„Az építkezést még 1914-ben megkezdették, azonban a háború és a forradalmak közbejötte miatt Korb Flóris műépítész teljesen modern terveit csak most lehetett átültetni a valóságba” – írja a Nemzeti Ujság. A cikk szerint épp átadtak harminc épületet a nagyerdei klinikai központban. A többségük berendezései ekkor még nem volt készen, a sebészeti, a belgyógyászati és a Röntgen-épületet adták át felszerelve.

„A teljesen a modern idők tapasztalatain felépült berendezésénél fogva is Európa egyik legnagyobb és legmodernebb klinikai telepének tekinthető a magyar kultúrának ez a legújabb erőssége” – írják. A Nemzeti Ujság munkatársát körbevezette dr. Molnár Elek, a belgyógyászati klinika első tanársegédje, aki elmondta, hogy nemrég egy angol professzor tett látogatást a klinikán, aki a háború alatt Anglia közegészségügyi főellenőre volt. A tanársegéd megosztotta az újságíróval, hogy a klinikák területén felépülő pavilonok az egyetemi professzorok és családjaik szálláshelye lesz.

Az átadáson jelen volt Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter és több debreceni és megyei intézmény vezetője is: egyetemek képviselői, miniszterek, képviselők, professzorok és iskolaigazgatók, főispánok, hatóságok és egyházak vezetői.

„Büszkén mondhatjuk, hogy a telep tervezői ellen tudtak állani az alkotások legnagyobb ellenségének, a kicsinyességnek. Kimentünk a városból, a Nagyerdőre, ahol bőségben van a levegő, világosság. Így alakulhatott ki egy olyan klinikai telep, amely a maga egységességében szinte páratlanul áll. Hajlékot emeltünk a kutatásnak és a gyógyításnak. Élessze ez a kutatás a tudás világosságát és ápolja a magyar nemzetben a szomjúságot, a tudást, a sóvárgást a világosság után” – idézik Klebelsberg Kunó beszédéből a megnyitón, aki később a díszebéden is beszédet tartott az Aranybikában. A megnyitón több miniszter, főispán és több intézmény képviselője is felszólalt.

Ezen a napon tették le a Déri Múzeum alapkövét, itt is beszédet tartott Klebelsberg. „Ezután Czakó miniszteri tanácsos felolvasta a múzeumi alapítólevélnek és a jegyzőkönyveknek másolatát, amelyeket légmentes üvegedénybe és gránáthüvelyhez hasonló réztokba zárva a múzeum alapkövébe helyezett el. Az első kalapácsütést a kultuszminiszter tette meg a következő szavak kíséretében: Alkossunk! Építsünk!“ – írják.

A miniszterekkel ezután meglátogatták a berendezett klinikai épületeket, a klinika vezetője szerint a debrecenin kívül egyedül Stockholmban volt ekkor központosított röntgenklinika. A cikkben azt írják, hogy a tervek szerint a következő berendezett épület a szülészeti klinika lesz, ezután sorban több osztály berendezésével haladnak, ezek mellett professzori és munkáslakásokat hoznak létre.

„Az egész telepet épületeivel és jelenlegi berendezéseivel mai értékben 70 milliárdra becsülik” – írják.

Az UGYANAKKOR rovatunkban debreceni kötődésű korábbi újságokból jelenítünk meg aznapi írásokat. A rovat további cikkei itt olvashatók.