BEZÁR

Közösségi média

Akiket nem kérdeztek meg a jövőjükről – A debreceni akkumulátorgyár-beruházás és a tiltakozások első éve

Több mint két évig készítették elő a CATL óriásvállalat beruházását, az itt élőket mégsem értesítették a tervekről. A pártok után a civilek is megszervezték magukat, 2023 elején a botrányos közmeghallgatások után egymást érték a demonstrációk, a népszavazási kezdeményezések és bírósági perek. Habár mintha lenne egy kis csúszás a kínaiak eredeti elképzeléseihez képest, az üzem zavartalanul épül, három éven belül elindítanák a gyártást. A kormány akkumulátor-nagyhatalmi céljainak legnagyobb ellenlábasai néhány környékbéli anya, akik azt ígérik, soha nem adják fel a küzdelmüket.



CATL - akkumulátorgyár - 2023. szeptember 7.
Itt épül a CATL akkumulátorgyára – Debrecen, 2023. szeptember 7.
Polgár Tóth Tamás

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára 2022. augusztus 12-én jelentette be, hogy Magyarország történetének eddigi legnagyobb, 3 ezer milliárd forint értékű beruházásaként Debrecenben építi fel második európai akkumulátorgyárát a kínai CATL óriásvállalat. Az információt a kormányközeli sajtótermékek kitörő lelkesedéssel fogadták, de számos nagy olvasottságú fővárosi független médium is megelégedett azzal, hogy tolmácsolták olvasóiknak a hivatalos közléseket, anélkül, hogy kérdéseket tettek volna fel a projekttel kapcsolatban.

Ha fontosnak tartod, hogy a Debreciner folytathassa a munkáját, akkor támogasd! Rajtad múlik!

A debreceni közösségimédia-platformokon ellenben már közvetlenül a bejelentést követően élénk viták bontakoztak ki arról, mennyire lesz az üzem környezetszennyező, robbanásveszélyes, honnan fogják biztosítani a működéséhez szükséges hatalmas vízmennyiséget, valamint honnan lesz a CATL-nek 9 ezer dolgozója egy olyan városban, ahol már eddig is tapasztalható volt a képzett munkaerő hiánya. A későbbiekben aztán erőteljes lakossági tiltakozás alakult ki, amely a legintenzívebb kétségtelenül 2023 első hónapjaiban mutatta meg magát, de máig ad életjeleket.


CATL - akkumulátorgyár - 2023. szeptember 7.
Itt épül a CATL akkumulátorgyára – Debrecen, 2023. szeptember 7.
Polgár Tóth Tamás

A beruházás bő egy évvel ezelőtt történt bejelentése kapcsán az alábbiakban arra teszünk kísérletet, hogy egy átfogó képet adjunk arról, hogyan öltött formát az akkumulátorgyár-ellenesség Debrecenben és a szomszédos Mikepércsen, milyen fázisai, illetve platformjai voltak eddig a tiltakozásnak, valamint hogyan értékelik az elmúlt egy év fejleményeit a gyárépítéssel szembehelyezkedő civilek és ellenzéki pártok. Arra is kíváncsiak voltunk, milyen lépéseket terveznek a tiltakozók, illetve hogyan próbálja a kínai cég megszerettetni magát az aggódó helyiekkel.

I. Az eszmélés

Az előnyöktől az elkerülhetetlenségig

A kormány és a debreceni városvezetés kezdetben az új munkahelyekkel, valamint a gazdasági haszonnal, különösen az iparűzési adóból származó bevételekkel igyekezett érvelni a beruházás mellett. Próbálták továbbá eloszlatni az akkugyár kapcsán meglévő lakossági aggályokat, a városvezetés januárban egy szórólapkampányba is belekezdett, amely során 13 általuk hazugságnak nevezett állításra reagáltak ugyanennyi „igazság” felsorolásával. Ezek közé tartozott például az is, hogy a Samsung gödi akkumulatorgyára szennyezi a vizet, és ez várható Debrecenre is. A városházi kommunikáció szerint független mérések támasztják alá, hogy nem történt Gödön vízszennyezés. Az Átlátszó még 2022 tavaszán írt arról, hogy egy független laboratóriumi vizsgálat a Pest megyei város több öntözésre használt kútjában kimutatta a mérgező N-metil-2-pirrolidon (NMP) nevű oldószert.


CATL városi szórólap

Debreciner

A városvezetés ugyanebben a szórólapkampányában azt az állítást is cáfolta, miszerint a gyár 40 ezer köbméter vizet használna fel egy nap alatt. Ez a szám többek között egy mikepércsi közmeghallgatáson hangzott el tavaly november 30-án az egyik felszólalótól. A szórólap ezzel azt állította szembe, hogy az akkumulátorgyárat is befogadó teljes déli gazdasági övezet vízfogyasztását napi 24 ezer köbméterben maximalizálták. Ezzel egy 2022 júniusában elfogadott közgyűlési határozatra utaltak vissza, amelyben arról döntöttek, hogy 24 ezer köbméterre növelik az ipari park vízkapacitását. Maximalizálásról azonban nem volt szó az anyagban.


CATL - akkumulátorgyár - 2023. szeptember 7.
Itt épül a CATL akkumulátorgyára – Debrecen, 2023. szeptember 7.
Polgár Tóth Tamás

Kevés olyan adat volt, amely kapcsán annyira nem láthattak tisztán az akkugyár iránt érdeklődő debreceniek, mint az üzem vízfelhasználása. Míg sokáig csak találgatások jelentek meg többek között Palkovics László korábbi technológiai és ipari miniszterre hivatkozva – aki 2022 májusában arról beszélt, hogy egy 100 gigawatt gyártókapacitású akkumulátorgyárnak óránként ezer köbméter a vízigénye – , az önkormányzat pedig a 24 ezres számot emlegette, október 28-án egy megállapodási szerződést írt alá Papp László (Fidesz) polgármester és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, amely alapján a gazdasági övezet vízkapacitását napi 42 480 köbméterre növelnék. Később aztán egymásnak ellentmondó számok jelentek meg a CATL-gyár engedélyezési eljárásai során: a biztonsági jelentés szerint maximum napi 15 500 köbméter és óránként körülbelül 1500 köbméter közötti tartományban mozogna az első ütem, tehát a gyár egyharmadának a vízfogyasztása. A környezethasználati engedélyezési dokumentációban ugyanakkor napi 3378 köbméterről, csúcsvízigényként pedig napi 6242 köbméterről írtak. Ezzel kapcsolatban az egyik debreceni közmeghallgatáson a hatóságok azt közölték, az utóbbi adat a valós, a számot a biztonsági jelentésben is korrigálták. Februárban aztán a 24.hu írta meg, hogy a kormányhivatal honlapján publikáltak, majd két nap után eltüntettek egy tanulmányt, amely szerint akár napi 60 ezer köbméterre is emelkedhet az akkumulátorgyár vízfogyasztása.

A legfrissebb, idén júliusban publikált adat szerint a CATL első ütemének napi átlagos vízigénye 3077 köbméter lesz.


