Az elmúlt napokban a közösségi médiában számos helyen osztották meg, debreceni és környékbeli csoportokban szélsebesen terjedt az a mesterséges intelligenciával generált képsorokat is tartalmazó videó, amely arra figyelmeztette a debrecenieket, hogy a CATL-akkumulátorgyár beindulása után az üzem rövid időn belül megöli a város lakosságának 3-5 százalékát.

A felvételen Kollár József szerepel, aki korábban a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) vízhasznosítási csoportvezetőjeként is dolgozott, jelenleg pedig a Jógával az Egészségért Debrecenben Szabadidősport Egyesület elnöke. Vízügyes múltja miatt sokan hitelt adtak a szavainak, volt olyan – magára sajtótermékként hivatkozó – debreceni orgánum, amely bármiféle kritika vagy kétkedés nélkül ismertette is Kollár elméletét.

Ennek a lényege az, hogy az akkugyár hatalmas mennyiségű hűtővizet fog elpárologtatni, ehhez részben a városi tisztított szennyvizet használja fel, így szerinte Debrecent és környékét folyamatosan mérgező gőzpára fogja ellepni, amely szélmentes időben csak halmozódni fog. Azt állítja, „első hullámban” a lakosság 3-5 százaléka, 10-15 ezer ember fog meghalni tüdőrákban, a gyár 15 kilométeres körzete élhetetlenné válik, később pedig torzszülött csecsemők születnek az itt élők szervezetében összegyűlt nehézfémek miatt.

Az ilyen videók hiteltelenítik a valódi szakmai kritikákat

Már elsőre is gyanús lehetne, hogy a Kollár által elmondottaknak nincs szakmai alapja, hiszen egy ilyen beruházást senki nem engedélyezne – nemcsak Magyarországon, hanem Észak-Koreában és más totalitárius diktatúrában sem.

Fábián István vegyészprofesszor, a Debreceni Egyetem volt rektora a Debrecinernek úgy fogalmazott, a videó erősen túlzó és hangulatkeltő megállapításokat tartalmaz, az állításai számos ponton ellentmondásosak, sőt egyenesen valótlanok. Hangsúlyozta, már Kollár alapfeltevése sem állja meg a helyét. Ugyanis ha a hőcserélőre vezetett kezelt szennyvízben valóban vannak szennyeződések, akkor azok tönkreteszik a hőcserélőt. Ennek megfelelően a hőcserélőre olyan minőségű vizet kell felvinni, amely még az ivóvíznél is jobb minőségű. Ez azt jelenti, hogy ha a gyárakba beviszik a tisztított szennyvizet, akkor azt ott még komolyan kezelni kell ahhoz, hogy hőcserélésre használható legyen.

A másik nagy probléma a vegyészprofesszor szerint, hogy amennyiben egy sóból oldatot készítünk, és azt elkezdjük forralni, akkor a víztartalom el fog párologni, a szilárd anyag azonban visszamarad. Ha tehát Kollár állításának megfelelően az történne, hogy a tisztított szennyvizet beviszik a hőcserélőbe, a víztartalom elpárologna, lerakódásként pedig visszamaradnának a nehézfémsók, nem kerülnének ki a környezetbe.

Fábián István megjegyezte, a távozó páratartalomnak valóban lehetnek különböző hatásai, például megváltoztathatja a mikroklímát, egy korábbi szakmai anyagban például szó volt ipari hó lehetőségéről is. Ez azonban nem mérgezés, mert a pára nehézfémvegyületeket nem tartalmazhat.

Az egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy Kollár videója hitelteleníti azokat, akik komoly szakmai érveket felvetve foglalkoznak a témával, miközben nem kezd semmit azzal a kérdéssel, mi lesz a víztisztítás után visszamaradó nehézfém-szennyeződéssel. Mint mondta, az ipari szennyvizeket is tisztítani kell, bizonyos határérték alatt nem lehet visszaengedni a természetbe. „Ezekről a kérdésekről kéne szakmailag beszélni, nem fikciókat generálni és ijesztgetni az embereket” – mondta.

