Október 22-én ismét ülésezett Debrecen közgyűlése, tárgyalták többek között az önkormányzat civil stratégiájának 2024-es és 2025-ös megvalósulásáról szóló beszámolót, amelynek különös jelentőséget adott az elmúlt hónapokban kibontakozott civil támogatási botránysorozat, melyben Debrecen is érintett.

Az ülés elején 29-en voltak jelen a testület tagjai közül, majd menet közben megérkezett Komolay Szabolcs (Fidesz) is. Végig hiányzott Barcza Dániel (Fidesz), Juráskó Róbert (Fidesz) és Mándi László (Összefogás a Cívisvárosért).

A közgyűlés elején kisebb fennakadást okozott, hogy nem működtek a szavazógépek, Papp László (Fidesz) polgármester emiatt egyszer szünetet is rendelt el. A problémát végül sikerült elhárítani, az előterjesztések többségét pedig ezúttal is kérdések és hozzászólások nélkül, egyhangúlag fogadták el a képviselők – fideszesek és nem fideszesek egyaránt.

A testület döntött a helyi építési szabályzat módosításáról a józsai északi tehermentesítő út megvalósítása érdekében. Papp ezzel kapcsolatban kifejtette, ez az első olyan beruházás, amely politikai oldalakon átívelő együttműködésre sarkallja őket. Mint mondta, az engedélyes és kiviteli tervek már elkészültek, Tárkányi Zsolt (Tisza), a térség országgyűlési képviselője, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkára pedig támogatja a fejlesztést, és mindent megtesz azért, hogy az minél előbb elinduljon.

Az erről szóló előterjesztést egyhangúlag fogadta el a közgyűlés.

Kinek éri meg a lakásprogram?

Papp polgármester javaslatára arról is döntöttek a képviselők, hogy a 2024-ben meghirdetett, 2025-ben elindult, majd leállított, idén pedig újraindított Főnix Lakásprogramot, amely keretében még senki nem jutott albérlethez, nyissák meg a munkavállalók előtt is. Eddig ugyanis csak az ingatlanfejlesztők és a munkáltatók pályázhattak. A fejlesztők összesen 229 lakást adtak be a programba. A polgármester kifejtette, a piaci bérleti díj egyharmadát támogatás formájában az önkormányzat fizeti majd a munkavállalóknak, akiknek a lakbér kétharmadát kell állniuk.

Papp Viktor, a Fidesz közgyűlési frakcióvezetője arról beszélt, hogy a Cívis Ház Zrt. a napokban megkezdi 40 szociális bérlakás felújítását, 2027 elején pedig már elindulhat ezeknek az igénylése. A politikus közölte, a Főnix Lakásprogram 229 lakásával és az önkormányzati bérlakásprogram 200 lakásával együtt a városban már összesen 429 lakás fogja támogatni a lakhatást.

Gondola Zsolt Zoárd, a Civil Fórum frakcióvezetője azt kifogásolta, hogy az önkormányzat nagyon sok energiát fordít egy olyan területre, ahol a megcélzott társadalmi réteg nagyon kicsi. Mint mondta, 80 ezer munkavállaló van Debrecenben, a programban pedig 229 lakás érintett. Úgy látja, a legfontosabb alapját veszíti el a Főnix Lakásprogram azzal, kiengedik belőle a munkaadókat. A program szerinte elcsúszott, olyan irányba megy el, mintha piaci alapon adnák ki a lakásokat.

Papp László a felvetésekre azt felelte, nem engedik ki a munkáltatókat, továbbra is a bérlői oldal meghatározó szereplői maradnak.

Madarasi István (Összefogás a Cívisvárosért) szerint a program legnagyobb erénye, hogy több mint 200 lakást vonnak be a magánpiacról az önkormányzati bérlakásgazdálkodásba. Ő is hiányolja ugyanakkor a munkáltatókat, akik az eredeti koncepció szerint a munkavállalóik számára segítettek volna a bérleti díj egy részének átvállalásával.

Papp László a válaszában megjegyezte, ha a kormány megszüntetné a – még a Fidesz által bevezetett – szolidaritási adót, akkor az iparűzési adóbevétel 5 százalékát a város az ingatlanállomány fejlesztésére fordítaná. Előrelépésnek nevezte ugyanakkor, hogy jövőre már nem nő, hanem csökken ez az adóteher.

Barcsa Lajos (Fidesz) gazdasági ügyekért felelős alpolgármester szerint a Főnix Lakásprogram célja, hogy ha valaki itt végez Debrecenben, és itt akar dolgozni, akkor ne kelljen elmennie máshová. Azt szeretnék lehetővé tenni, hogy ha egy cég dolgozója részt venne a programban, de a munkáltatója nem, akkor ez ne legyen akadály.

