Ahogy az elmúlt években, úgy 2022-ben is számos olyan ügy volt, amelyekről a nyilvánosság azért értesülhetett, mert a Debreciner utánajárt a témának. Több esetben csak az online újságunkban jelent meg egy-egy érdeklődésre számot tartó információ, míg máskor elsők voltunk egy-egy hír közlésében, amelyeket később az ország jelentős sajtótermékei átvettek tőlünk. Az alábbiakban ezek közül válogattunk.

55 millió forint közpénz a debreceni városvezetést zöldre festő egyesületnek

Mióta bejelentették, hogy minden idők legnagyobb magyarországi beruházásaként Debrecenben hozza létre második európai akkumulátorgyárát a kínai CATL cég, a városban túlzás nélkül a környezeti ügyek tematizálják a közbeszédet. Azonban már az elmúlt pár évben is kiemelt érdeklődés övezte a helyi zöld kérdéseket. Ezt mi sem mutatja jobban, mint a Future of Debrecen fantázianevű önkormányzati projekt 2020 szeptemberében Balázs Ákos (Fidesz) alpolgármester vezetésével történt elindítása. A városházi kommunikációban hol munkacsoportnak, hol mozgalomnak nevezett csapattal Debrecen vezetése igyekszik a zöldebb arcát mutatni. 2021-ben nemcsak milliókat költött a projekt közösségi médiás hirdetéseire, hanem további 55 millió forinttal megtámogatta az ugyanezen a néven alig néhány héttel korábban létrehozott egyesületet. Mindez a Debreciner adatigényléséből derült ki 2022 januárjában.

Hatályon kívül helyezték Putyin egyetemi díszpolgári címét

Február 24-én, a napon, amelyen Vlagyimir Putyin parancsot adott Ukrajna megtámadására, levélben kerestük meg Szilvássy Zoltánt, a Debreceni Egyetem rektorát, hogy tárgyalja-e a felsőoktatási intézmény szenátusa a háborús agresszornak még 2017-ben (tehát már Krím annektálása után) megszavazott díszpolgári cím visszavonását, esetleg maga a rektor kezdeményezi-e ezt. Civilek és politikai szereplők hetekig tartó tiltakozása után végül március 17-én hatályon kívül helyezték a díszpolgári címről szóló szenátusi döntést. Vlagyimir Putyin nevét nem említették az erről szóló egyetemi beszámolóban. A fejleményről a Debreciner elsőként adott hírt.

Bűncselekmény miatt kitoloncoltak egy debreceni egyetemi hallgatót

Június 2-án ugyancsak újságunk számolt be először arról, hogy Bihari Máté, az egyetem műszaki karán működő hallgatói önkormányzat elnöke Husi Géza dékánra hivatkozva arról írt a kari HÖK Facebook-oldalán, hogy az elmúlt időszakban különböző bűncselekmények, többek között lőszerrel és fegyverrel való visszaélés, valamint közfeladatot ellátó személy elleni erőszakos megnyilvánulás gyanúja merült fel az egyetemen. A történtekről a Debreceni Egyetem részéről senki sem nyilatkozott, a rendőrségtől annyit tudtunk meg, hogy 2021. szeptember 1. és 2022. június 3. között egy egyetemi hallgatóval összefüggésbe hozható esetben egy személyt eljárás alá vontak, majd figyelmeztettek lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés elkövetése miatt.
Körösparti Péter debreceni HÖK-vezér később egy mémoldalon tette közzé a dékántól származó tájékoztatót, amely szerint egy külföldi hallgatót kitoloncoltak Magyarországról. Hogy mit követett el, azt az egyetem, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság, a Belügyminisztérium és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság még közérdekű adatigénylésre sem árulta el, a megkeresésünkre mind azt reagálták, hogy nem rendelkeznek a kért információval.

40 év után megszüntették a Macsi-Balcsit

Arról is június 2-án írtunk elsőként a magyar médiában, hogy 40 év után megszüntették a Debrecen és Balmazújváros között található, Macsi-Balcsiként is ismert Látóképi Tófürdőt, amelyet 2020-ban és 2021-ben még a koronavírus-járványra hivatkozva nem nyitott ki a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. (TRV Zrt.), miközben korszerűsítések végrehajtását ígérte. Hetekkel később a Mi Hazánk Mozgalom által közzétett YouTube-videóból derült ki, hogy halgazdálkodási célokra fogják fordítani a korábbi népszerű strandot.

A rendőrség eljárást indított több katás tüntetővel szemben

A nyár folyamán igyekeztünk a lehető legaktívabban nyomon követni a KATA adózási mód megváltoztatása elleni debreceni tiltakozássorozatot. Augusztus 5-én így elsőként számolhattunk be arról is, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság három személlyel szemben indított szabálysértési eljárást gyülekezési joggal való visszaélés miatt egy július 14-én tartott, órákig tartó vonulással és útlezárásokkal tarkított demonstráció után. Jakkel Barbara, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza akkor a Debrecinernek elmondta, a gyülekezési törvény szerint a történtek spontán tüntetésnek is tekinthetők, a jogszabályt pedig minél kiterjesztőbben kell értelmezni annak érdekében, hogy ne lehetetlenüljön el a gyülekezési jog gyakorlása.

