Június 12-én péntek este tette közzé a Debreceni Egyetem az intézmény főépülete előtti tér felújítási látványterveit, amelyen látható, hogy a mostani kavicsos megoldás helyett letérköveznék a város emblematikus területét, illetve annak jelentős részét.

Mint közölték, a park átépítésének tervét Kuhn András debreceni főkertész készítette. „A terv alapján megújulnak a park burkolatai, elnyújtott lépcsőkkel kapcsolják össze a kert és az épület előtti teret, ülőlépcsőket alakítanak ki a terepszint áthidalására és ülőfelületek növelése céljából, évelő és szezonális virágokat ültetnek, áthelyezik a tiszafákat a medence vizétől távolabb, hogy a klóros víz ne tudjon kárt tenni bennük, a felnyírt gyertyánsövénynél egyedi padokkal, talajtakaró növényekkel, ösvényekkel biztosítják az átjárhatóságot és árnyékos pihenőtereket, megújulnak a reformátorok szobrai, valamint kibővítik a medencét egy járható, sekély, 1-3 cm mélységű résszel” – sorolja az egyetemi honlap.

Az átalakításokat az tette lehetővé, hogy a város önkormányzata a felújításra hivatkozva 2025 decemberében ingyenesen az egyetem vagyonkezelésébe adta a teret.

A felújítást már idén nyáron megkezdenék, és várhatóan 2029 áprilisára fejeznék be.

Habár a Debreceni Egyetem a saját közösségi oldalán korlátozta a hozzászólásokat, egyéb felületeken nem tudták megakadályozni a lakossági észrevételeket, a villámgyorsan kibontakozó lakossági és civil ellenkezésre, majd az ezek nyomán megszülető politikai nyomásra egy hétvége alatt stratégiát váltott az intézmény vezetése.

Nem tisztelik az elődöket?

A cívisházakért csoport a tervek közzétételének másnapján arra hívta fel a figyelmet, hogy ismét érdemi társadalmi egyeztetés nélkül kívánnak hozzányúlni Debrecen egyik legszimbolikusabb közteréhez. Mint írták, egy ilyen jelentőségű tér esetében a döntéseknek közös gondolkodásra, történeti ismeretre és szakmai párbeszédre kellene épülniük. „A most felmerült irány számunkra azt mutatja, hogy a tervezés továbbra is nehezen lép ki a megszokott műkő + szökőkút + burkolatcsere keretből, miközben nem látszik érdemi reflexió arra, hogy ez a tér eredetileg milyen gondolatra épült. És közben mintha kevés tisztelet jutna azoknak a szakmai elődöknek is, akik ezt a helyet megalkották” – kifogásolták. A civilek egy mesterséges intelligenciával alkotott képet is mellékeltek, szemléltetve, hogy lenne más mód a tér klímaváltozáshoz alkalmazkodó átalakítására.

A Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület nem sokkal később arra figyelmeztetett a közösségi oldalán, hogy az Egyetem tér legkisebb változtatása is súlyos következményekkel járhat az épület és a park történelmi kompozíciójára. „A Borsos József főmérnök által megtervezett tér kerek egész, amelyen változtatni sem építészetileg, sem műemlékvédelmi szempontok szerint, sem a debreceniek és az egyetemen diplomázók identitása szempontjából nem szabad” – jelentették ki. Az egyesület hozzátette, ha az intézmény vezetése itt helyezné el a 13 magyar Nobel-díjas szobrát, azt nem támogatják, mivel nemcsak városképi szempontból befolyásolná hátrányosan a főépületet, hanem a 4 méter magas prédikátor szobrok mellett méltatlan pozícióba is kerülnének a magyar szellem nagyságai. Azt javasolják, a Nobel-díjasok szoborcsoportját inkább a főépület mögötti parkban állítsák ki.

A közlekedési ügyekkel foglalkozó Derke is reagált a fejleményekre. Ők azt kifogásolták, hogy a közzétett tervek alapján a sövényen belüli térkőre vezetnék rá a kerékpárutat a körforgalomról. „Ha már az egész térhez hozzányúlnak, legalább a kerékpárút tér melletti elvezetését illene a jelenleginél logikusabban megoldani. Azaz ne a belül haladjon, ahol a beláthatatlan kanyarban kaszabolják egymást a kerékpárosok, hanem kívül az út mellett. Egyrészt onnan jobb lenne a rálátás kanyarodáskor a Nagyerdei körút felől. Másrészt, ha rendezvényekre használják a teret félő, hogy a kerékpáros áthajtás lehetőségét kordonokkal fogják lezárni, vagy a rendezvényen sétálók gyalogos között kell majd lavírozni” – magyarázták.

„Úgy tűnik a helyi döntéshozók semmiből nem tanulnak és Debrecen legszimbolikusabb terét is a debreceniek megkérdezése nélkül akarják átalakítani” – értelmezte a történteket Tompa Enikő (Tisza) debreceni országgyűlési képviselő június 13-án este a közösségi oldalán. A politikus szerint a látványtervek alapján még az is kérdés, a döntéshozók egyáltalán felfogták-e, hogy olyan világ felé sodródunk, ahol a perzselő hőségben vadászni kell az árnyékos helyeket. „Ezt tényleg meg kell magyarázni az egyetem vezetésének – ahol nem mellesleg a jövő agrárképzése is zajlik?” – kérdezte. A cívisházakért csoporthoz hasonlóan ő is egy AI-képpel illusztrálta, milyen térnek örülne az egyetem főépülete előtt.

