Október 22-én délelőtt 9 órától, a Régi Városháza Simonffy-termében ülésezik újra Debrecen közgyűlése. A kérdésekkel együtt összesen 12 napirendi pontot tárgyalnak, ezek közül az egyiket, egy településképi bejelentési eljárásban benyújtott fellebbezés elbírálását zártan, a többit nyilvánosan. Utóbbiakon bármely magyar állampolgár részt vehet – ugyanakkor érdemes tudni, hogy a beléptetésnél egy ideje már személyi igazolványt kérnek az érdeklődőktől.

Az ülésen várhatóan több fontos ügyben hoz döntést a testület. Ezek közül a városvezetés egyelőre csak a Főnix Lakásprogramot érintő előterjesztést kommunikálja, erről közleményt is adott ki az önkormányzat.

A programot még 2024-ben jelentette be a Fidesz, 2025-ben indult volna el, azonban az Orbán-kormány intézkedéseire hivatkozva a városvezetés az év szeptemberében felfüggesztette azt. A kezdeményezést 2026-ban újraindították, azonban máig senki sem tudott ennek keretében albérlethez jutni, ugyanis eddig csak az ingatlanfejlesztők és a cégek számára írtak ki pályázatokat a részben önkormányzati, részben céges finanszírozású támogatási programhoz.

Papp László (Fidesz) polgármester mostani előterjesztése szerint bevonnák a programba a 35 év alatti munkavállalókat is, akik várhatóan 2027-től költözhetnének be a lakásokba ötéves bérleti időszakra.

Van egy másik fontos előterjesztés is azonban, amelyet Szentei Tamás, a polgármesteri hivatal kulturális osztályvezetője jegyez. Ez az önkormányzat civil stratégiájának 2024-es és 2025-ös megvalósulásáról szóló beszámoló. „Kulcsfontosságú eredmény, hogy az önkormányzat a civil szervezetek pénzügyi támogatásán túlmutató, partnerségen alapuló együttműködési modellt alakított ki. Az elmúlt két évben a hangsúly a proaktív társadalmi kezdeményezések ösztönzésére, valamint olyan fenntartható közösségi projektek megvalósításának és működtetésének támogatására helyeződött, amelyek egyre szélesebb társadalmi és korosztályi csoportokat érnek el” – írja az előterjesztésben Szentei.

Az elmúlt hónapok civil támogatási botrányainak fényében borítékolható, hogy – ha nem is a közgyűlési ülésen – fog még vitákat kiváltani a most megjelentetett anyag. Sokatmondó, hogy a 27 oldalas dokumentumban a civil támogatásokkal mindössze néhány mondat foglalkozik. „Önkormányzatunk és a helyi civil szféra hosszú múltra visszatekintő, aktív partnersége nemcsak a közös hazai és nemzetközi programokban nyilvánul meg, hanem a rendszeres párbeszédre épülő, alulról jövő kezdeményezések folyamatos támogatásában is” – olvasható a támogatásokról szóló részben.

Ezzel szemben annak a Future of Debrecen Egyesületnek, amelyet Balázs Ákos (Fidesz) alpolgármester a saját elmondása szerint azért gründolt, mert Papp László megkérte, hogy foglalkozzon a környezetvédelemmel, nyolc oldalt szentel a beszámoló. A bevallottan felülről megszervezett, sokáig egyszerűen munkacsoportnak hívott, az elmúlt években pedig több mint félmilliárd forint adófizetői pénzből gazdálkodó társaságot a civil beszámoló „mozgalomként” aposztrofálja, amely a városvezetés szerint az elmúlt időszakban „megerősítette és kiterjesztette pozícióját, mint a város zöld átállásának első számú koordinációs és szemléletformáló platformja”.

A FoD-dal a debreceniek az elmúlt években jellemzően az olajgyűjtő konténerek és közterületi padok, kukák oldalain látható emblémájukon keresztül találkozhattak – habár rendszeresen szerveznek eseményeket is, amelyeket úgy hirdetnek meg, hogy előre jelzik, a sajtó nem vehet részt rajtuk. Szóval erről a FoD-ról ilyeneket is ír a civil beszámoló: „A mozgalom hídként működik a városvezetés, a tudományos élet (Debreceni Egyetem) és a lakosság között, biztosítva, hogy a fenntarthatósági intézkedések ne csak szakmai dokumentumok, hanem a közösség által támogatott, élő programok legyenek” – bármit is jelentsen ez.

Az elvileg „civil” stratégiáról szóló beszámoló ebben a terjedelmes részben, ahol a városházához ezer szállal kötődő FoD munkásságát mutatja be, hosszasan büszkélkedik az Európa Zöld Fővárosa pályázattal is, amelyet nem nyert el Debrecen.

A dokumentum azonban nem a sikertelenséget, hanem inkább azt hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság 2025 júliusában a legjobb 3 pályázó közé rangsorolta a várost – a döntőben aztán a németországi Heilbronn nyert.

A civil beszámoló kiemeli, hogy a pályázat legfontosabb pillérjei az olyan „jógyakorlatok” (így, egybeírva) voltak, mint a Zöld Őrszem környezeti ellenőrző rendszer, a Civaqua-program és folytatása, valamint „a szürkevíz-projekt, amely a szennyvíz körforgásos újrahasznosításán keresztül az ipari ökológiai lábnyom csökkentéséhez járul hozzá”.

Ezekkel a pillérekkel azonban van némi probléma. Nemcsak az, hogy „szürkevizet” mint olyat Debrecenben egyáltalán nem gyűjtenek, ez ugyanis a fekáliát nem tartalmazó szennyvizet jelenti, hanem az is, hogy az a projekt, amelynek keretében a városháza által szürkevíznek hívott, valójában tisztított kommunális szennyvizet az akkumulátorgyárak rendelkezésére tervezik bocsátani, nos ez a projekt még nem készült el, könnyen lehet, hogy egy éven belül sem fog elkészülni. (Ahogy ezt korábban megírtuk, a CATL szerződései alapján 2027 végétől kell részben ennek a felhasználásával működniük.)

Ahogy az is sántít, hogy jó gyakorlatként hivatkoznak annak a Civaqua-programnak a folytatására, ami szintén nem történt meg, el sem kezdték még ennek a kivitelezését – pedig Papp László polgármester néhány éve még ki merte jelenteni, vállalja a politikai felelősséget, ha 2027 végéig nem készül el a vízpótló beruházás.

Arra a civil beszámoló nem tér ki, hogy a nem létező projektek „gyakorlatként” való feltüntetése szerepet játszott-e az egykori pályázat sikertelenségében.

Az érdeklődők akár erről is megkérdezhetik majd a városvezetést október 22-én, már amennyiben nem felejtenek el előzetesen regisztrálni a polgármesteri hivatalnál, megjelölni a témát, írásban összefoglalni a kérdés lényegét, valamint kivárják, amíg az ülés legvégén, amikor már a táskájukhoz nyúlnak a képviselők, megkapják a lehetőséget a kérdezésre – néhány hónapja ugyanis már csak ilyen korlátozásokkal szólalhat meg a lakosság Debrecen legfontosabb döntéshozó testületében.