CATL - akkumulátorgyár - 2023. február 24.
Terepmunkák a debreceni déli ipari parkban – 2023. február 24.
Koppányi Szabolcs

Az időben előrehaladva megfigyelhető volt, hogy a kormányzati retorika az akkumulátorgyártás előnyei helyett egyre inkább annak elkerülhetetlensége mellett kezdett el érvelni. Orbán Viktor miniszterelnök idén március 9-én úgy fogalmazott, ha nem tudjuk előállítani az elektromobilitáshoz szükséges járműelemeket, akkor máshol fogják azokat legyártani, a magyarországi autógyárak pedig bezárnak. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig augusztusban egyenesen nemzetellenes törekvésnek nevezte az akkumulátorgyárak elleni küzdelmet.

Megtagadták a szerződés kiadását

Habár a közvéleményt 2022-ben meglepetésként érte a kínai akkumulátorgyár építése, Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő az év augusztus 25-én a Debreciner kérdésére elárulta, akkor már több mint két esztendeje közösen készítette elő a beruházást a kormány, az önkormányzat és a CATL. Ebben az időszakban semmilyen hivatalos információt nem közöltek arról, hogy akkumulátorgyár-építési terveik lennének Debrecenben.


CATL,  Szijjártó Péter
Az aláírók és a politikai felelősök – Debrecen, 2022. szeptember 5.
facebook.com/szijjarto.peter.official

Szeptember 5-én aztán Barcsa Lajos (Fidesz) gazdasági ügyekért felelős alpolgármester, Kocsik-Marossy Virág, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója és Csen Csün-vej, a CATL nemzetközi üzletfejlesztésért felelős vezérigazgatója alá is írtak egy megállapodást a beruházásról. A dokumentum megismeréséért hiába adott be közérdekű adatigénylést a Debreciner, az adatgazda vagyonkezelő cég nem adta azt ki arra hivatkozva, hogy annak más általi megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala aránytalan sérelmet okoz a vagyonkezelő üzleti tevékenysége szempontjából. Papp László polgármester a városi közgyűlésben szeptember 15-én arról beszélt, hogy egy ingatlanértékesítésről szóló előszerződést írtak alá a felek, de a dokumentumot azóta sem hozták nyilvánosságra.


Debreceni közgyűlés – 2023. május 25.
Papp László polgármester
Koppányi Szabolcs

December végére szinte a teljes ellenzék elutasította az akkugyárat

A CATL-beruházás elleni, szervezett formában történő tiltakozást az augusztusi bejelentést követő negyedik napon szinte egyszerre vállalta magára három politikai szervezet: a debreceni közgyűlésben több ciklus óta mandátummal rendelkező Civil Fórum és DK, valamint a jelenleg helyi önkormányzati képviselő nélkül működő LMP. Az MSZP ugyanekkor sürgősségi megvitatást kért a polgármestertől, mivel – mint a párt jelezte – előzetesen még a közgyűlés tagjait sem tájékoztatták a gyárépítésről.


Madarasi István
Madarasi István (MSZP)
Polgár Tóth Tamás

A többi ellenzéki párt csak később csatlakozott a tiltakozókhoz: Mándi László, a Momentum önkormányzati képviselője augusztus 22-én vetette fel aggályait, öt nappal azt követően, hogy a párt a közösségi médiában az ügyet is tárgyaló közgyűlésen való részvételre buzdította a debrecenieket. A Mi Hazánk Mozgalom szeptember 7-én jelezte a fenntartásait, a Jobbik szeptember 23-án egy parlamenti kérdésben jelenítette meg a kritikáit, a Debrecenben komolyabb aktivitást egyébként eddig nem mutató Párbeszéd-Zöldek részéről pedig december 20-ról találtuk az első megszólalást a CATL ügyében.


Már egy is sok! Tüntetés az újabb debreceni akkugyár ellen – 2023. május 23.
Tóth Imre „Bruti”
Koppányi Szabolcs

Habár a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak (MKKP) szervezetként sok észrevehető megmozdulása nem volt az akkumulátorgyárral kapcsolatban, mindenképpen érdemes megemlékezni Tóth Imre „Bruti” tevékenységéről. A korábban kutyapárti színekben egy zuglói időközi önkormányzati választáson is indult, 2022-ben a pártnak kampányolt debreceni zenész-humorista 2023 áprilisában egy ironikus dalt adott ki Akkumulátorgyárat szeretnék a kertem végébe címmel. Ezt idén májusban egy LMP által szervezett tüntetésen is előadta.

Az akkumulatorgyár támogatói között is találunk azonban debreceni ellenzéki politikust. Ő Káposznyák István, a Szolidaritás elnökségi tagja. A politikus ezt azzal indokolta, hogy jelenleg egy technológiaváltás zajlik a világban, Magyarország pedig előnyt szerezhet a gazdasági versenyben, ha nem marad ki ebből a folyamatból.

Habár láthatjuk, 2022 végéig szinte a teljes ellenzék állást foglalt a beruházással kapcsolatban, mindössze három szervezet, a Civil Fórum, a DK és az LMP állította a helyi politikája középpontjába az üzem kérdését. A Civil Fórum – amely egyesület a Fideszhez hasonlóan évek óta nem reagál a Debreciner egyetlen megkeresésére sem – még ősszel utcai standolásba kezdett, arról kérdezgették a debrecenieket, támogatják-e az akkumulátorgyár építését az eddig megismert információk alapján. A DK szórólapkampányt, valamint egy petíciót indított a témáról, az LMP pedig kezdettől fogva arról kommunikált, népszavazást akarnak az akkugyárról.


LMP utcafórum - akkumulátorgyár - 2023. május 12.
Az LMP utcafóruma – Debrecen, 2023. május 12.
Miklovicz-Nyikos Mónika

Nem dönthettek a debreceniek a sorsukról

A zöldek előbb egy helyi referendummal próbálkoztak. Az alábbi két kérdést nyújtották be a helyi választási irodának (HVI):

„Egyetért-e ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek az óránkénti vízigénye meghaladja a 450 köbmétert?

Egyetért-e ön azzal, hogy tilos legyen Debrecen közigazgatási területén olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek éves vízigénye meghaladja Debrecen éves lakossági vízfogyasztásának másfélszeresét?”

Ezeket elsőfokon ugyan átengedte a helyi választási bizottság (HVB), de a párt nem vette fel az ajánlóíveket, úgy döntöttek ugyanis, hogy inkább egy országos népszavazást kezdeményeznek az ügyben.

Ha fontosnak tartod, hogy a Debreciner folytathassa a munkáját, akkor támogasd! Rajtad múlik!

Ilyen referendumot egyelőre nem írtak ki, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) augusztusban már a harmadik LMP-s országos népszavazási kezdeményezés hitelesítését utasította el.

A párt azóta már mással magyarázza a helyi referendum elengedéséről szóló döntését: Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese a Válasz Online augusztus 17-i podcastjában arról beszélt, hogy az általuk kezdeményezett helyi népszavazás nem lett volna alkalmas az akkumulátorgyár építésének megakadályozására, mivel a beruházó három ütemre bontotta a kivitelezést, így a hivatalos vízigénye alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a kérdésben meghatároztak.


