Lázár János építési és közlekedési miniszter június 6-án Berettyóújfaluban tartott utcafórumot, amelyet követően sajtótájékoztatón válaszolt az ott megjelent médiumok kérdéseire. Az eseményre a Debreciner is számos kérdéssel készült – ebben olvasóink is a segítségünkre voltak –, ezek közül azonban csak hármat tudtunk feltenni a helyszínen.

Számos további kérdést még aznap éjjel elküldtünk az Építési és Közlekedési Minisztériumnak (ÉKM), ahonnan június 23-án kaptunk érdemi választ. A tárca szinte minden kérdésünkre írt valamit, egyedül arra nem találtunk reakciót, hogy Lázár szerint hol tart Debrecen a magyar Hamburggá vagy Münchenné válásban, és milyen kritériumoknak kellene teljesülnie ehhez – ezt harangozta be ugyanis a miniszter egy 2024-es debreceni sajtótájékoztatón.

Mérettől függetlenül megrendelésekhez juthatnak a vállalkozások a minisztérium szerint

Egy olvasónk azzal keresett meg minket, hogy az ország más részeihez hasonlóan Debrecen környékén is sokszor megfigyelhető, hogy a nagyberuházásokat kormányközelinek elkönyvelt személyek cégei nyerik, a kisebb vidéki vállalkozások pedig sokszor alvállalkozói szinten sem, vagy csak nyomott áron vehetnek részt a kivitelezésben. Megkérdeztük, Lázár János szerint mit kellene tenniük ezeknek a helyi vállalkozásoknak ahhoz, hogy sikeresebben vehessenek részt a közbeszerzésekben.

A minisztérium azt írta, Debrecenben és a környékén hatalmas ipari fejlesztések zajlanak, az elkövetkező években a város lakossága 60 ezer fővel növekedhet, ezért rengeteg lakásra, közműre, útra és fejlesztésre lesz szükség. „Ebben a fejlődésben számos helyi vállalkozás, mérettől függetlenül megrendeléshez juthat. Az állam által indított közbeszerzések nyilvánosak és nyíltak, minden esetben a törvények szerint zajlanak, azokon mindenki részt vehet” – közölték.

A tárca hangsúlyozza, a magyar kormány támogatja Debrecen fejlődését és gyarapodását. Emlékeztetnek, az elmúlt években Debrecen Magyarország kiemelten fontos centrumává vált, hiszen a legnagyobb értékű működőtőke-beruházások itt valósultak és valósulnak meg. „Két év alatt 4800 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, aminek köszönhetően 18 ezer új munkahely jön létre. Tavaly 19 közlekedési projekt indult az Építési és Közlekedési Minisztérium és Debrecen Önkormányzatának együttműködése révén” – sorolják. Mivel nagyon sok ember jár majd a térségből a városba dolgozni, ezért fejleszteni kell a közlekedést és az infrastruktúrát, amely szerintük egyben az életminőséget is javítja mind Debrecenben, mind a térségben. A minisztérium tájékoztatása szerint a kormány 2024 és 2026 között mintegy 700 milliárd forintot fordít a költségvetésből olyan beruházásokra, amelyek az ide települő cégek munkáját segítik.

Emlékeztetnek továbbá, Lázár János év elején Debrecenben azt is közölte, hogy a kormány döntése szerint mintegy 200 milliárd forint értékben, 47 kilométer hosszan felújítják a Debrecen és Nyíregyháza közötti vasútvonalat.

„A Debrecen Észak-Nyugat Gazdasági Övezet Kelet-Magyarország egyik legjelentősebb ipari intermodális termináljává válik, amely nemcsak a tervezett BMW-gyár működését támogatja, hanem az egész régió logisztikai igényeit is kiszolgálja” – közölték. Az ÉKM hozzátette, a beruházással együtt újul meg a vasútvonal Debrecen és Balmazújváros között, amely által az itt élők és dolgozók sokkal jobb szolgáltatást vehetnek igénybe, és a beruházás hozzájárulhat az életminőség javításához és a gazdaság erősödéséhez is. „Emellett Balmazújváros és Tiszafüred között is zajlanak pályaépítési munkák, így összességében a 2025/2026-os menetrendi időszakban a Debrecen–Balmazújváros–Tiszafüred szakaszon akár 15 perccel csökkenhet a személyszállító vonatok menetideje” – magyarázzák.

