Ahogy az elmúlt években, úgy 2021-ben is számos olyan ügy volt, amelyekről a nyilvánosság azért értesülhetett, mert a Debreciner utánajárt a témának. Több esetben csak az online újságunkban jelent meg egy-egy érdeklődésre számot tartó információ, míg máskor elsők voltunk egy-egy hír közlésében, amelyeket később az ország jelentős sajtótermékei átvettek tőlünk. Az alábbiakban ezek közül válogattunk.

Önkormányzati támogatások űrgyógyászati kongresszusra és Tankcsapda-koncertre

Február 18-án a Debreciner közérdekű adatigénylésének eredményeképpen derült ki, hogy Papp László (Fidesz) polgármester 2019 óta milyen úgynevezett de minimis vagy más néven csekély összegű támogatásokról hozott döntéseket. 2020-ban többek között 39 millió forinttal támogatta meg a Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő által vezetett DVSC Egyesületet, hogy az meg tudja vásárolni a város másodosztályú (azóta visszajutottak az élvonalba) futballcsapatának többségi tulajdonrészét. Papp László még 2019-ben ítélt meg 2-2 millió forintot a 67. Nemzetközi Repülő- és Űrgyógyászati Kongresszus megrendezésére, valamint a Tankcsapda 30. évfordulós jubileumi koncertjére.

4 napot kaptak a debreceni egészségügyi dolgozók a szerződéseik aláírására

2020 végének és 2021 elejének egyik forró témája az egészségügyi dolgozók új szolgálati jogviszonyáról szóló törvény elfogadása és az érintetteknek az új rendszerbe való, erőltetett tempóban történő átterelése volt. Február 22-én írtunk arról, hogy Szabó Zoltán, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ elnöke február 15-én egy körlevelet küldött ki a dolgozóiknak arról, hogy a cikkünk megjelenésének napján láthatják először az új szerződésük tervezetét, amelyet legkésőbb február 26-ig személyesen alá is kell írniuk. Mindössze 4 napot kaptak tehát a szerződéseik áttanulmányozására és elfogadására azzal, hogy amennyiben ezt nem teszik meg, nem dolgozhatnak tovább az állami egészségügyben. Ekkortájt éppen felfutóban volt a koronavírus-járvány harmadik hulláma.

Soron kívül oltották be a Debreceni Egyetem kancelláriájának dolgozóit

Először február 16-án írtunk arról, hogy információink szerint soron kívül beoltották a Debreceni Egyetem kancelláriájának dolgozóit. Ha valaki esetleg nem emlékezne: ekkoriban még relatíve kevés oltóanyag volt az országban, az első oltásukat kevesebb mint 350 ezren kapták meg Magyarországon, ahogy az az Átlátszó infografikáján is látható. Az ügyben kerestük az egyetem sajtóirodáját, de nem reagáltak a kérdéseinkre, ezért rendhagyó módon az olvasóink segítségét kértük. Ahogy március 5-i cikkünkben jeleztük, egymástól független forrásaink megerősítették az eredeti értesülésünket. Az egyetem eközben egyik írásunk tartalmát sem cáfolta.

Értesüléseink szerint az orvosoknak kellett dönteni, ki kaphat lélegeztetőgépet – az egyetem ezt cáfolta

Javában tombolt a koronavírus-járvány harmadik hulláma, amikor a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Campus (korábbi nevén: Kenézy Gyula Egyetemi Kórház) több dolgozójától is arról értesültünk, hogy az intézményben életbe lépett a Magyar Orvosi Kamara protokollja arra vonatkozóan, hogy mely betegeket tegyék lélegeztetőgépre, ha minden ezt igénylő beteget már nem tudnak ily módon életben tartani. Természetesen kerestük az ügyben a Debreceni Egyetemet is, ahonnan a cikkünk megjelenése után egy szűkszavú választ kaptunk. Az egyetem ebben azt írta: „a Debreceni Egyetem Klinikai Központban rendelkezésre áll a megfelelő számú intenzív kapacitás a COVID-ellátásra kijelölt helyszíneken”.

40 test elhelyezésére alkalmas hűtőkonténer a Debreceni Köztemetőben

Április 9-én, nagyjából a harmadik hullám tetőzésének idején helyeztek üzembe egy hűtőkonténert a Debreceni Köztemetőben – erről szintén a Debreciner számolt be április 13-án. Az üzemeltető AKSD Kft.-től az ügyben azt a tájékoztatást kaptuk, hogy eddig 116 elhunyt számára elegendő kapacitásuk volt, ezt ideiglenesen 156-ra bővítették a hűtőkonténerrel.