Helyi Választási Bizottság - 20230331
Ülésezik a debreceni választási bizottság
Polgár Tóth Tamás

Idén januárban előbb a Momentum, majd a Mi Hazánk Mozgalom is megpróbálkozott a helyi népszavazás kezdeményezésével, a kérdéseiket azonban a helyi választási bizottság lesöpörte az asztalról, csak úgy, mint a helyi civilek hasonló próbálkozásait. A bizottság a legtöbb esetben arra hivatkozva utasította el a hitelesítést, hogy az adott kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményeinek, vagy alaptörvényellenes lenne a szavazás során meghozott döntés. Az egymást követő elutasítások miatt az ellenzéki pártok körében egyre általánosabb lett az a nézet, hogy a HVB semmilyen népszavazást nem fog engedélyezni, amely az akkumulátorgyár sorsáról dönthet. A Momentum április 13-án már azért adott be egyszerre 150 helyi népszavazási kérdést, hogy ezzel késztesse lemondásra a bizottság tagjait – ez azonban nem történt meg.

Mikepércsi Anyák és az aHang aktivistái a civil tiltakozás élén

Az akkumulátorgyárral kapcsolatban megmozduló szereplők között azonban nem csak a pártok politikusait találjuk meg. Legkésőbb tavaly szeptember óta a debreceni és környékbeli civil szféra képviselői is elkezdték aktivizálni, illetve megszervezni magukat az ügy mentén. A debreceni önkormányzat és a magyar kormány sokáig adós maradt a beruházás részletes ismertetésével. Így fordulhatott elő, hogy szeptember 22-én egy civil szervezet, az Alternatív Közösségek Egyesülete szervezte meg az első nyilvános fórumot az akkugyárról. Ezen többek között az ilyen üzemekről már közvetlen tapasztalattal rendelkező Göd-ÉRT Egyesület és az Élhetőbb Monostorért képviselőitől, valamint Jakkel Barbarától, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászától is kérdezhettek az érdeklődő debreceniek.


CATL-fórum
Nem a városvezetés, nem a kormány, hanem civilek szervezték az első fórumot a kínai akkumulátorgyár ügyében – Debrecen, 2022. szeptember 22.
TE

Október elején nem tűnt különösen fontos eseménynek, hogy a Debreceniek az akkumulátorgyár ellen Facebook-oldal működtetői az aHang felületén elindítottak egy levélküldő kampányt, amelyben Papp László polgármesternek üzenték meg, nem akarnak kínai akkugyárat Debrecenbe. Ekkoriban már több, hasonló aláírásgyűjtés is zajlott más kezdeményezőktől. Ez lett azonban az egyik legsikeresebb, e cikkünk írásakor már 13 573-an támogatták a civil petíciót. Később kiderült, hogy a 2021-es ellenzéki előválasztást is koordináló aHang helyi aktivistái és az akkuellenes csoport tagjai között komoly átfedés van, gyakorlatilag felváltva akcióztak hol az egyik, hol a másik szerveződés nevében, hol pedig közösen, mint például február 9-én, amikor átadták Szekeres Antal jegyzőnek az addig összegyűlt több mint 11 ezer, Papp Lászlónak címzett levelet. A debreceni civilek az akkugyárellenes tüntetések gyakori szereplőivé váltak, egyikük, Horváth Nándor László pedig a bíróságon is szemben találta magát a kínai óriásvállalattal.


gyárváros - akkumulátorgyár
Debreceniek az akkumulátorgyár ellen
Debreceniek az akkumulátorgyár ellen

A leglátványosabb és legaktívabb lakossági tiltakozást eddig kétségtelenül a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület tagjai fejtették ki. A nevüknek megfelelően elsősorban helyi anyákból álló civil szervezet története a községben tavaly november 30-án tartott közmeghallgatásig nyúlik vissza, ahol több későbbi tagjuk is feltette az aggódó kérdéseit a beruházás várható hatásaival kapcsolatban. Január 15-én aztán helyi lakosok a mikepércsi sportpályán gyűltek össze, hogy megbeszéljék, hogyan tudnak közös erővel fellépni az általuk veszélyesnek ítélt gyárépítéssel szemben. Fő célként ekkor egy akkugyárellenes országos népszavazást jelöltek meg, valamint elhatározták, hogy pártoktól függetlenül fognak szerveződni.


Mikepércs - CATL - 2023. január 15.
2023. január 15-én a mikepércsi sportpályán gyűltek össze először nyilvánosan
Polgár Tóth Tamás

A Mikepércsi Anyák március 15-én, egy általuk szervezett demonstráción jelentették be az egyesületté válásukat. Amellett, hogy ők szervezték az eddigi legnagyobb akkumulátorgyár-ellenes tüntetést Debrecenben, többször is próbálkoztak helyi népszavazások kezdeményezésével, szakmai konferenciát rendeztek, tárgyaltak a CATL magyarországi képviselőjével, valamint a bíróságon támadták meg a gyár környezethasználati engedélyét.


Nem kell gyár! – Tüntetés Mikepércsen – 2023. március 15.
Galéria: Nem kell gyár! – Tüntetés Mikepércsen – 2023. március 15. (A KÉPRE KATTINTVA MEGNYÍLIK A GALÉRIA)
Koppányi Szabolcs

II. Küzdelem a meghallgatásokon, az utcán és a bíróságokon

A lakossági felháborodásra a közmeghallgatások kiüresítésével reagált a Fidesz

A CATL-akkumulátorgyár históriájában kiemelt helyen kell szerepelnie a közmeghallgatásoknak, amelyeken a lakosok feltehették a beruházással kapcsolatos kérdéseiket, elmondhatták aggályaikat és kritizálhatták a gyár érkezéséért felelőssé tehető döntéshozókat. Összesen három ilyen eseményt tartottak: elsőként november 30-án Mikepércsen, majd Debrecenben január 9-én és 20-án.

A mikepércsi közmeghallgatáson a fenti feltételek csak részben valósulhattak meg, ugyanis az önkormányzat előzetes meghívása ellenére sem Papp László debreceni polgármester, sem Rácz Róbert megyei főispán, sem Szilágyi Balázs, a CATL magyarországi képviselője nem vett részt az eseményen. A következő időszak közhangulatát némiképp előrevetítette, hogy a mikepércsi lakosok gúnyos tapssal és kinevetéssel jutalmazták a hiányzásukat.


Mikepércs - közmeghallgatás - CATL
Közmeghallgatást tartottak 2022. november 30-án Mikepércsen
Polgár Tóth Tamás

Ekkor már zajlott az üzem katasztrófavédelmi és környezethasználati engedélyezési eljárása, amelyek keretében, tehát törvényi kötelezés miatt tartották meg a január 9-i és 20-i debreceni közmeghallgatásokat. A kormány vagy az önkormányzat kezdeményezésére ezeken felül máig nem tartottak egyetlen nyilvános fórumot sem a debreceni akkumulátorgyártással kapcsolatban.