Nem garantálhatók a román beruházások, ezért viszik Berettyóújfalu felé a vasutat

A kormány már másfél évtizede ígéri, hogy megvalósítja a két testvérváros, Debrecen és Nagyvárad közötti közvetlen vasúti összeköttetést. 2024-ben pedig Lázár János a már említett debreceni sajtótájékoztatón a Debreciner kérdésére arról beszélt, a kormány a román féllel való megállapodás esetén kész a magyarországi szakasz fejlesztésére. Ezt követően sokáig nem lehetett hallani a projektről, egészen amíg május 24-én Magyar Péter Nagyváradon a Debreciner kérdésére válaszolva be nem jelentette, hogy ha kormányra kerülnek, megépítik a vasúti szakaszt.

Május 28-án aztán a kormány pályázatot írt ki a vasútvonal első, Debrecentől Berettyóújfaluig tartó szakaszának tervezésére. Megkérdeztük a minisztériumot, van-e összefüggés a Tisza Párt elnökének ígérete és a tervpályázat kiírása között, vagy inkább a debreceni nagyberuházások, például az akkumulátorgyárak építése miatt lett aktuális a vasútépítés. Arra is kíváncsiak voltunk, miért döntöttek úgy, hogy Berettyóújfalu felé vezetik a Debrecent Nagyváraddal összekötő vasutat, hiszen a régi útvonalon, Nagykereki felé haladva egy meglehetősen elmaradott térség számos kistelepülésének fellendítéséhez járulhatnának hozzá.

Az ÉKM a Debrecinert arról tájékoztatta, hogy a Debrecen és Nagyvárad közötti vasúti kapcsolat kialakítását a kormány régóta tervezi, így a beruházás nincs összefüggésben azzal, amit Magyar Péter május 24-én Nagyváradon bejelentett. „Mivel a közbeszerzési folyamatok időigényesek, ezért jelent meg csak most a tervpályázati tender” – magyarázzák.

Azt is közölték, a kormány azért döntött a Berettyóújfalu felé vezető nyomvonal mellett, mert a jelenlegi, Debrecen-Nagykereki vasútvonal felújítása esetén a román félnek is beruházásokat kellene végeznie a Nagyváradig történő eljutáshoz, ez azonban „a jelenlegi helyzetben nem volt garantálható”.

Lázár János a többször említett 2024-es sajtótájékoztatón azt is elmondta, a kormány tárgyalásokat folytat egy Budapest–Debrecen–Kolozsvár gyorsvasút építéséről. Ezzel a projekttel kapcsolatban az ÉKM azt közölte, a román fél a vasúti kapcsolat gyorsítására eddig egyetlen beruházási vállalást tett, amely a 167 kilométer hosszú, Kolozsvár–Nagyvárad–magyar határ közötti vasúti szakasz villamosítására, 120-160 km/óra sebességre történő fejlesztésére és részleges kétvágányosítására vonatkozik. „A várhatóan 2026-2027-re befejeződő román beruházás eredményeként a korábbihoz képest jelentősen gyorsul a vasúti eljutás a kolozsvári relációban” – írta a minisztérium.

Idén decemberben kell átadniuk a 106-os vasútvonalat érintő területet a kínaiaknak

Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy a Debrecen déli gazdasági övezetében lévő CATL-akkumulátorgyár tervezett bővítése miatt áthelyezik a 106-os vasútvonalat – ez a fentebb említett vonal, amely Nagykerekinél közelíti meg a román határt. Megkérdeztük, az áthelyezés hogyan fogja érinteni az utasok közlekedését, mikortól meddig tervezik leállítani a vasúti utasforgalmat, hogyan oldják meg a kieső járatok pótlását.

„A debreceni akkumulátorgyár bővítéséhez 2025. december 11-ig kell a vasútvonal egy részét is érintő ingatlanokat kármentesítve átadni a CATL-nak. A vasúti utasforgalom autóbuszos módváltásának kezdete az érintett szakasz elbontásának, a kapcsolódó terület környezeti felmérésének és esetleges rekultivációjának időigényétől függően idén ősszel várható” – közölték.