Gondola Zsolt Zoárd azonban úgy látja, nem jött be a városvezetés által kitalált modell, mert a munkavállalók nem szálltak be a projektbe. A beruházók szerinte fognak még lakásokat felajánlani, ugyanis ez számukra nem rossz üzlet. A politikus hangsúlyozta, álláspontjuk szerint a legfontosabb az egyedülálló nyugdíjasok, a szociálisan rászorultak és nagycsaládosok segítése lenne, a „munkavállaló fiatalemberek” számukra csak a harmadik, negyedik helyen állnak. A szolidaritási adó eltörlése esetére tett polgármesteri vállalásra pedig úgy reagált: „Én is tudok úgy ígérni, hogy ha nyerek a lottón, akkor majd mindenkit meghívok az Ikonba egy ebédre”.

A Civil Fórum tartózkodott a szavazásnál, a Fidesz, a Mi Hazánk és az Összefogás támogatta a polgármester előterjesztését.

Rengeteg adat van, de csak a gyárterületen kívülről

A közgyűlés legnagyobb vitája a civil stratégia 2024-es és 2025-ös megvalósulásáról szóló beszámoló kapcsán bontakozott ki. Hogy a beszámolónak ténylegesen mennyi köze volt a civilekhez, jól mutatja, hogy a kérdések és hozzászólások sokáig nem is említettek civileket, hanem az akkuiparról szóltak. Az anyag ugyanis a legnagyobb terjedelemben a Future of Debrecen Egyesülettel foglalkozott, amely egy városvezetés által gründolt és közpénz százmilliókkal megtámogatott szervezet.

Salánkiné Kuti Zsuzsanna (Mi Hazánk) azt kérdezte, hogyan értékeli a városvezetés a környezeti ellenőrző rendszer (KER) működését. Emlékeztetett, az elmúlt időben súlyos környezeti terhelések történtek a városban, amelyre példa a Semcorp esete. Szerinte olyankor, amikor a mostanihoz hasonló „huzavona” van – a szeparátorfóliagyár ugyanis azt állítja, problémás volt a telephelyükön tizenháromezerszeres alumíniumszennyezést kimutató mérés –, azt várná, hogy előlépnek a KER szakemberei, akik nyilatkoznak a kérdésben.

Papp László erre úgy felelt, a Semcorp ügyében nincsenek olyan méréseik, amelyekkel bele lehetett volna szólni a vitába. A szennyezés a jelenlegi információik szerint a gyár területén indult el, de nem érte el a KER mérőpontjait, amelyek a déli gazdasági övezet körül találhatók.

Balázs Ákos (Fidesz) környezetvédelemért felelős alpolgármester arról beszélt, a KER hozadéka, hogy az önkormányzatnak rengeteg adata van, amelyekből a Debreceni Egyetem szakemberei következtetéseket tudnak majd levonni. Mint mondta, az adatelemzésben mesterséges intelligenciát is használnak majd. Szerinte az ellenőrző rendszernek nagy szerepe van a prevencióban. Hozzátette, a gyár területén kívül folyamatosan mérnek, ezek az eredmények pedig kikerülnek a KER nyilvános oldalára is.

Adnak a civileknek, de kérnek is cserébe

Széles Diána (Fidesz) civil kapcsolatokért is felelős alpolgármester hosszabban szólt hozzá a napirendi ponthoz. Azt mondta, a civil szervezetek támogatása kapcsán a sajtóban olyan cikkek jelennek meg, amelyek teljesen félreértelmezik a civilek finanszírozását. Kijelentette, azért foglalkoznak a civil szervezetekkel, mert ez törvényileg kötelező feladat az önkormányzat számára. A civil stratégiát még 2010-ben dolgozta ki az akkori városvezetés, ennek a megvalósulását mutatják be kétévente a közgyűlésnek. A 2010-ben meghatározott utat helyesnek nevezte, szerinte ugyanis így sikerült összehozniuk a civil szervezeteket, a közhatalmat és a gazdasági szereplőket. Széles elmondta, nagyon hálás a gazdasági szereplőknek azért, mert a társadalmi felelősségvállalási programjaikat velük együttműködésben végzik Debrecenben.

Az alpolgármester kifejtette: az önkormányzat helyiséget, működési, valamint programokhoz kapcsolódó támogatást tud nyújtani a civileknek, akik felé ezért cserébe elvárásuk, hogy közösségeket teremtsenek. Hozzátette, szeretnék elérni a civilekkel a debreceni identitás, kultúra és értékek bemutatását, „hogy Debrecen Debrecen maradjon”. A civileknek szerinte láthatóvá kell tenniük a lakossági igényeket is, és részt kell venniük a problémák megoldásában. Úgy látja, 2024-ben és 2025-ben elérték a célkitűzéseiket, a jövőben pedig minél több céget vonnának be ebbe az együttműködésbe.