A január 9-i katasztrófavédelmi közmeghallgatás országos sajtóvisszhangot váltott ki, a nagyrészt feszült hangulatban zajlott, hatórás időtartamú rendezvényen a bekiabálások miatt Szilágyi Balázs, a cég képviselője nem tudta elmondani a tájékoztatóját, a közönség pedig Papp László polgármester kérésére sem csendesedett el. A megjelentek közül többen is népszavazást követeltek. Papp itt tett ígéretet arra, hogy hasonló keretek között részt venne egy mikepércsi fórumon is. Habár azóta közel nyolc hónap telt el, a Mikepércsi Anyák pedig egy konkrét rendezvényre is hívták őt, a debreceni politikus ennek az ígéretének máig nem tett eleget.


Közmeghallgatás az akkumulátorgyárról - Debrecen, 2023. január 9.
Papp László (középen) a január 9-én Debrecenben tartott katasztrófavédelmi közmeghallgatáson
Lia

A január 9-i közmeghallgatás másnapján Papp László a Klubrádiónak arról beszélt, a debreceni lakosság többségének akarata ellenére is meg kell építeni az akkumulátorgyárat, mert szerinte ez a város érdeke. Eddig egyébként egyetlen nyilvános közvélemény-kutatási eredményt publikáltak a témában, ezt a Momentum megrendelésére a 21 Kutatóközpont készítette január 28. és február 1. között. Ez alapján a megkérdezett debreceniek 64 százaléka inkább nem támogatta a beruházást, 65 százalékuk pedig teljes mértékben egyetértett azzal, hogy népszavazásra van szükség az ügyben.

Január 20-án a hajdú-bihari kormányhivatal által, munkaidőben megtartott környezetvédelmi közmeghallgatáson még jobban radikalizálódtak a tiltakozók, több molinó és zászló is felbukkant a teremben, a rendezvény eleinte inkább hasonlított tüntetésre, mint közmeghallgatásra. Az esemény több momentumról is emlékezetes maradt, többek között itt hazaárulózta a sokaság Rácz Róbert főispánt és Hajduné Kovács Mária Mónikát, a kormányhivatal környezetvédelmi főosztályvezetőjét. De itt esett meg az is, hogy a CATL kínai képviselői külön kérdésre sem voltak hajlandóak válaszolni arra, milyen esetben lennének hajlandóak visszalépni a beruházási szándékuktól. A kormányközeli média elsősorban azt emelte ki a közmeghallgatásból, hogy egy, a beruházást ellenző férfi megütött egy akkumulátorok mellett érvelő nőt, azt azonban elhallgatták, hogy hasonló eset történt fordított felállásban is: egy akkumulátorgyár ellen felszólaló asszonyt ellökött egy beruházáspárti férfi.


Közmeghallgatás az akkumulátorgyárról – Debrecen, 2023. január 20.
Galéria: Közmeghallgatás az akkumulátorgyárról – Debrecen, 2023. január 20. (A KÉPRE KATTINTVA MEGNYÍLIK A GALÉRIA)
Könnyü Hella

Sokan többek között a debreceni közmeghallgatások egyik utójátékának, sajátos következményének tekintik, hogy április 27-én a Magyar Közlönyben megjelent egy kormányrendelet, amely az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva érvényben tartott veszélyhelyzet ideje alatt lehetővé teszi a közmeghallgatások megtartását az érintettek személyes jelenléte nélkül. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint ezáltal alapvetően sérül az intézmény funkciója. A Debrecinernek júniusban Jakkel Barbara, a jogvédő szervezet jogásza azt nyilatkozta, úgy látják, alapjogsértő lenne az a szabályozás, amely kizárja a személyes jelenlétet, mivel ez az Alaptörvényben biztosított véleménynyilvánításhoz fűződő jog része.

Tüntetések minden irányból

A debreceniek, a mikepércsiek és a környék más településein élők nem csak a közmeghallgatásokat használták fel arra, hogy személyesen tiltakozzanak a kínai akkumulátorgyár ellen. Január 28-án tartották az első demonstrációt az ügy kapcsán a Mikepércsi Anyák szervezésében. Azóta kiderült, hogy a Mikepércsről Debrecenbe, a Kossuth térre történt vonulás nemcsak az első, hanem egyben az eddigi legnagyobb ilyen jellegű megmozdulás is volt. Körülbelül ezren vettek részt a tüntetésen, Debrecenben 2010 óta nem volt ennél népesebb demonstráció.


Tiltakozó menet és demonstráció a CATL akkumulátorgyára ellen – 2023. január 28.
Galéria: Tiltakozó menet és demonstráció a CATL akkumulátorgyára ellen – 2023. január 28. (A KÉPRE KATTINTVA MEGNYÍLIK A GALÉRIA)
Lia

A következő napok aztán megmutatták, milyen sokféle azon emberek sokasága, akik ellenzik az akkugyár megépítését: a mikepércsi, több esetben értelmiségi megszólalók után ezoterikus gondolkodású, a környezetet féltő turanisták, valamint az alispáni rendszer bevezetését és az Oroszország elleni szankciók visszavonását követelő szélsőjobboldaliak jelentek meg a város főterén. Ezt követően az LMP, a Mi Hazánk, majd a Momentum, végül ismét az LMP tartott egy-egy nagyobb megmozdulást Debrecenben. Ahogy korábban már említettük, a Mikepércsi Anyák a nevüket adó községben is szerveztek tüntetést március 15-én.

Eközben sorra jöttek az újabb engedélyek

A tiltakozások azonban a gyár épülése szempontjából eddig hatástalanok voltak. A debreceni önkormányzati média január 19-én közölte, hogy a CATL megkapta a katasztrófavédelmi engedélyt, február 13-án pedig a környezethasználati engedélyt is. Az utóbbit zöldhatóságként kiadó Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal hangsúlyozta, a beruházásnak a legszigorúbb környezetvédelmi feltételeknek kell megfelelnie. Június 13-án már építési engedéllyel is rendelkezett a kínai cég. Ebből derült ki többek között az is, hogy a központi cellagyártó épület 30 futballpálya nagyságú lesz.


CATL - akkumulátorgyár - 2023. szeptember 7.
Itt épül a CATL akkumulátorgyára – Debrecen, 2023. szeptember 7.
Polgár Tóth Tamás

Ez utóbbi információ ma már idejétmúltnak számít, július 12-én ugyanis az is kiderült, hogy a CATL kérelmére a kormányhivatal eljárást indított az üzem környezethasználati engedélyének „jelentős változás miatti felülvizsgálat alapján történő módosítása” érdekében. A kapcsolódó dokumentáció szerint a cellagyártó alapterületét 152 484 négyzetméterről 135 181 négyzetméterre csökkentik. Habár a debreceni és a fővárosi sajtó egy részében is jelentek meg erre vonatkozó utalások, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy kisebb lesz a gyár központi épülete, mivel a magasságát az építési engedélyben szereplő 19,43 méterről 17-25 méterre változtatták.

