„Egy bizonytalan technikáért feláldozzuk a természeti erőforrásainkat: talajainkat, vizeinket, a levegő jó minőségét” – írta a nyíregyházi akkumulátorgyárról kialakított állásfoglalásában a helyi civilekből álló Zöld Akciócsoport nevű informális szerveződés. A szerkesztőségünknek is elküldött dokumentum elején rögzítik, vízügyi szakemberek, geográfusok és biológusok véleményének megismerése alapján fogalmazták meg a beruházással kapcsolatos kérdéseiket.

A civilek óvatosságát többek között az magyarázza, hogy állításuk szerint Nyíregyháza már most is különböző környezeti problémákkal küzd (ezek közül a porszennyezést emelték ki), Magyarország történetében pedig már többször is előfordult, hogy az ország vezetésének nagyszabású tervei káros következményekhez is vezettek. Példaként a folyószabályozást említették, mondván, az megszüntette ugyan az árvizeket, de aszályossá tette az országot. Szerintük a jelenleg folyó iparosítás is egy ilyen folyamatnak tekinthető.

Úgy látják továbbá, kérdéses, hogy valóban az akkumulátorok lesznek-e a „megváltók” az autózásban, nem például a hidrogén-technológia. „Készült-e bármilyen kockázatbecslés arra vonatkozóan, hogy mi fog történni, ha mégsem az elektromos autózás lesz az egyedüli megoldás?” – tették fel a kérdést. Kiemelték, a természetben a diverzitásra épülő rendszerek képesek hosszútávon fennmaradni, alkalmazkodni a változásokhoz. Magyarország most mégis „gyakorlatilag nullára” csökkenti a sokféleséget, mindent az elektromos autózásra épít. Ez a civilek szerint a jövőben nagy társadalmi és gazdasági összeomlást eredményezhet, ha más technológia bizonyul nyertesnek.

Politikai kontroll alatt a hatóság?

Az akciócsoport álláspontja szerint hiába jelezték már több fórumon, hogy a gyár minden határértéket betart, ugyanis az ezt felügyelő zöldhatóság (ez a jelenlegi szabályozás szerint a területileg illetékes kormányhivatal) politikai kontroll alatt áll, ezért nem tud szakmai szervezetként működni. A civilek tartanak attól, hogy az akkumulátorgyár miatt megnövekedett gépkocsiforgalom zaj- és légszennyezéssel fog járni, az úthálózat bővítése pedig a talajok lefedésével és az élőhelyek szétdarabolásával okoz környezeti problémákat. Úgy látják továbbá, a gyár eddig nem adott választ arra, honnan fogják fedezni az energiaszükségletüket és mennyi tisztított szennyvizet és ivóvizet használnak fel a működésük során. Kérdéses szerintük az is, hogyan működik majd a gyár szennyvíztisztító technológiája, mi fog történni a hűtővízként felhasználandó tisztított szennyvízzel, elegendő-e az üzem működéséhez a kettes számú szennyvíztisztító telepen keletkező vízmennyiség, és mi fog történni a szennyvíztisztítás során képződött szennyvíziszappal.

A Zöld Akciócsoport úgy látja, nem a helyi lakosságnak kedveznek az akkumulátorgyár által létrehozott új munkahelyek, mivel a városban és a környékén szerintük nincs elegendő mennyiségű, megfelelően képzett munkaerő. Feltették ugyanakkor a kérdést, mennyi helybéli álláskeresőt és mennyi külföldi dolgozót terveznek foglalkoztatni a gyárban. A vendégmunkások várható megjelenése kapcsán azt vetik fel, mit tesz Nyíregyháza városvezetése a beilleszkedésükért, lesz-e elegendő orvos a betegek ellátására, valamint miből fogja finanszírozni a város és az ország a megnövekedő egészségügyi költségeket.

Nem támasztják alá számokkal a rózsás jövőt

Arról is érdeklődnek a civilek, készült-e átfogó pénzügyi számítás azzal kapcsolatban, hogy mi történt volna, ha a beruházónak juttatott állami támogatásokat a helyi közösségeknek és vállalkozóknak adták volna. Érvelésük szerint a helyi kisvállalkozók támogatása után az adók és a nyereségek is az országban maradtak volna, amelyekből további fejlesztéseket lehetne végrehajtani. Az akciócsoport arra is választ vár, mi garantálja, hogy az új nyíregyházi gyár nem zár be az első nehézségek esetén.

A civilek úgy látják, a városvezetés kommunikációjából rózsás jövő rajzolódik ki, de ezt nem támasztották alá konkrét, hiteles számításokkal. „Lehet, hogy vannak ilyenek, de ebben az esetben a városi polgárok előtt ezt erősen titkolják. Pedig higgyék el, a polgárok is jobban meggyőzhetőek lennének olyan hiteles információkkal ellátva, amilyenek alapján Önök a gyárépítések mellett döntöttek. Legalábbis reméljük, hogy megbízható számításokkal rendelkeznek a gyárak környezeti és társadalmi hatásaival kapcsolatban és erre alapozták a döntésüket” – olvasható a dokumentumukban.

A városvezetés nem ment el a lakossági fórumra

A Zöld Akciócsoport a Debreciner kérdésére közölte, a fent részletezett dokumentumot eredetileg egy szeptemberi lakossági fórumra írták. Erre meghívást kaptak Nyíregyháza vezetői is, a civilek nekik címezték volna a kérdéseiket, de elmondásuk szerint a városvezetés részéről mégsem vettek részt. Mivel úgy látták, hogy a helyi önkormányzati médiában folyamatosan a városvezetés álláspontja jelenik meg az akkumulátorgyárral kapcsolatban, úgy döntöttek, elküldik írásukat a sajtónak, így a Debrecinernek is.

Az akciócsoporttól megtudtuk azt is, hogy kapcsolatban állnak lokális és országos civil, köztük zöld szervezetekkel is. Az akkumulátorgyárral kapcsolatos jövőbeli terveikről elmondták, keresik a lehetőséget arra, hogyan kaphatnának válaszokat a kérdéseikre. Június 2-án ugyan kaptak egy válaszlevelet Podlovics Rolandtól, az ipari parkért felelős alpolgármestertől a város ipari beruházásaival kapcsolatos érdeklődésükre, de ő üzleti titokra hivatkozva nem adott választ arra a kérdésre, hogy terveznek-e Nyíregyházán akkumulátorgyárat. Ilyen előzmények után jelentették be július végén a Sunwoda akkumulátorgyárának érkezését.

Júniusi válaszában az alpolgármester a vendégmunkásokkal kapcsolatban többek között közölte, a Nyíregyházi Szakképzési Centrum és a Nyíregyházi Egyetem elkötelezett abban, hogy a városban végzett fiatalok helyben találjanak munkát, a jogszabályok rendelkezései alapján pedig „a harmadik országbeli munkavállalók aránya nem haladhatja meg az adott gyártó munkajogi állományi létszámának 20%-át”.