Megnyugtatóbb lenne, ha folyamatosan közzétennék a méréseket

A Greenpeace Magyarország sem ismer olyan mérési eredményt, amely alátámasztaná Kollár állításait. Simon Gergely, a szervezet vegyianyag-szakértője a Debrecinernek kifejtette, a CATL engedélyezési dokumentációjában sincs ilyen súlyos szennyezésre utaló elem. A kadmium felhasználásáról sem látott adatokat a dokumentumokban, miközben Kollár erről is beszélt.

„Nyilván mindenkinek megnyugtatóbb lenne, ha a hatóságok rendszeresen mérnék az üzemek vízkibocsátásait (természetes vizekbe, illetve a szennyvíztisztítóba és a szennyvíztisztítóból kifolyó vizekre), valamint a levegőt (folyamatos monitoring, abszorbeálódó szennyezők, szálló és ülepedő por) toxikus fémekre, lítiumra, NMP-re, elektrolitanyagokra rendszeresen, és ezeket az adatokat folyamatosan közzé is tennék” – jegyezte meg.

Ha mérgek lennének a nyers szennyvízben, a vízmű engedélyét is bevonnák

Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója szerint Kollár anyaga szakmai hiányosságokkal terhelt, és alapfokú vízépítőmérnöki ismeretek (elsősorban szennyvíztisztítási technológiák és vízminőség-szabályozás tantárgyak) magas szintű hiányát tükrözi.

Kifejtette, a szennyvíztisztítás célja a befogadó vízfolyás (jelen esetben a Tócó) vízminőségének védelme, azaz a szennyvíz oly mértékű megtisztítása, mely az ott lévő életközösségeket károsan nem befolyásolja. „A szennyvíztisztítás alapelve, hogy a szennyező anyagokat mikroorganizmusok (élőlények) bontják le számos technológiai műtárgy és 24 órás kontroll, irányítás mellett. Ez a tisztított szennyvíz kerül a Tócóba” – közölte. Hozzátette, ha a nyers szennyvízben olyan anyagok (mérgek) lennének, amelyeket Kollár állít, akkor a szennyvíztisztító telep sem működne, a tisztítótelep pedig elveszítené engedélyét a Debreceni Vízmű Zrt.-vel együtt.

Azt is elmondta, a szürkevíz alatt a vízmű olyan már használt vizet ért, amelyet további kezelést követően valamilyen hasznos célra használnak az értékes ivóvíz helyett. Tehát Kollár állításával szemben nem a tisztított szennyvizet jelenti, hanem 70 százalékban tovább tisztított tisztított szennyvizet, 30 százalékban pedig felszíni vízbázisról származó vizet. Az így felhasznált szürkevizet fogják az üzemek hűtési technológiára használni, mely során gőz nem keletkezik. Fábián Istvánhoz hasonlóan Gorján Ferenc is megjegyezte, a gőz – ha hűtési technológiából származna – fizikai jellegénél fogva eleve nem tartalmazhat nehézfémeket.

A vezérigazgató kifejtette továbbá, az üzemek területén keletkező ipari típusú szennyvizeket a befektetők területén található előkezelőn való áthaladást követően – Kollár erre vonatkozó egyik állításával szemben – nem a városi csatornahálózatba, hanem külön erre létesített ipari szennyvízelvezető hálózaton keresztül vezetik el, majd pedig megtisztítják az ipari szennyvíztisztító technológián keresztül. Ez egy többszörös biztonsági előírás, amelyhez a vízmű ragaszkodik.

„A Debreceni Vízmű Zrt. szennyvíztisztító telepe megfelelően működött és működik, már csak azért is, mert itt is több évtizedes gyakorlattal rendelkező szakemberek, mérnökök, sőt szakmérnökök dolgoznak napi 24 órában az év 365 napján azért, hogy a legnagyobb környezetvédelmi tevékenység: a természetes vizek védelme megvalósuljon azáltal, hogy napi 40 millió liter szennyvizet alakítunk át olyanná, hogy az a környezetbe bocsátható legyen” – magyarázta.

Kollár József videója kapcsán Debrecen önkormányzata feljelentést tett közveszéllyel fenyegetés miatt. A város hivatalos honlapján közzétett közlemény szerint elítélnek minden olyan szakmailag megalapozatlan, a lakosság megtévesztésére irányuló kommunikációt, amely alkalmas arra, hogy az emberekben indokolatlan félelmet keltsen.