Leváltották a vízügyi igazgatót, letiltották a vegyészprofesszor előadását

A CATL-beruházást az elmúlt hónapokban több olyan eset is kísérte, amelyek kapcsán a gyár kritikusai politikai cenzúrát emlegettek. Az első ilyen történés Kincses Dániel, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) igazgatójának menesztése volt. A vízügyi szakembert márciusban azt követően mentette fel Pintér Sándor belügyminiszter, hogy februárban egy szakvéleményt adott ki az akkumulátorgyár vízfelhasználásával kapcsolatban. Ebben többek között arról írt, hogy a jelenlegi műszaki állapotok miatt csak elméletben elérhető Debrecen napi 100 ezer köbméteres vízkapacitása, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy a debreceni vízbázisokon jelentkező vízigények egy-két éven belül megközelíthetik a felszín alatti víztestek igénybevételi határértékeit. A Belügyminisztérium máig nem adott magyarázatot arra, miért döntöttek az igazgató menesztése mellett.


Fábián István vegyészprofesszor előadása az akkumulátorgyártásról - 2023. április 11.
Fábián István
Polgár Tóth Tamás

Áprilisban aztán Fábián István vegyészprofesszor, a Debreceni Egyetem volt rektora került kellemetlen helyzetbe, amikor „Magyarország akkumulátor nagyhatalom lesz! Megéri?” címmel tartott volna meg egy intézeti szemináriumot az említett felsőoktatási intézményben. Kun Ferenc, a Természettudományi és Technológiai Kar dékánja azonban megtiltotta az esemény megrendezését arra hivatkozva, hogy az egyetem a működési rend alapján „nem ad helyet a területén aktuálpolitikai kérdések megvitatásának”. A dékán döntése miatt Fábián végül az MTA Debreceni Akadémiai Bizottságának székházában tartotta meg az előadását.

Ilyen előtörténet után érkeztünk el 2023. május 9-éhez, amikor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nem előzmények nélkül, de a CATL-beruházás ellen küzdőket minden bizonnyal sokkolva bejelentette, hogy egy másik kínai óriásvállalat, az Eve Power is akkumulatorgyárat épít Debrecenben, a BMW-gyár mellett, a város északnyugati határában. Az üzem a német autógyártót szolgálja ki, hengeres akkumulátorokat állítanak majd elő évi 28 gigawattóra gyártókapacitással.


CATL - akkumulátorgyár - 2023. szeptember 7.
Itt épül a CATL akkumulátorgyára – Debrecen, 2023. szeptember 7.
Polgár Tóth Tamás

Még nem zárult le minden per, de az építkezés nem áll le

A CATL üzeme pedig gőzerővel épül, habár több kísérlet is történt a beruházás bíróságon történő megtámadására. A Debreceni Törvényszék a szerkesztőségünket arról tájékoztatta, hogy a katasztrófavédelmi engedély felülvizsgálata ügyében egy kereset érkezett hozzájuk egy magánszemélytől. A nevét nem említették, de kizárásos alapon Horváth Nándor Lászlóról, a Debreceniek az akkumulátorgyár ellen csoport tagjáról van szó. Az ő keresetét júliusban elutasította a bíróság. Az aktivista ügyvédje, Schiffer András a Debrecinert korábban arról tájékoztatta, hogy a nyári ítélkezési szünetet követően a Kúriához fordulnak felülvizsgálati kérelemmel.


Nem az akkumulátorgyárra! – Tüntetés Debrecenben, 2023.február 9.
Horváth Nándor László
Lia

A környezethasználati engedély felülvizsgálata kapcsán hét keresetet adtak be a Debreceni Törvényszékhez, ebből ötöt magánszemély, kettőt pedig civil szervezet. Az egyik magánszemély keresetét elkésettség miatt a bíróság jogerősen visszautasította. További egy ügyben a felperes civil szervezet elállt a keresettől, ezért a bíróság jogerősen megszüntette a pert.

A törvényszék tájékoztatása szerint 5 kereset elbírálása van folyamatban, négy magánszemély és egy civil szervezet kezdeményezésére, ezekben az ügyekben várhatóan szeptemberben fognak újabb tárgyalást tartani.

A Debreceni Törvényszéktől több felperes is kért már azonnali jogvédelmet, magyarán azt, hogy állítsák le az építkezést, amíg nem születik jogerős ítélet a fenti keresetek ügyében, ezeket azonban eddig rendre elutasította a bíróság. Habár Moczok Gyula, az MSZP korábbi választókerületi vezetője és ügyvédje, Litresits András fellebbezésére a Fővárosi Ítélőtábla júliusban megsemmisített egy ilyen végzést, a Debreceni Törvényszék másodjára is elutasította a kérvényüket.


CATL - bíróság
Litresits András (bal szélen)
Miklovicz-Nyikos Mónika

Faültetéssel és szemétszedéssel szerettetné meg magát a kínai cég

Még augusztusban kerestük a CATL-t, hogy megtudjuk, hogyan áll most a debreceni üzemük építése. A szeptember 5-én elküldött válaszukban azt írták, már elvégezték a talajelőkészítési munkálatokat, a cölöpözést pedig szeptemberben fejezik be. A beruházás most érkezett el a szerkezetépítési fázishoz.

Érdeklődtünk, van-e csúszás az eredeti terveikhez képest. A CATL közölte, az első ütem építését 2025-ben fejezik be, a termelés 3 éven belül elkezdődik, ezt követően „felgyorsítják” az üzem többi részének építését, így fokozatosan növelik a termelési volument. Az építkezés jelenleg összhangban van az ütemtervükkel – írták. Az eredeti elképzeléseikhez képest azonban lehet némi csúszás, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tavaly szeptemberi szerződésaláíráskor ugyanis még azt mondta, a kínaiak 2025 elején már elindítanák a gyártást.


CATL - akkumulátorgyár - 2023. szeptember 7.
Itt épül a CATL akkumulátorgyára – Debrecen, 2023. szeptember 7.
Polgár Tóth Tamás

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a tiltakozásokat figyelembe véve milyen konkrét lépéseket tervez a cég annak érdekében, hogy jó kapcsolatokat építsen ki Debrecen és az agglomeráció lakosságával. A Debrecinernek küldött levelükben mindenekelőtt hangsúlyozták, a beruházás és a gyár üzemeltetése a vonatkozó magyar és európai uniós törvények, előírások betartásával történik. „Meggyőződésünk, hogy beruházásunk, mely fenntartható módon fog működni, Debrecen gazdaságát erősíti és a város életének szerves részévé válik” – írták.

Azt ígérik, nemcsak a munkavállalóik karrierútját, hanem a jövő tehetségeit is támogatni szeretnék Debrecen és a régió különböző oktatási szintjein. Mint írták, már találkoztak a régió különböző oktatási intézményeivel, többek között szakiskolákkal és a Debreceni Egyetemmel, hogy felmérjék a tehetséggondozásban rejlő lehetőségeket. A céljuk a szakemberképzés támogatása az akkumulátorgyártás területén. A vállalat számít arra, hogy minél több helyi fiatal szakembert köszönthetnek a munkatársaik között.

Ha fontosnak tartod, hogy a Debreciner folytathassa a munkáját, akkor támogasd! Rajtad múlik!