Nyilvánosságra hoztuk az előválasztás menetrendjét

A hatpárti ellenzéki összefogás (amely várhatóan Egységben Magyarországért néven indul a 2022-es választásokon) sokáig a nyilvánosság kihagyásával folytatott egyeztetéseket az előválasztással kapcsolatban. Egy ideig azt sem lehetett tudni, hogy mikor tartják a kétfordulós válogatót. Egészen április 16-ig ez volt a helyzet, amikor is megírtuk, hogy információink szerint szeptember 18-26. között lesz az első, október 4-10. között pedig a második forduló. A cikkünk megjelenése után az információinkat az érintett pártok más sajtótermékeknek is megerősítették. Az már más kérdés, hogy technikai okok miatt (az előválasztás szervezői szerint túlterheléses támadást szenvedtek el) ezeken a dátumokon később módosítottak.

Májusig közel 9 millió forint közpénzt fordított Debrecen önkormányzata egy politikai kampányra

Debrecen vezetése 2020 őszén indította be a környezetvédelmi ügyekhez kapcsolódó, Future of Debrecen néven futó politikai kommunikációs kampányt, amelyre a Fidesz debreceni politikusai hol munkacsoportként, hol mozgalomként hivatkoznak, időnként pedig egy honlappal azonosítják azt. 2021 tavaszán közérdekű adatigénylésben kértük ki a kampányhoz kapcsolódó önkormányzati szerződéseket. Így tudtuk meg, hogy a városháza egy berettyóújfalui cégen keresztül 2,6 millió forintért rendelt meg Facebook-hirdetéseket, további 6,27 millió forintba került a projekthez tartozó honlap elkészítése, valamint annak tartalommal való feltöltése. Az adatigénylésünkból az is kiderült, hogy az ezzel megbízott cég ügyvezetőjét Tikász Ferencnek hívják. Ugyancsak Tikász Ferencnek hívják a berettyóújfalui Fidelitas volt elnökét is, akit idén júliusban jogerősen elítéltek garázdaság bűntette, valamint könnyű testi sértés és becsületsértés vétsége miatt. A bírósági tárgyaláson elhangzott, hogy 2018-ban egy hasonló jellegű bűntette miatt már elítélték őt.

Fekete kordonokkal védték a Fideszt és a KDNP-t a debreceniek tekintetétől

Június 16-án mutattuk be azokat a fotóinkat, amelyek aztán körbejárták a hazai nyilvánosságot a Fidesz és a KDNP közös országgyűlési frakcióülésével kapcsolatban. A debreceni belvárosi Hotel Lyciumba szervezett eseményt, amelyen megjelent és beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök is, fekete fóliákkal kiegészített, fejmagasság fölé érő kordonokkal kerítették el, a terület bejáratait pedig biztonsági őrök vigyázták. A rendezvény miatt egy jelentős közterületet, a Baltazár Dezső teret zárták el a debreceniek elől.

Kapkodás az orvosi ügyelettel, Hajdúdorogot kifelejtették

Július elsejétől egy pilot-projekt keretében az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) irányítása alá helyezték a Hajdú-Bihar megyei orvosi ügyeleti ellátás megszervezését. Ahogy azt június 30-i cikkünkben megírtuk, mindezt rendkívüli kapkodással hajtották végre, az érintett települések képviselő-testületi üléseit jellemzően pár nappal az új rendszer indulása előtt hívták össze, hogy döntést hozzanak az ügyeletek sorsát illetően. A Debrecinernek nyilatkozó polgármesterek arról beszéltek, hogy az önkormányzatok nem kaptak teljeskörű tájékoztatást az ügyben. Az átállással kapcsolatban feltűnő volt, hogy az OMSZ terveiben nem szerepelt az addig meglévő hajdúdorogi ellátási pont, azonban bekerült a rendszerbe a 3 ezer lakos alatti Sárrétudvari, a falu, amelynek korábban Bodó Sándor (Fidesz) országgyűlési képviselő volt a polgármestere.

Ingyen ad stratégiai tanácsokat Kósa Lajos a Debreceni Egyetemnek

A Debreceni Egyetem honlapja szeptember 17-én arról számolt be, hogy egy stratégiai tanácsadó testületet hoztak létre, amely a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány elnökének, Kossa Györgynek a munkáját segíti. A testület vezetőjévé Palkovics László innovációs és technológiai minisztert választották, a tagok között pedig megtalálható Papp László polgármester, valamint Kósa Lajos és Pósán László fideszes országgyűlési képviselők is. Ahogy azt szeptember 22-én megírtuk, a Debreceni Egyetemtől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a tagokat „aktuálisan betöltött szakmai vagy választott funkcióik alapján” Kossa György kérte fel a tanácsadásra, amiért díjazásban nem részesülnek. Kósa Lajos stratégiai tanácsadó szerepére azért kapták fel sokan a fejüket, mert az elmúlt három évben a politikus elsősorban azzal került be a nyilvánosságba, hogy korábban egy – állítólag – mesés, 1300 milliárd forintos örökséggel hitegette őt egy csengeri asszony.