetett terveknek megfelelően fogják-e végezni az akkugyári szennyvíz tisztítását és a Tócó-patakba vezetését, és ha igen, ez hogyan lehetséges az élővilág veszélyeztetése, a környezet szennyezése nélkül.

A vezérigazgató rövid válaszlevelében lényegében egyik kérdésünkre sem adott feleletet, mindössze azt hangsúlyozza, hogy az eljárás még folyamatban van, a tevékenységük célja a víztest védelme, továbbá minden jogszabályt betartanak. Gorján válaszát alább teljes terjedelmében közöljük:

„Az EVD eljárás nem lezárt hatósági eljárás elsődleges anyaga, az érintettek egyeztetése folyamatban van, melyre bevonásra kerültünk.

A szennyvíztisztítás az egyik legfontosabb környezetvédelmi tevékenység, melynek célja pont a befogadó víztest védelme.

A Debreceni Vízmű Zrt., mint (leendő) üzemeltető elvárása a kivitelező felé, hogy minden környezetvédelmi és építésjogi előírásnak megfelelő, a jogszabályokban előírt követelmények szerint üzemeltethető létesítmény épüljön. Az üzemeltető felelőssége kizárólag olyan létesítmény (olyan technológia) átvétele lehet majd kizárólag, amely bizonyítottan alkalmas a jogszabályi követelmények teljesítésére. Ehhez tartjuk magunkat”.

Kerestük az ügyben Papp László (Fidesz) polgármestert és Balázs Ákos (Fidesz) környezetvédelemért felelős alpolgármestert is, akik helyett a polgármesteri hivataltól kaptunk reakciót. Ebben a Debrecinert határozottan kérték, ne egy lezárt folyamatként, végleges állapotként mutassuk be a beruházást – ezt egyébként nem is tettük.

Hangsúlyozták, az ipari szennyvíztisztító műtárgycsoport létesítésének előzetes vizsgálati eljárása jelenleg folyamatban van. „A dokumentáció a feltételezhető szennyezőanyagok koncentrációjának hatását vizsgálja, amelyet követően a hatályos jogszabályok alapján külön vízjogi engedélyezési eljárás keretében kerülnek majd a kibocsátási határértékek meghatározásra” – közölték.

A polgármesteri hivatal továbbá leszögezte, az önkormányzat kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szennyvíztisztítással kizárják a környezetszennyezést és a legkisebb környezetterhelés valósuljon meg. „Ez a beruházás célja” – állítják.

Kérni mindent lehet, de végül az engedély számít

A városvezetés fogadkozása ellenére a céljaikat illetően mintha még mindig lennének kérdőjelek. Tompa Enikő (Tisza Párt) debreceni országgyűlési képviselő, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium államtitkára a Debrecinernek kifejtette, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján arra lehet következtetni, hogy éppen a fideszes Papp László által vezetett önkormányzat próbálta elérni, hogy a magzatkárosító oldószert tartalmazó vizet a Tócó-patakba vezethessék.

A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányhivatal által eddig nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján a szennyvíztisztítómű engedélyezését Debrecen önkormányzata kéri a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivataltól, az önkormányzat nevében eljáró cég meghatalmazását pedig maga Papp László polgármester írta alá.

Tompa Enikő közölte, az NMP-re, amely egy szerves oldószer, a magyar jogszabályok nem állapítanak meg olyan határértéket, amely a felszíni vízbe való bevezetésére vonatkozna. Ez pedig azt jelenti, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok szerint az anyag nem vezethető a Tócó-patakba. „Ahogy mondani szokták, kérni mindent lehet. Papp László polgármester szándékai a kérelemből kiderülnek” – fogalmazott.

Azt azonban, hogy mit lehet a patakba vezetni, a szennyvíztisztító engedélye határozza meg. A képviselő kifejtette, amennyiben ezt a hatóság nem engedi, úgy a tisztítóműnek meg kell oldania az NMP eltávolítását a szennyvízből. Ha pedig nincs ilyen technológia, akkor az azt kibocsátó gyárnak már a szennyvízcsatornába sem szabad NMP-t tartalmazó szennyvizet vezetnie.