Azt írták, kiemelten fontos számukra a bizalomépítés, együttműködő partneri viszonyt alakítanának ki a helyi közösséggel. Közölték, társadalmi felelősségvállalásuk részeként szeretnék támogatni Debrecenben és a város környékén a fenntarthatóság és a környezetvédelem ügyét. Ezért is adományoztak nemrég 100 esővízgyűjtő hordót a debreceni önkormányzatnak. Ezt az akciójukat a terveik szerint megismétlik a jövőben. „Emellett együttműködünk a helyi intézményekkel, faültetést és szemétszedési akciókat szervezünk Debrecen és agglomerációja természeti környezetének védelme érdekében. Eltökélt szándékunk továbbá, hogy támogassuk a régió gyermekotthonait” – sorolták az elképzeléseiket.

III. A tiltakozók helyzetértékelése és a terveik

A CATL-beruházás bejelentésének évfordulója alkalmából még augusztusban levelet írtunk számos ellenzéki pártnak, konkrétan a DK-nak, a Jobbiknak, az LMP-nek, a Mi Hazánk Mozgalomnak, a Momentumnak, az MSZP-nek és a Párbeszéd-Zöldeknek, valamint a debreceni közgyűlésben helyet foglaló Civil Fórum nevű szervezetnek is. Kerestük továbbá a Debreceniek az akkumulátorgyár ellen csoportot és a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesületet is. Az alábbi két kérdést tettük fel nekik:

„Hogyan értékelik az elmúlt egy évben folytatott, akkumulátorgyár-ellenes tiltakozás hatékonyságát? Mi az, amit sikerült elérniük a beruházást ellenzőknek? Miben látják a tiltakozás sikerének vagy sikertelenségének okát?

Milyen további lépéseket terveznek a beruházás ellenében?”

A megkeresésünkre a Civil Fórum az azóta eltelt közel egy hónap alatt nem reagált. A Debrecinernek válaszoló pártok jellemzően inkább eredményesnek találták az akkumulatorgyár elleni küzdelmet, a konkrét sikerek kapcsán pedig elsősorban a civilek tiltakozásait és a saját megmozdulásaikat emelték ki. Az alábbiakban részletesen is bemutatjuk, melyik párt hogyan értékeli a helyzetet.

Hatalmas ugrásra készül a DK

Varga Zoltán, a DK országgyűlési képviselője valamilyen közelebbről meg nem határozott mögöttes szándékot vélt felfedezni a kérdéseink kapcsán, a válaszlevelét legalábbis a következő helyzetértékeléssel kezdte:

„Talán érteni vélem a kérdések mögött felsejlő újságírói kritikát, bár a legkevésbé sem osztom azt. Jelen közpolitikai-, és médiaviszonyok közepette – a közpénz-százmilliárdokból működtetett hazug állami (állampárti), és (ál)kereskedelmi propaganda (amely mára sokak számára az egyetlen könnyen elérhető hírforrássá vált) szisztematikus és ördögi lélekrombolása mellett, a zárványként megmaradt néhány »ellenzéki« médium esetenkénti, patikamérlegen kimért távolságtartása, fanyalgása, hiteltelenítése a politika és azok pártjainak egészétől, teljesen abszurd, szinte megoldhatatlan helyzetet teremtett. Az egyre inkább változást kívánó társadalom meghatározó része valós és hiteles információk nélkül ezért apolitikus, politika-, és »párttagadó« pozíciót vett fel. Ez mára, akár a magyar társadalom egészét, vagy bizonyos részeit tekintve is tetten érhető. Nem, vagy csak nehezen mozdulnak az emberek, sokan csak beletörődően legyintenek” – fogalmazott.

A képviselő szerint a civilek és a politikai pártok folyamatos megmozdulásai (itt a DK debreceni szórólapkampányát emelte ki, amely során – állítása szerint – minden debreceni háztartásba eljuttatták kiadványaikat) eredményezték azt, hogy a hazai közélet mellett a világsajtó is foglalkozott a debreceni üggyel.


Debreceni közgyűlés – 2023. március 23.
Varga Zoltán felszólal a debreceni közgyűlésben
Polgár Tóth Tamás

Varga úgy látja, hogy Debrecen lassan az akkumulátorgyártással szembeni ellenállás központjává válik, ezzel párhuzamosan pedig változnak a lakosok politikai preferenciái is. Szerinte ez a tiltakozásoknak is köszönhető. A debreceni akkuellenes tevékenységet ezért sikeresnek tekinti, habár elismeri, hogy az út elején járnak. Hangsúlyozza, az általa „orbáni akkugyár-őrületnek” nevezett jelenségnek országosan és helyben is csak a fideszes vezetők leváltása tud gátat szabni.

Mint írta, hatalmas ugrásra készülnek, arra, hogy jövőre elzavarják „a kormánypártok Debrecen-ellenes hűbérurait”, majd a terveik szerint megállítsák a gyárak további építését.

„Migránsmunkásokról” beszél a Jobbik

Keresztesy Gergő, a Jobbik-Konzervatívok debreceni elnöke szerint a tiltakozás hatékonyan felhívta az ország figyelmét arra, mennyi helyre akar a kormány veszélyes üzemeket telepíteni, és ennek köszönhető, hogy az egész ország aggódva figyeli Debrecent, miközben az ország más pontjain is tudatosan állnak a lakosok a hasonló beruházásokhoz.


Már egy is sok! Tüntetés az újabb debreceni akkugyár ellen – 2023. május 23.

Koppányi Szabolcs

Keresztesy azt ígéri, a következő időszakban mindent megtesznek azért, hogy felhívják a figyelmet az akkumulátorgyár veszélyes társadalmi vetületére. Szerintük ugyanis a párt által „migránsmunkásoknak” nevezett vendégmunkások Debrecenben és környékén történő letelepítése alacsonyan tartja a béreket. „Normális Magyarországért dolgozunk, amelynek nem része a migrásmunkások betelepítése” – magyarázta.

A népakarat utat tör magának az LMP szerint

Egy rövid válaszlevelet kaptunk az LMP sajtóosztályától is. Ők azt írták, szerintük a legfontosabbat már elérték: a Fidesz eredeti terveivel szemben komoly társadalmi vita folyt az akkumulátorgyárak idehozataláról, továbbá a kormánypárt minden mértékadó kutatás szerint országosan és az érintett településeken is kisebbségbe került a saját álláspontjával. „Az emberek többsége nem akarja, hogy Magyarország akkumulátorgyarmattá váljon, a népakarat pedig idővel mindig utat tör magának” – fogalmaztak. A párt azt ígéri, a következő időszakban is azért dolgoznak, hogy ezt az időt lerövidítsék, megadják a lehetőséget az embereknek az álláspontjuk kifejezésére, és leállítsák a kormány tervét, mielőtt az visszafordíthatatlan károkat okozna.


Már egy is sok! Tüntetés az újabb debreceni akkugyár ellen – 2023. május 23.
Galéria: Már egy is sok! Tüntetés az újabb debreceni akkugyár ellen – 2023. május 23. (A KÉPRE KATTINTVA MEGNYÍLIK A GALÉRIA)
Koppányi Szabolcs

Hozzátették, a 2024-es önkormányzati választáson a választóknak lehetőségük lesz egy akkugyárellenes listát támogatni, amely ha többséget szerez, további lépéseket tud tenni az ügyben. Szerintük korábban már tapasztalható volt, hogy a választók akarata képes meghátrálásra késztetni a Fideszt.

