BEZÁR

Közösségi média

800

Összeesküvéselméletek vagy csak logika

Nem akarom tagadni egy félelmetes vírus jelenlétét, azonban rá akarok mutatni, hogy milyen könnyen befolyásolhatók vagyunk, mennyire függők és híréhesek.

Mottó: Valaki egyszer elkészítette ezt a padot, amelyen ülök. Valaki lecsiszolta a fát, lelakkozta. Valaki elhozta a templomba. Valaki leburkolta a padlót, valaki beépítette az ablakokat. Minden téglát emberi kéz tett a helyére, minden vasalatot minden ajtón, minden útburkolatot odakint, minden égőt minden utcai lámpában. De amit gép épített, valójában azt is ember hozta létre, az, aki a gépet megépítette. Magukat az embereket is más emberek hozták létre, akik küzdenek, hogy boldog gyerekeket és családokat teremtsenek. Engem, az összes ruhámat, ami rajtam van, minden szót, amit ismerek.
Sally Rooney

A minap megnéztem a Kódjátszma című filmet (Morten Tyldum: The imitation game, 2014). A második világháború alatt egy csoport rejtjelelemző dolgozott a híres német Enigma-kód feltörésén.

Sokat lehetne itt írni, de a lényeg az, hogy a németek rejtjelező gépének működését kellett megfejtenie egy matematikusnak, Alan Turingnak néhány zsenivel összedolgozva. Nem ő volt ugyan az első, aki megfejtett Enigmát, aminek több változata is volt már a világháború előtt, de a katonai rejtjelezést a háború idején az angolok fejtették meg. Aki többet akar tudni az Enigma igaz történetéről, itt olvashat róla: Engima.
Annak csodálatán túl, hogy milyen zsenialitás kellett ahhoz, hogy néhány lángelme megépítsen egy rejtjelfejtő-gépet, egy elektromechanikus számítógépet (ami tulajdonképpen a mai számítógépek atyja is), néhány gondolat igencsak megfogant a fejemben.


Az egyik az, amikor a matematikus Alan Turingot faggatja egy nyomozó: ember vagy gép-e az a zseni, aki miután megfejtette a kódokat, azt tudja mondani az egyik munkatársának, hogy nem lehet megmenteni az angol hajón szolgáló bátyját a német tengeralattjárók támadásától, mert akkor a németek rájönnek a kódtörésre, és minden rejtjelüket átírják?
A film történése szerint az angol titkosszolgálat, az MI6 vezetőjével közösen kiötlik, hogy dezinformációkkal véletlennek tüntetik fel azokat a győztes akciókat, amelyekről egyébként pontosan tudják a kódfejtésből, hogy hol támadják meg az angol hadtesteket vagy a polgári lakosságot. Más esetekben viszont szó nélkül végig nézik mások armageddonját. Statisztikai adatokra és a valószínűségszámítások eredményeire alapozva végül is a végső megállapítás az, hogy a második világháború ezzel a zsenikre alapozott tudással 2 évvel hamarabb ért véget és kb. 14 millió embert mentettek meg a haláltól.


Horváth Ferenc

A másik gondolat, ami felötlött bennem: a programozott gép hatalmassága, melyik tanulásra is képes. És akkor jött egy újabb ajánlott film (így jár az ember, ha a gyereke is zseniként asszociál egy beszélgetés során arra, amit látott), a Társadalmi dilemma című 2020-ban készült dokumentumfilm.


Horváth Ferenc


Nagyon röviden értelmezve az egyébként igencsak tartalmas témát:
a technikai fejlődés komoly léptékekkel megugrott az utóbbi tíz évben. Okostelefonjaink oly sok mindenre képesek, hogy bizonyos applikációk használata szinte az egész emberiségnél függőséget eredményezett. A közösségi média hatása az emberi személyiségre olyan erős, hogy azt mi el sem tudjuk képzelni. Ezzel sokan igen komoly pénzt keresnek. Két dologra térek csak ki: tulajdonképpen mi emberek vagyunk a termék, amit a hirdetőknek adnak cserébe a pénzért. A mi személyiségünk, amit mindenféle módszerrel próbálnak megismerni. Olyan algoritmusokat írnak, amelyek a tanulni képes mesterséges intelligencia útján a közösségi médiában azokat a reklámokat, híreket, propaganda-anyagokat tárják elénk, amelyeket a személyiségünk leginkább befogad.

Gondolom Önök is jártak már úgy, hogy a Google keresőmotorjait használva mondjuk egy olcsó szemüveget kerestek. Aztán meglepetésükre, a Facebook (az amelyik, következetes nagybetűre írja át a „facebook” szót, mintha valakinek a tulajdonneve lenne ez a fogalom), olyan hirdetéseket és reklámokat tár Önök elé amelyek, szemüvegek vásárlásáról szólnak. Érdekes. Mint, ahogy az is, azok a bizonyos fejlesztői algoritmusok, ha érzékelik, hogy valaki „ki akar szállni” és hosszabb ideig nincs jelen a közösségi médiában, akkor az új bejelentkezésekor olyan információ áradatot kap, aminek nem tud ellenállni. És bizony integetéssel, lájk jelekkel, öleléssel, dühös jelecskékkel mi jelezzük az érdeklődési köreinket, a kapcsolati hálónkat, és minden egyéb mást, amire építve ezek az algoritmusok tulajdonképpen minket tesznek gondolkodó géppé.