Az LMP beadott, átengedett, majd elhalasztott helyi népszavazása

A Debreciner olvasói folyamatosan nyomon követhették az LMP debreceni helyi népszavazási kezdeményezésének ügyét is. Más sajtótermékektől eltérően mi már augusztus 16-án beszámoltunk arról, hogy a párt referendumot szeretne a város déli gazdasági övezetébe tervezett kínai akkumulátorgyárról. Ezt a Debreciner kérdésére válaszolva árulta el Murguly Mátyás, a párt helyi politikusa. A kérdéseket végül csak október 7-én adták be, tíz nappal később a Helyi Választási Bizottság már át is engedte azokat, a törvényi határidő lejártáig senki nem támadta meg a kezdeményezést, mégsem indult el a gyűjtés, a párt ugyanis úgy döntött, hogy inkább országos népszavazással próbálkozik. A témával kapcsolatos legutóbbi információk szerint valamikor idén adják be az országos kérdéseiket. Ha ezeket nem engedi át a Nemzeti Választási Bizottság, akkor visszatérnek a helyi kezdeményezéshez.

Illemhelyként használták a belvárosi üvegpiramist

Az elmúlt években számos alkalommal foglalkoztunk a Debrecen belvárosában található üveggúlával, amely a város legrégibb építészeti emlékei közé tartozó Verestorony maradványait fedi. A kiállítást is magában foglaló turistaattrakciót rövidebb megszakításokkal már hosszú évek óta zárva tartják. Közérdekű adatigénylésünkre válaszolva Szekeres Antal főjegyző tavaly augusztusban közölte, a a városvezetés közegészségügyi szempontok, a kulturális vagyon megóvása és a nem rendeltetésszerű használat miatt döntött úgy, hogy csak előzetes bejelentkezés alapján biztosítják a megtekintés lehetőségét. „A lakossági észrevételek és panaszok alapján, valamint a rendszeres ellenőrzések alkalmával egyértelművé vált, hogy sajnos nappal is illemhelyként használták az épületet” – fogalmazott. Az üveggúla jövőjéről éppen a napokban fog dönteni Debrecen közgyűlése.

Megszüntettek egy autista iskolát, mert az egyetem nem biztosította tovább a helyszínt

Szeptemberben ugyancsak a Debreciner írt elsőként (együttműködésben a Szabad Európával) arról, hogy a Hajdúböszörményi Tankerületi Központ megszüntette Kenézy Kórházban működő autista iskolát, hivatalos nevén a Dr. Molnár István Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános és Készségfejlesztő Iskola, Kollégium Autista Tagintézményt. A tankerület a Debrecinert arról tájékoztatta, hogy a döntés elkerülhetetlen volt, a kórházat üzemeltető Debreceni Egyetem ugyanis nem biztosította tovább a helyszínt. Az üggyel kapcsolatban kerestük Szabó Zoltánt, az egyetemi klinikai központ elnökét, azonban nem reagált a levelünkre.

Iskolákat költöztettek össze a fűtési gondok miatt

Szeptember 26-án a Debreciner adott hírt először arról, hogy az energiaválságra hivatkozva a Debreceni Szakképzési Centrum (DSZC) több iskoláját is összeköltöztetik a fűtési szezonra. Mi először a Bethlen Gábor Közgazdasági Technikumról és az Irinyi János Technikumról értesültünk, de nem sokkal később kiderült, hogy az intézkedés a centrum 11 tagintézményéből 8-at is érint. A DSZC az ügy kapcsán folyamatosan szelektív kommunikációs stratégiát folytatott, habár ígérték, nem adtak tájékoztatást a Debreciner megkeresésére, érdemben nem válaszoltak egyetlen kérdésünkre sem, de a saját nyilvánosan elérhető, online felületeiken sem közöltek információkat, Tirpák Zsolt kancellár csak az önkormányzati televízióban beszélt néhány percet a diákok és szülők ezreit érintő ügyről. A DSZC honlapján máig nem találni híreket a történtekről.

Közel ötezer DKV-járat maradt ki három hónap alatt

Októberben egy szerkesztőségünkhöz eljutott, az Átlátszó rendszerén keresztül beadott közérdekű adatigénylés alapján tudtuk megírni, hogy 2022. május 1. és július 31. között összesen 4816 DKV-járat maradt ki. A debreceni közlekedési cég a kimaradás okaként az esetek 84,14 százalékában a személyzethiányt jelölte meg. Június 24. és július 3. között majdnem minden nap elérte vagy meghaladta a százat a létszámhiány miatt kimaradt járatok száma, június 27-én például 186 járat nem tudott elindulni. Mindez különös figyelmet érdemel annak fényében, hogy az önkormányzat augusztus 1-én emelt a cég jegy- és bérletárain, így egy elektronikusan vásárolt jegy már 380, járművezetőnél 500 forintba, a havi felnőtt bérlet pedig online 7250, papíralapon 7500 forintba kerül.

Figyelünk a fontos ügyekre

A fenti tíz téma mellett érdemes még megemlékezni arról is, hogy 2022-ben kiemelt figyelemmel kísértük, aktívan beszámoltunk az országgyűlési választási kampány történéseiről, a július folyamán tartott katás tüntetésekről, az egész évben meglehetősen intenzíven zajlott, de az ősszel még jobban felerősödött diák- és pedagógustiltakozásokról, valamint a Debrecen határába tervezett kínai akkumulátorgyárral kapcsolatos fejleményekről. 2023-ban is azért dolgozunk, hogy minél több olyan ügyet mutassunk meg, amelyeket más helyi orgánumok inkább elhallgatnának.

Azért dolgozunk, hogy a debreceniek és a megye más településein élőknek ne kelljen csupán a kormánypárti sikerpropaganda és a helyi szóbeszédek alapján képet alkotniuk a körülöttük zajló közügyekről.
Ha fontos számodra a független helyi nyilvánosság, akkor kérjük, fizess elő online újságunkra!