Helyi népszavazásért küzdene a Mi Hazánk Mozgalom

Salánkiné Kuti Zsuzsanna, a Mi Hazánk debreceni választókerületi elnöke úgy látja, az akkumulátorgyárak bejelentése pártállástól függetlenül rossz érzéseket és aggodalmat váltott ki a lakosságból. Szerinte sikeresek voltak a demonstrációk és a lakossági fórumok, amelyeket a civilek vagy a pártja szervezett.

Emlékeztetett, hogy több helyi népszavazási kérdést is beadtak, de mindet elutasították. A Mi Hazánk egyértelműnek látja, hogy a városvezetés a helyi választási bizottsággal karöltve nem kockáztat meg egy esetlegesen érvényes referendumot, ez a helyzet pedig az ország más pontjain is hasonló.


Mi Hazánk Mozgalom
Salánkiné Kuti Zsuzsanna
Polgár Tóth Tamás

„Sajnos azt látjuk, hogy sokan már visszafordíthatatlannak látják ezt a folyamatot, annál inkább, mivel a kormány világos szándéka, hogy Magyarország akkumulátorgyártó nagyhatalom legyen, ebben pedig Debrecen is komoly szerepet vállal” – írta a politikus.

Salánkiné Kuti Zsuzsanna hangsúlyozta, pártja országgyűlési képviselői már többször felszólaltak a téma kapcsán a parlamentben, ahogy azt teszik a jövőben is. Eközben debreceni szervezetük tovább küzd a népszavazásért, figyelemmel kísérik az újabb történéseket, kapcsolatban vannak a lakossággal, és aláírásokat gyűjtenek az Eve Power akkumulátorgyár ellen.

A tét, hogy marad-e a bábként viselkedő városvezetés – a Momentum szerint

Mándi László, a Momentum debreceni önkormányzati képviselője azt írta, derült égből villámcsapásként érte őket a CATL-beruházásról szóló tavalyi bejelentés. Igyekeztek információkat szerezni a gyárépítésről, általában kevés sikerrel. Az akkugyárral kapcsolatos dokumentumok közzététele, módosítgatása, egyes esetekben pedig eltüntetése után, valamint Papp László klubrádiós, a Momentum által antidemokratikusnak nevezett nyilatkozata után azonban arra az álláspontra jutottak, hogy a debreceniek kezébe kell helyezni a döntést. A népszavazási kezdeményezésüket azonban a HVB elkaszálta, ezt pedig a Debreceni Törvényszék után az Alkotmánybíróság is helyben hagyta, habár a politikus hangsúlyozza: a legfelsőbb bírói testületet megosztotta az ügy.


Debreceni közgyűlés – 2023. augusztus 31.
Mándi László
Koppányi Szabolcs

A Momentum és más szervezetek által tartott demonstrációk sikerét Mándi szerint az mutatja, hogy ma már egyre többen kritizálják Papp László polgármestert és a városvezetést, valamint követelik, hogy a lakosok dönthessenek a gyárépítésről.

A képviselő emlékeztetett, pártja korábban blokád alá helyezte a polgármesteri hivatalt annak érdekében, hogy Papp László hallgassa meg a debreceniek véleményét. A polgármester azonban ezt elutasította, a Momentum szerint ezzel elárulta a város polgárait, megszegve hivatali esküjét. Erre válaszként a párt petíciót indított a népszavazásért. Hétköznaponként Debrecen belvárosában személyesen, valamint online is gyűjtik az aláírásokat.

Igyekeznek minél több debrecenivel beszélni a CATL és az Eve Power beruházásairól, a jövőben pedig tiltakozásokat, fórumokat, és elképzelhető, hogy tüntetést is fognak szervezni az ügyben. „Emellett fontosnak tartjuk kijelenteni, hogy a debreceniek a városvezetés alkalmasságának kérdéséről dönthetnek legkésőbb 2024. június 9-én, amely választásnak már látható módon az egyik legnagyobb tétje az lesz: marad-e a jelenlegi, bábként viselkedő városvezetés, amelyről lepattannak a kínai méreggyárral kapcsolatos problémák, vagy a város jövőjét valóban óvó, új városvezetést választ-e magának Debrecen” – írta Mándi.

Összefogásra törekszik az MSZP

Suták Miklós, az MSZP debreceni alelnöke érdeklődésünkre kifejtette, hogy váltakozó intenzitásúnak látják az akkumulátorgyár elleni tiltakozást. A lakosság jelentős része ugyan tudomást szerzett a CATL-beruházásról, de az őket érő, egymással ellentétes tartalmú információk miatt még nem jutottak el az ellenállásig.


MSZP
MSZP
Polgár Tóth Tamás

Kiemelte, pártja a Litresits András ügyvéd által készített keresetben kezdeményezte az üzem környezethasználati engedélyének felülvizsgálatát.

Az alelnök szerint az elmúlt időszakban gondot jelentett a civilek és a pártok együttműködése, ennek az okait elemezniük, a jelenlegi helyzeten pedig javítaniuk kell. Mint írta, az MSZP ezen felül összefogásra törekszik az akkumulátorgyárat ellenző többi párttal és civil szervezettel. Ennek a kialakítása az elmondása szerint folyamatban van.

További jogi lépéseket ígér a Párbeszéd-Zöldek

Dede Tamás, a Párbeszéd-Zöldek Hajdú-Bihar megyei elnöke arról írt, pártja helyi akciókkal, lakossági fórumokkal és parlamenti felszólalásokkal is tiltakozott a beruházással szemben. A céljuk az általuk károsnak, kizárólag külföldi érdekeket kiszolgálónak tartott beruházások megállítása.

Ha fontosnak tartod, hogy a Debreciner folytathassa a munkáját, akkor támogasd! Rajtad múlik!

A politikus emlékeztetett, Jávor Benedek, a párt 2024-es európai parlamenti listavezetője panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a beruházással kapcsolatban. Azt ígérte, folytatják a lakosság tájékoztatását, valamint a szerintük súlyos károkkal járó beruházás elleni jogi lépéseket. „A CATL-projektnek csak egy vége lehet: ha a gyár engedélyét visszavonják. Minden erőnkkel azon leszünk és minden eszközt felhasználunk arra, hogy ez így legyen” – fogadkozott.

„Nekünk kell megteremtenünk a változást” – írták a debreceni civilek

A Debreceniek az akkumulátorgyár ellen csoport a Debrecinernek eljuttatott válaszában arról írt, az elmúlt egy év világossá tette számukra, hogy csak összefogással és közösségi erővel léphetnek előre. Úgy látják, itt az idő az együttes cselekvésre és megszólalásra, mert a közös hangjuk most valóban nagyon sokat számít.

