Az elmúlt években jelentősen megélénkültek a Magyarország és Kína közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok, ebben pedig kiemelt szerep jutott Debrecennek. 2022 óta már számos, az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó kínai nagyberuházást jelentettek be a városban. Ezek közül a legfontosabbak a CATL és az Eve Power akkumulátorgyárai, de üzemet húzott fel itt a szeparátorfóliákat gyártó Semcorp és az alumíniumalkatrészeket előállító HALMS is. Kulturális téren kiemelendő, hogy már 2019 óta működik a Debreceni Egyetemen Konfuciusz Intézet, amelynek célja a kínai nyelv oktatása és a kelet-ázsiai ország kultúrájának népszerűsítése. Idén augusztusban pedig arról döntött Debrecen közgyűlése, hogy Tungliao mellett két újabb kínai településsel, Tiencsinnel és Ningtővel is testvérvárosi kapcsolatot létesít.

Debrecen és Nyíregyháza is szóba jöhet

Az idei Debreceni Virágkarnevált a kínai CATL szponzorálta, a vállalat egy virágkocsit is felvonultatott, amelyről hungarocellpandák integettek a közönségnek. A cég a figurákat később a Zoo Debrecennek ajándékozta, a debreceni állatkertben ugyanis szeptember 14-én és 15-én kínai őszközépünnepet és pandanapokat tartottak. „Az Ázsia élővilága iránti elkötelezettségét a Zoo Debrecen tovább erősíti azzal, hogy reményei szerint a jövőben tovább bővítheti állatállományát újabb ázsiai fajokkal” – közölte az intézmény szeptember 3-án. Az állatkert ugyanebben a közleményében nem is annyira burkoltan jelezte, hogy ázsiai fajok alatt többek között a világ mindössze pár tucat állatkertjében fellelhető óriáspandát értik. Mint írták, a kis pandák debreceni bemutatása és tenyészprogramja egy sikertörténet, és ennek folytatása lehet „a nagy testvér” bemutatása. A kommüniké szerint ezt a törekvést jelzik előre a CATL-virágkocsi hungarocellpandái.

Megkérdeztük a Zoo Debrecent, hogy amennyiben a kínai és a magyar állam meg tudna egyezni egy vagy több óriáspanda Magyarországra kölcsönzésében, akkor meg tudnák-e teremteni az ehhez szükséges feltételeket, de az állatkert nem válaszolt az érdeklődésünkre.

Ha érkezne panda hazánkba, a térségben természetesen más állatkertek is felmerülhetnének fogadóhelyszínként. Nyíregyházán – ahol szintén folyamatban van egy kínai akkumulátorgyár-beruházás – például rendelkezésre áll a szükséges szaktudás az állatok fogadására. Gajdos László, a nemzetközi hírű Nyíregyházi Állatpark igazgatója a Debreciner érdeklődésére kifejtette, az óriáspanda elsősorban pénzkérdés. „Ha rendelkezésre áll 2 milliárd forint egy tartóhely megépítésére, ha a magyar állam megegyezik a kínaiakkal és biztosítja a bérleti díjat, akkor a tartás a Nyíregyházi Állatpark számára nem jelent problémát, hiszen a pandától sokkal nehezebben tartható fajokat is tartunk és tenyésztünk” – közölte, hozzátéve, hogy mindezek ellenére a pandaprojektnek nem látják a realitását.

Korábban Budapesten szerettek volna pandákat tartani

Salát Gergely sinológus, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a Debreciner megkeresésére elárulta, nem hallott róla, hogy a magyar kormány vagy a kínaiak részéről mostanában bárki felvetette volna a pandabérlés kérdését. „Még a 2000-es évek végén a budapesti állatkert részéről felmerült a dolog, meg is indult a tájékozódás, felvették a kapcsolatot az illetékes kínai szervezetekkel. Akkor arra jutottak, hogy bár nagyon drága lenne a pandák bérleti díja (a kínaiak nem ajándékoznak pandát, csak bérbe adnak) és az ellátásuk, ez valószínűleg megérné a megnövekedett látógatószám miatt. Aztán elhalt az ügy, politikai szintre már nem jutott fel.”

A Kína-szakértő úgy látja, jelentősen csökkenti Magyarország esélyeit, hogy Bécsben már van panda, és túl közel vagyunk hozzájuk, egy régióban ugyanis csak egy helyre szoktak pandát juttatni. Szerinte azonban próbálkozni lehet, ha a kormány vállalja a sok millió dolláros költségeket.

Nem ragaszkodnak a fővárosokhoz

Mint írta, elsősorban Budapest lenne esélyes, például a félkész és kihasználatlan Biodómnak remek felhasználási lehetősége lenne, ha benne létesítenének pandaházat, de nem hallott arról, hogy ez felmerült volna. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kínaiak egyáltalán nem ragaszkodnak a fővárosokhoz a pandadiplomáciában. Az alig 500 ezres skóciai Edinburgh-ban például 2023-ig volt panda, míg a közel 9 milliós Londonban nem.

„Debrecen a jó kormányzati kapcsolatait kihasználhatná lobbizásra, a szoros politikai kapcsolatok miatt egyáltalán nem zárnám ki, hogy a kínaiak elzárkóznának az ötlettől” – fogalmazott Salát Gergely.

Drága, de megéri pandát tartani

A pandatartás költségeiről sokat elárul, hogy éppen a sinológus által említett Edinburgh-i állatkert kapcsán írta meg 2011-ben az Independent, hogy a tartásuk évi 1 millió fontba kerül. Egy év alatt 70 ezer fontot fordítottak például arra, hogy 15 tonna organikusan termesztett bambuszt importáljanak Hollandiából. A pandatartás ugyanakkor jelentősen megnöveli az adott állatkert látogatószámát, a The Guardian 2013-as cikke szerint Skóciában a korábbi szinthez képest 51 százalékkal többen vettek jegyet a pandák megérkezése után, ezzel az intézmény éves bevétele több mint 5 millió fonttal nőtt.

A Zoo Debrecen sejtelmes közleménye arra utalhat, hogy már zajlik valamiféle kormányzati lobbi a pandák Magyarországra költözése kapcsán. Ennek az eredményessége vélhetően hamarosan kiderül azáltal, hogy a jövőben is csak hungarocell-, vagy élő pandákat lehet látni a debreceni állatkertben.

Ez a cikk a „Szabad oldal” kezdeményezés részeként jelent meg, együttműködésben a Szabad Európával.