Nem szorul átalakításra a tér a fideszes képviselő szerint

Dombi Mihály, a Szikra debreceni elnöke a június 14-én reggel azt írta a Facebook-oldalán, hogy a Debreceni Egyetemnek sokkal nagyobb felelősséggel kellene hozzáállnia az egyetem előtti parkhoz. „Nem kell TÉRKŐ, nem kell beton 2026-ban egy parkba!” – szögezte le.

Ekkor már úgy látszott, mintha ebben a formájában a debreceni városvezetés is kezdené elutasítani az ő közreműködésük eredményeképp elindult beruházást. Bognár István (Fidesz) önkormányzati képviselő, az egyetemi hallgatói önkormányzat korábbi elnöke legalábbis néhány órával Dombi előtt azt írta, bár számos dolog átgondolásra és változtatásra szorul, ez nem jelenti azt, hogy azonnal meg kell válnunk mindattól, aminek a hasznosságát jelenleg megkérdőjelezzük. „Az Egyetem tér felújításra szorul, nem pedig átalakításra” – jelentette ki. Igaz, a szövegkörnyezetből nem derül ki egyértelműen, hogy mit is ellenez Bognár, ugyanis a posztjában közéleti szereplők alkotási vágyáról is ír, a bejegyzését pedig azzal zárja, „kicsivel több megfontoltság és kevesebb mesterséges intelligencia!”.

Még a miniszterelnök is véleményt mondott

Papp László polgármester is bekapcsolódott a diskurzusba. Ő június 14-én délután arról értekezett, hogy csak a legnagyobb szakmaisággal lehet hozzányúlni az Egyetem térhez. „Egyszerre kell megteremteni az épített és természeti értékek védelmét, a tér használhatóságát, valamint a mögötte magasodó, nemrég felújított gyönyörű főépület hangsúlyos láthatóságát. Tiszteletben kell tartani a védett franciakert karakterét, ezért nem érdemes erdőt vizionálni a térre, bármennyire is divatos a klímaválság miatt erre hivatkozni” – sorolta. Hozzátette, a Debreceni Egyetem által közzétett látványterv nem eldöntött és nem végleges, sőt egyenesen átgondolásra szorul. Mint írta, a városvezetés partner a körültekintő felújításban. „Egyeztetve Bács Zoltán rektor úrral, az egyetem megnyitja a lehetőséget egy városi konzultációra annak érdekében, hogy a városi és egyetemi polgárok javaslatai egy erre létrehozandó platformon eljussanak a döntéshozókhoz” – tudatta a polgármester. Papp a bejegyzését azzal zárta, kezdeményezte, hogy az egyetem vezetése hozzon létre egy szakmai zsűrit a beérkezett javaslatok és fejlesztési tervek véleményezésére.

Papp posztjához még Magyar Péter miniszterelnök is hozzászólt. „Örülök, hogy a TISZA képviselőinek nyomására elálltatok a betonozási terveitektől…” – írta, mire a polgármester szintén tegeződve leszögezte, nem az önkormányzat, hanem az egyetem készíti a tér terveit. „Nem akarlak elszomorítani, semmiben nem befolyásolt a képviselőid véleménye, bár természetesen figyelemmel kísérem azokat is” – szúrt vissza.

Visszafogott párbeszéd

Tárkányi Zsolt (Tisza) debreceni országgyűlési képviselő, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára még aznap délután egy Bács Zoltán rektorral közösen felvett videóban arról beszélt, kezdeményezte, hogy az intézmény online kérdőív segítségével kérje ki a lakosság véleményét. Bács a videóban arról beszélt, örökségvédelmi okok miatt csak franciakert formában újíthatják fel a teret.

A rektor arra is kitért, hogy a látványterven látható „szürke felületek” szerinte nem betont ábrázolnak, a város ezt ugyanis kifejezetten megtiltotta, „hanem olyan hazai zúzalékkövek Mádról vagy az Északi-hegységből származóan, amelyeket stabilizálunk és járható felületekké válnak” – magyarázta. Az egyetem által közzétett kép alapján bárki szabadon eldöntheti, hogy az szerinte betonból készült térkövet vagy természetes követ ábrázol-e.

Az egyetem június 15-én délelőtt tette közzé az online kérdőívet, amelyben a rektor elmondása szerint 7-10 napig várják az észrevételeket. A legnagyobb vitát kiváltó járófelületre vonatkozóan három javaslat közül lehet választani az oldalon: stabilizált kőzúzalék, ugyanez díszburkolati elemekkel, kerekes eszközzel közlekedhető felületekkel, vagy a jelenlegi gyöngykavics.

A kérdőívvel kapcsolatban A cívisházakért csoport is arra hívja fel a figyelmet, hogy a feltett kérdések irányítottak, kevés teret hagytak a saját javaslatoknak. „Mi továbbra sem azt mondjuk, hogy ne változzon semmi. Inkább azt, hogy egy ilyen tér megérdemli a nyitott kérdéseket is” – írják.