A Debreceniek az akkumulátorgyár ellen elnevezésű csoportban ténykedő civilek szerint az akkumulátorgyártás már elkezdett nemzeti szintű kihívássá válni, eközben helyi ügy is, amelynek az itt élők akarata szerint helyben kellene eldőlnie. Úgy látják, ehhez mindenkit fel kell hívniuk, egytől egyik megkeresniük és közösséget formálniuk.

„Szövetségeseket kell keresnünk más érintett városokban is, hogy az állampolgárok számára minél nagyobb kontrollt biztosítsunk. Legyen szó tájékoztatásról, átláthatóságról, vagy a törvények betartásáról, nekünk kell megteremtenünk a változást” – hangsúlyozzák.

Társadalmi felelősségvállalásra és szolidaritásra buzdítanak a Mikepércsi Anyák

A Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) úgy látja, Magyarországon egy évtizede tudatosan rombolták le a biztonságos környezetet kialakítani és fenntartani tudó intézményi és jogi környezetet, ezért joggal érezhették az ázsiai befektetők, hogy hazánk ideális helyszíne a beruházásaiknak. „Az ázsiai akkumulátorgyárak és katódgyárak, feldolgozó üzemek gyakorlatilag azt csinálnak, amit már otthon megszoktak, nem törődnek a működésüket megalapozó szabályokkal, nem ismerik a munkavédelmet, nem értik, mit jelent az, hogy óvjuk a környezetünket” – értékelték a helyzetet.

Az egyesület meglátása szerint a civil kezdeményezések ott jelennek és erősödnek meg, ahol az állam hatékony fellépésének hiányát tapasztalják. Ők is ezt érezték, úgy látták, a hatóságok, a debreceni önkormányzat és a kormány is a gyárakért dolgozik, nem Magyarországért és benne a magyarokért.

A Mikepércsi Anyák a jelenlegi kormány akkumulátorgyár-nagyhatalmi víziójával szemben határozzák meg magukat, a küzdelmükben pedig számítanak minden Magyarországon élő ember támogatására. A megítélésük szerint ezen a téren már sokat elértek, ugyanis országosan egyre többen tartják fontosnak a környezetük megóvását és az életfeltételek fenntartását a jövő generációk számára.

Eredménynek tartják azt is, hogy Debrecen vezetése elkezdett egy monitoringrendszerben gondolkodni, ami a civilek szerint eszükbe sem jutott volna, ha a tiltakozók nem beszélnek ennek fontosságáról. Kiemelték továbbá, hogy a hatóság már határozottabban – de továbbra sem elégségesen – figyel oda az engedélyek kiadásánál, véderdősítést kezdeményeztek, a technológia átalakítására törekednek. A Miakö meggyőződése ugyanakkor, hogy a városházi és kormányzati szóhasználatban „szürkevízként” emlegetett tisztított szennyvíz felhasználása valójában csak kommunikációs trükk. Sikerként említették továbbá, hogy a civilek országos nyilvánossághoz segítették az ügyet, meghatározták a közbeszédet, konferenciák és beszélgetések segítségével edukálják az embereket.


Nem kell gyár! – Tüntetés Mikepércsen – 2023. március 15.

Koppányi Szabolcs

„Nyílt kommunikációra biztatunk mindenkit, és arra, hogy ne féljenek a hatalomtól, bízzanak magukban, kérdezzenek, mondjanak véleményt, legyenek szolidárisak a más témákban tiltakozókkal” – kérik az Anyák, akik érzik, hogy az emberek meg fognak mozdulni, ez szerintük csak idő kérdése.

Mint írják, gondolkodó, a közügyekre nyitott, a közért tenni akaró, félelmet nem ismerő közösséget építenek, és szövetségeket alkotnak. Ezeket tartják a legfontosabb feladataiknak. A fő céljuk továbbra is az, hogy a debreceni akkumulátorgyárak ne épüljenek meg, ne kapjanak működési engedélyt. Azt ígérik, soha nem adják fel a küzdelmet.

A konkrét javaslataikat, követeléseiket is felsorolták. Szükségesnek látják például a környezetvédelmi engedélyezési eljárások szigorítását, egységes szabványok létrehozását sürgetik az akkumulátorok minőségére, biztonságára és környezeti hatásaira vonatkozóan. Úgy látják, nyomást kell gyakorolni az Európai Unióra, hogy megteremtse a beruházások környezetében a biztonság alapvető feltételeit. Fontosnak tartják, hogy a konkrét kérdésekre konkrét válaszaik legyenek a döntéshozóknak, másképp szerintük nem biztosított az átláthatóság. Követelik annak felülvizsgálatát, hogy a kormányok betartják-e a polgárok egészséges környezethez való jogát szavatoló aarhusi egyezményt, továbbá szorgalmazzák a magyar környezetvédelmi hatóság uniós környezetvédelmi joggal nem számoló döntéseinek és mulasztásainak kivizsgálását.


Nem kell gyár! – Tüntetés Mikepércsen – 2023. március 15.

Koppányi Szabolcs

Mint írják, a működésükhöz elengedhetetlen az önkéntesek szerepvállalása, ezért keresik azokat az embereket, akik hajlandóak lennének feladatokat vállalni. A szervezet egyik legnagyobb problémája a finanszírozás, a Miakönek ugyanis nem áll rendelkezésére olyan anyagi forrás, mint a kormányhoz közelálló szervezeteknek.

A Mikepércsi Anyák megítélése szerint a civil mozgalmaknak rendkívül fontos szerepük van Magyarországon a demokrácia fenntartásában: részt kell venniük a társadalmi felelősségvállalásban, az egészséges környezet megóvásában, valamint a nemzeti összetartozás erősítésében.

A polgármester nem válaszol

A CATL-akkumulátorgyár ügyével kapcsolatban augusztus 8-án levélben kerestük Papp Lászlót, Debrecen polgármesterét is, aki azonban az azóta eltelt egy hónap alatt sem válaszolt nekünk (hasonlóan a Civil Fórum elnevezésű politikai alakulathoz). Az alábbi kérdéseket küldtük el a politikusnak:

„Az Ön értékelése szerint milyen hatást gyakorolt a beruházás Debrecen életére az elmúlt egy

évben?

Milyen lépéseket tart szükségesnek annak érdekében, hogy a beruházás Debrecenre nézve se
rövid-, se hosszútávon ne okozzon társadalmi, gazdasági, környezeti vagy bármilyen más jellegű
károkat? Milyen konkrét lépéseket tesz ennek érdekében az önkormányzat?

Mit tesz azért Ön polgármesterként, hogy a város lakói megbarátkozzanak a beruházással és az
általa jelentett változásokkal?

Indul-e a 2024-es önkormányzati választáson polgármesterjelöltként? Amennyiben nem, miért
nem?”


Arnstadt – CATL – Papp László – Barcsa Lajos
Papp László németországi gyárlátogatáson
Facebook

A CATL kínai akkumulátorgyár debreceni ügyeiről itt olvashatod a Debreciner cikkeit.

Ha fontosnak tartod, hogy a Debreciner folytathassa a munkáját, akkor támogasd! Rajtad múlik!

Ez a cikk a „Szabad oldal” kezdeményezés részeként jelent meg, együttműködésben a Szabad Európával.


Szabad Európa

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

További olvasnivalók...