Gondola Zsolt Zoárd, a Civil Fórum frakcióvezetője úgy véli, a beszámolót az elmúlt hónapok történései miatt más fénytörésből kell nézniük. A civil szféra helyzete szerinte nem javult az elmúlt évtizedben. Kifejtette, egyes szereplőket a pártpolitika behúzott a nagypolitikába, és a saját céljai megvalósítása érdekében finanszírozza őket. Hangsúlyozta, egyesületénél, a Civil Fórumnál mindig fontos volt, hogy ne fogadjanak el közpénzt. Egy jól működő polgári demokráciában szerinte egy politikus tudja, hol kell megállnia, de nálunk ez nem alakult ki. Mint mondta, lehet, hogy a büntetőbíróság mondja majd meg, hogy mi minősül politikai tevékenységnek.

A képviselő szerint minél előbb be kellene zárni a Future of Debrecent. Úgy fogalmazott, a zöld propaganda nagy vereséget szenvedett a választásokon.

Papp László polgármester az elhangzottakra úgy reagált, nem tesz jót a civil szervezeteknek az általánosítás. Szerinte igaztalan vádak fogalmazódtak meg, most fel van kavarva az állóvíz, de majd leülepszik. A városrészi civil szervezeteket szükségesnek látja. Elmondta, nagyra értékeli a civil szervezetek működését, amelyeket erősíteni, támogatni kell.

Salánkiné Kuti Zsuzsanna, a Mi Hazánk képviselője igyekezett megvédeni a Fidesz civilügyi politikáját, mondván, nem látott még olyan önkormányzatot, ahol ha a civilek szerveznek valamit, nincs ott egy képviselő vagy maga a polgármester. Nagyon károsnak találja, ha a civileket a mostanihoz hasonló helyzetbe hozzák, mert fontosnak tartja a munkájukat.

Széles Diána ezzel kapcsolatban megjegyezte, a kormányváltás óta is hívják a civilek az országgyűlési képviselőket rendezvényekre, csak a tiszás politikusok nem mennek el ezekre. „Így nagyon nehéz dolgozniuk” – vetette oda annak kifejtése nélkül, hogy szerinte miért okoz nehézséget a civil szervezeteknek, hogy nincsenek országgyűlési képviselők a programjaikon.

A fővárosból is ide jönnek tanulmányútra

Balázs Ákos zöldügyi alpolgármester hosszabban reagált a Future of Debrecent érintő kritikákra. Mint mondta, 2019-ben azért hirdettek új környezetpolitikát, mert szerették volna elérni, hogy „a helyben lévő tudás szövetségre tudjon lépni a természettel”, ehhez pedig szükség van az itt lévő szakemberekre. Közölte, közülük nagyon sokan csatlakoztak is a FoD-hoz, így létrejött egy olyan közösség, amely iránymutatást tudott adni.

A FoD Balázs szerint kezdettől fogva támadás alatt áll, pedig az érvelése szerint mindvégig pártpolitikamentesen végezték a munkájukat. Felidézte, hogy Debrecen 2025-ben bekerült az Európa Zöld Fővárosa pályázat három döntőse közé, ami szerinte rangot jelent. Elárulta, hogy a napokban a budapesti önkormányzattól is jöttek Debrecenben tanulmányútra, hogy megnézzék, miért volt a város ilyen sikeres.

Balázs közölte, legutóbb a spanyol Zaragoza lett Európa új zöld fővárosa, miközben szerinte ott is egy hasonló akkumulátorgyár épül, mint Debrecenben. A két helyzet azonban valójában nehezen összevethető, Zaragoza ugyanis egy több mint háromszor akkora város, mint Debrecen (közel 700 ezer lakosa van), az ott épülő akkumulátorgyár pedig feleakkora, 50 gigawattórás lesz, mint a debreceni CATL-gyár, nem beszélve az egyéb itteni üzemekről.

Madarasi István a civil beszámolóról szóló vita végén váratlanul bedobta a csalás miatt börtönbüntetésre ítélt egykori MSZP-s politikus, Zuschlag János nevét. Arról beszélt, Zuschlag egy civil szervezetek támogatásáról szóló országos megállapodásban volt érintett. Kifejtette, ő a mai napig vallja, hogy Zuschlagnak egy napon kellett volna szabadulnia a börtönből Szijjártó Péterrel, aki akkoriban szintén ifjúsági szervezetet vezetett. „Ott egy politikai alku volt, csak Zuschlag volt olyan hülye, hogy benyalta” – fogalmazott.