Most akkor ki a gép? Mi, akik függővé válva könnyebben befolyásolhatókká leszünk arra, amit egy kvázi elszabadult, kontrollálhatatlan, önálló életre kelt és már meg nem szüntethető mesterséges intelligencia táplál belénk, mintha a pszichológusunk kísérletezne velünk? Mi a gép, ki a gép?


És hogy mennyi pénz van ebben azoknak, akik működtetik ezeket a rendszereket?
Megszámlálhatatlan. Számomra megérthetetlen. Bizonyítok, vagy legalábbis érvelek: hallottak már a kriptovalutáról, a bitcoin kereskedésről, kriptovaluta bányászatról. Egyesek szerint egy olyan szélhámosság, amiért még senkit nem ítéltek el. A lányom azt mondja – ha jól értettem -, hogy a reklámhirdetésekből befolyó megszámlálhatatlan pénz egy részét tudják átirányítani vele saját céljukra. Ha jól értettem. Magyarul megcsapolgatják mások keresményét, amit ép ésszel fel sem foghatunk, hogy minként. Olyanokét, akik nem is tudják, hogy nekik annyi van. Nem is értem én ezt, csak érzem, hogy valahol valakik, szerintem a felhasználók, a vásárlók fizetik meg ennek a furcsa tudásnak az árát.

Lassan rákérdeznek magukban, hogy: mi van ezzel az emberrel? Belebolondult a high-techbe vagy a hitechbe? Hát, nem.
Éppen ellenkezőleg. Megpróbáltam kicsit alábukni ebbe a világba, és rettegve, levegőért kapkodva szerettem volna visszatérni, abba a kicsike „énvalóságba”, amit talán értek is. Na, bumm! Mondhatnák egyesek, de most jön a csattanó, amitől majd hátast dobnak, berzenkednek, szkeptikusnak és idiótának neveznek: szerintem a koronavírus-válsággal tulajdonképpen megelőztek egy harmadik világháborút. Itt is milliók mennek tönkre vagy éppen halnak meg, de az ismeretlentől való félelem miatt mindenki csak azzal van elfoglalva, hogy önmagát és közvetlen környezetét megóvja a betegségtől vagy annak extrém végkifejletétől, a haláltól. Szinte hallom az őrjöngést!


Most jönnek a fikciós párhuzamok:

Alan Turing egy zseni volt. Bill Gates is az. Valamilyen formában bizonyosan. Alan Turing a magasabb szintű érdek mentén végül is a stábjával gépként, az MI6-szel élet és halál ura lett. Ha igaz a film. Márpedig 2013-ban II. Erzsébet példátlan eredményeinek elismeréseképpen posztumusz kegyelemben részesítette Turingot, egy olyan tulajdonsága miatt, ami 1967-ig a közerkölcs durva megsértésének számított a brit közösségben. Ha ez igaz. Fogalmam nincs, hogy Bill Gates, mi a pestisért kezdett el a vírusokkal foglalkozni. Önök tudják?

Úgy elfoglal minket ez a koronavírus-válság, hogy azt sem tudjuk, hol vannak még háborúk? Mit csinálnak a migránsok Cipruson. Van egy-két hír persze háborúkról, 15 millió menekült valószínűleg Európába akar kerülni, az EU kerítést is akar és migránsokat is be fogadna, Hagymácska és Rezsiszilárd fegyverkezik, mint állat, mások korruptak továbbra is, hová lettek az amerikai katonák és az ő európai hadgyakorlatuk, de kit érdekel? A lényeg, hogy maradj otthon, ha teheted! Ne érintkezz, csak akikkel muszáj, és olvassál híreket, esetleg vásárolgassál is, ha a jobb körökbe tartozol. Töröltesd a szkeptikusok oldalait a facebookról! Állj másfél méterre tőlem! Ne idegesíts már! Persze, hogy drágább minden! Járvány van, válság van, rohamosan bedőlhet a gazdaságunk is, de mi lehetne fontosabb, mint a gyerekem élete, apám és anyám élete, az én és a kedvesem élete! Mikor lesz már vakcina?! És miket hoznak fel a közösségi média oldalai? Amiket látni akarunk.

Én ezekkel a gondolatokkal nem akarom tagadni egy félelmetes vírus jelenlétét, azonban rá akarok mutatni, hogy milyen könnyen befolyásolhatók vagyunk, mennyire függők és híréhesek. Ergo az is elképzelhető, hogy az egyébként törvényszerűen bekövetkező gazdasági válság enyhítése végett, a válság hatására kialakult helyi konfliktusok világháborúba való átcsapása helyett kaptunk egy vírust. Hogy ez jó vagy rossz számunkra, akár attól is függhet, hogy néhány zseni hogyan akarja levezényelni azt a katasztrófahelyzetet, ami előtt 2019-ben álltunk.

Aztán lehet, hogy az egész eszmefuttatásom teljesen téves. Sok- sok érvem lenne még mellette, de inkább tájékozódjanak maguk. Én mindenesetre még ma elsütök egy posztomban néhány szót: kódjátszma, koronavírus, Bill Gates, társadalmi dilemma.

Mire ezt a jegyzetet olvassák, én már belemerülök a valóságba. Kellemes hétvégét kívánok!

Horváth Ferenc írásai itt olvashatók: 800.


Sajtószabadság - Debreciner

Debreciner

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

További olvasnivalók...