„Tíz éve szennyezi zavartalanul az Érmelléket az az RMDSZ-es önkormányzatok által alapított vállalat, amely beszedi a szennyvíztisztítás árát, de a vizet nem tisztítja meg, mielőtt beleengedi az Érbe vagy a Berettyóba” – írja az Átlátszó Erdély. Az online újság arról ír: a szennyezések rögzítése után az Átlátszó Erdély újságíróját, Babos Krisztinát személyesen keresték fel a cég vezetői a lakásában, miután többször közzétette, milyen szennyezést engednek a természetes vizekbe.

A romániai Bihar megye észak-nyugati részén működő, az RMDSZ által alapított Apă Canal Nord-Vest közvetlenül a határ közelében is enged szennyvizet a folyókba, mellyel magyarországi területeket is mérgez. A Berettyó a szennyezés helyétől tíz kilométerre átszeli a határt, Bihardiószeg szennyvize az Ér folyóba ömlik kilenc kilométerre a határtól.

„A román vízügyi hatóság mérése szerint az egyik ’tiszítóállomásukból’ kiengedett vízben a mérgező ammónia 27-szer volt töményebb, mint a megengedett határérték. A zavarosság a határérték hatszorosa, a szerves szennyezőanyagok koncentrációja a határérték hétszerese, a mosószerek töménysége több mint háromszorosa, míg az olajok, zsírok koncentrációja a határérték több mint kétszerese volt. Ez igen súlyos szennyezést jelent, ami pusztító hatással van az élővilágra és a környéken élők egészségére” – írja Babos Kriszitna az Átlátszó Erdélyen.

A cég törvényes működését az RMDSZ-nek kellene felügyelnie. A cég igazgatósága Babos Krisztina lakásán kopogtatott, arra kérték, 2030-ig várjon a felvett videók és a szennyezésről szóló cikkek közzétételével, ugyanis addig valósulhat meg európai uniós forrásból a szennyvíz ügyének rendezése. Az újságírónak a cég igazgatója azt is elmondta, úgy akarja kijátszani a hatóságokat, hogy küld egy hamis jelentést arról, hogy lezárták a rendszert és dolgoznak a megoldáson, de valójában ugyanúgy fogják üríteni a szennyvizet, ahogy eddig.

A Debreciner megkereste a Hortobágyi Nemzeti Parki Igazgatóságot és a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságot azzal kapcsolatban, van-e tudomásuk a szennyezésről, a határ túloldalán történt szennyezések mennyire érintik a magyarországi területeket, valamint mit tudnak tenni annak érdekében, hogy megállítsák a szennyezést. Cikkünk megjelenéséig a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság válaszolt, amit teljes terjedelemben idézünk:

„A megkeresésben említett szennyezésnek jeleit sem mérőállomásunkon sem vizuálisan nem észleljük azonban elkezdtük kivizsgálni az ügyet.”