Tompa Enikő azt is elárulta, a cikkünkben írtak alapján a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium még aznap megkereste a kormányhivatalt. Az általuk adott információk szerint az ipari szennyvíztelep ügyében jelenleg két hatósági eljárás folyik. Az egyik a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálati eljárása, amely 2026. június 5-től a kérelmező kérelmére szünetel. A másik a vízügyi hatóság vízjogi engedélyezési eljárása. Ez utóbbit a hatóság függesztette fel az előzetes vizsgálati eljárásban hozott végleges döntésig.

Erről számolt be nekünk a debreceni polgármesteri hivatal is. Azt is közölték, a felek azért kérték a környezetvédelmi eljárás szünetelését még június elején, mivel jelenleg is tárgyalásban áll az önkormányzat a tervezővel, ugyanis a tervezőnek el kell végeznie a befogadó (vagyis a Tócó) terhelhetőségének vizsgálatát, melynek eredményeképpen határozzák meg a végső műszaki tartalmat is. „Jelenleg a teljes tervezési eljárás közepénél tartunk, ami még számos ponton a jövőben egyeztetésre kerül, melyet követően készülnek csak el a végleges kiviteli tervek” – magyarázták.

Zéró toleranciát akar a képviselő

Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a debreceni városvezetés nem tárta fel a teljes felelősségét az ügyben. Tompa Enikő ugyanis a minisztériumtól kapott adatszolgáltatás alapján megtudta, hogy az előzetes vizsgálati eljárás szüneteltetése előtt a vízügyi hatóság felszólította a kérelmezőt, hogy hiánypótlásként többek között az ipari szennyvíz jellemző szennyező anyagait figyelembe véve közölje, milyen egyedi kibocsátási határértékeket javasol a kérelmező szakértője.

„Ebből a felszólításból joggal következtetünk arra, hogy Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata maga kérte a szerves oldószerekre (NMP) és nehézfémekre egyedi határérték megállapítását a kormányhivataltól, mivel maga is tisztában van azzal, hogy a jogszabályok ilyen elemek, vegyületek Tócó-patakba történő vezetését nem engedik meg” – magyarázta.

A tiszás politikus azonban hangsúlyozta, hogy a hatóságnak nem kötelessége megállapítani az egyedi határértéket, ezt el is lehet utasítani.

„Álláspontom az, hogy a Tócó-patakba egyáltalán ne kerüljön se NMP, se egyéb szerves oldószer, se nehézfém, ezért felveszem a kapcsolatot a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériummal és az Élő Környezetért Felelős Minisztériummal, hogy a debreceni ipari szennyvíztelep hatósági eljárásaiban a Magyar Állam és hatóságai azt a szakmai álláspontot képviseljék, hogy a szennyezéssel kapcsolatban zéró tolerancia van, egyedi határérték megállapítása a felszíni vizek szennyezésére nem lehetséges” – szögezte le a képviselő, aki július 13-án maga is információt kért a kormányhivataltól. A válasz megérkezése után további tájékoztatást ígért.

Elfogadhatatlan a környezetszennyező megoldás

A szennyvíztisztító ügyében kerestük Gajdos László élő környezetért felelős minisztert is. Az általa vezetett tárca a Debrecinernek küldött válaszában azt írta, az ügyben az elsőfokú környezetvédelmi hatóságoknál van folyamatban eljárás, melyről csak az abban részt vevő ügyfelek részére adható tájékoztatás.

„A minisztérium részéről minden olyan technológiai megoldás elfogadhatatlan, amely veszélyezteti az élő környezetet, ezért amennyiben az eljárás során megállapítást nyer, hogy a vízjogi létesítési eljárás során benyújtott tervdokumentumok alapján a megfelelő védelmi szint nem biztosítható, szükségesnek tartjuk a tervezési dokumentumok felülvizsgálatát és a szükséges mértékben történő kiegészítését, módosítását” – közölték.