A civil stratégia megvalósulásáról szóló beszámolót a Civil Fórum ellenszavazatai mellett fogadta el a közgyűlés.

A közgyűlés végén a képviselőknek lehetőségük van kérdezni a városvezetéstől. Katona Erzsébet (Fidesz) elmondta, több megkeresést kapott azzal kapcsolatban, hogy aki az innovációs park felől érkezik a Domokos Márton útra, még a Balmazújvárosi út előtt belefut egy olyan közlekedési lámpába, ami nagyon rövid ideig ad zöld jelzést. Pacza Gergely, a polgármesteri hivatal városfejlesztési főosztályának vezetője a válaszában közölte, többször vizsgálták már a lámpa programozási lehetőségét, annak ugyanis összhangban kell lennie a 33-as főút lámpájával és a vasúti lámpával is. Mint mondta, felveszik a kapcsolatot a Magyar Közút Zrt-vel, hogyan lehet rajta javítani.

Hajlandók-e leállítani a Fórum bővítését?

A közgyűlés szervezeti és működési szabályzata egy ideje már csak a képviselők hozzászólásai után, az ülés legvégén biztosít kérdezési és hozzászólási alkalmat a város polgárainak. Rácz Éva Blaháné utcai lakos arról beszélt, az ő utcájuk felől tervezik a behajtást a Fórum 2 bevásárlóközpont garázsába. „A mi életünk teljesen tönkremegy ezáltal” – mondta. Arra figyelmeztetett, a beruházás tönkreteszik a környező területen működő négy iskolát is. Kifejtette, a városrészen a forgalom már most is rendszeresen bedugul, a Fórum 2 pedig csak ront a helyzeten, tele lesz benzingőzzel és zajártalommal a környezetük. A helyi lakos azt is kifogásolta, hogy a szomszédban 50 éves gesztenyefákat vágtak ki a bevásárlóközpont miatt. Mint mondta, a fájdalom és a szomorúság beszél belőle. „Ez az otthonunk, generációk munkája van benne” – fogalmazott.

Forgács Attila, a Szikra debreceni titkára a hozzászólásában arról beszélt, a városvezetés nem mer párbeszédet folytatni a polgárokkal, nem mennek el egy lakossági fórumra, egy közmeghallgatásra sem. A Szikra nem akar Fórum 2-t, ugyanis az álláspontjuk szerint a beruházás túlzsúfolttá teszi a belvárost. Közölte, a bevásárlóközpont egy kilométeres körzetében kilenc iskola van, ezért inkább közparkot kellene itt megvalósítani, szerinte ez népegészségügyileg is előnyös lenne. A Blaháné utca háromsávosítása ráadásul bevonzza a forgalmat a belváros szívébe – figyelmeztetett. Forgács azt sem érti, miért beszél a városvezetés olyan sűrűn tehetetlenségről, miközben kétharmaduk van a közgyűlésben. Azt kérdezte, hajlandók-e leállítani a beruházást. A hozzászólása végén a Szikra-titkár a Blaháné utcán készült fényképeket mutatott fel, amelyek bemutatják az ott még meglévő környezeti értékeket.

Papp László polgármester a válaszában arról beszélt, a felszólalók nem látják tisztán a helyzetet, ugyanis a város előtt nincs olyan döntés, amely alapján leállíthatnának bármit. Közölte, kifejezetten az volt a kérése a fejlesztő Dexium Kft. felé, hogy egyeztessenek a környékbeli társasházakkal. Ő maga is részt vett az egyik egyeztetésen a Csapó utcán. Ezért Papp szerint nem igaz, hogy a környéken élők szempontjait nem próbálta figyelembe venni a városvezetés. Megjegyezte, Rácz Évával is tárgyaltak már, a házból pedig többen bejelentkeztek a hatósági eljárásba ügyfélként, mégsem indított senki jogorvoslati eljárást a beruházással kapcsoaltban. Papp felajánlotta, hogy közvetítőként bekapcsolódik a folyamatba, és megpróbálják elérni, hogy a fejlesztés kevésbé zavaró paraméterek mentén menjen végbe. A fakivágásra úgy reagált, az magánterületen történt.

A polgármester továbbá elmondta, partnerek abban, hogy a belvárosban új parkok jöjjenek létre. Az önkormányzati tulajdonú Jászai Mari téren terveznek is egy új zöld parkot kialakítani. Azt ugyanakkor megjegyezte, a belvárosi fejlesztések mindig érdeksérelemmel járnak. Emlékeztetett, a Fórum első ütemének építése is „zajos” történet volt. Bízik benne, hogy a Blaháné 18. számmal sikerül értelmes kompromisszumot találni, azt ígérte, ebben partner lesz.

A következő közgyűlést november 26-án tartják Debrecenben.