Nem függesztik fel a második ütemet

A Telex június 26-án számolt be arról, hogy értesüléseik szerint a CATL felfüggesztette a debreceni akkumulátorgyár második ütemének tervezését Trump vámháborúja miatt, azonban a kínai cég már aznap közleményt adott ki, amelyben cáfolta a lap információit. A jelenlegi állás szerint tehát a három ütemesre tervezett beruházás folytatódni fog.

„Valótlanok azok a híresztelések, amelyek szerint a CATL felfüggeszti a második debreceni gyáregysége beruházását. A CATL központ szakemberei jelenleg felülvizsgálják a Debrecenben tervezett második cellagyár technológiáját és beruházási ütemtervét azzal a céllal, hogy a legfejlettebb, legalacsonyabb kibocsátású és energiahatékonyabb megoldások valósuljanak meg magyarországi telephelyén. A második ütem megvalósulása azonban sosem kérdőjeleződött meg. Eközben a vállalat az első debreceni gyáregység befejezésére összpontosít annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb megkezdődhessen a cellagyártás” – írták.

Felgyorsul-e valaha a csiga által is lefutott vonat?

Debrecen környékén a vasúti közlekedés egyik legneuralgikusabb pontja a Mátészalkára való eljutás kérdése. A vonatok lassúságát jól szemlélteti, hogy a MátészalkaLeaks egyik aktivistája 2018-ban csigajelmezben tudott lefutni egy menetrend szerint közlekedő szerelvényt. A berettyóújfalui Lázárinfó előtt a MÁV honlapján azt találtuk, hogy a legtöbb személyvonat még ma is nagyon lassan, óránként 40-45 kilométer átlagsebességgel halad a két város között. Megkérdeztük, mikortól lehet átlagosan legalább 80 km/órával utazni az érintett szakaszon.

Az ÉKM a Debrecinernek azt válaszolta, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz nevű, 85 százalékban európai uniós forrásokból megvalósuló program támogatásából hamarosan megkezdődik az Apafa–Mátészalka vasútvonal villamosításának és átépítésének előkészítése, amelynek befejeztével forrás rendelkezése állása esetén „elkezdődhet” a 80 kilométer/órás átlagsebességet meghaladó pálya kialakítását lehetővé tevő kivitelezés a 110-es vasútvonalon. Konkrét dátumokat a minisztérium nem említett.

Tervezik a kétszer kétsávos utat Debrecen és Békéscsaba között

Lázár János 2024-ben Debrecenben arról is beszélt, hogy a kormány egy csomag részeként költ a 47-es főút négysávosításának előkészítésére Békéscsaba és Debrecen között. Megkérdeztük, jelenleg hol tart ez az ügy.

A tárca leszögezte, mivel Debrecen és Berettyóújfalu (M4) között már rendelkezésre áll az M35-ös autópálya, így a kétszer kétsávos eljutás itt biztosított. Mint írták, a 47-es főút Berettyóújfalu és Békéscsaba közötti szakaszának kétszer két sávra fejlesztése érdekében jelenleg is folyamatban van a tervezés, amely több részszakaszra bontva történik. „A Berettyóújfalu–Körösladány közötti szakaszon a környezetvédelmi engedély megszerzéséig tartó tervezés van folyamatban, míg a Körösladány–Békéscsaba szakaszon már a kiviteli terv szinttel záruló tervezés zajlik, amely 2026 év végéig tervezetten lezárul” – magyarázták.

Lázár János a berettyóújfalui utcafórumon is kapott kérdést azzal kapcsolatban, mikor lesz használható az országbérlet Debrecenben a helyi közlekedésben, a miniszter azonban ekkor még csak tárgyalásokról számolt be. A jelek szerint sokra azóta sem haladt a minisztérium és Debrecen önkormányzata, mivel az alábbi választ kaptuk az ÉKM-től:

„A 2023 áprilisában bevezetett ország- és vármegyebérlet rendkívül népszerű az utasok körében. A tárgyalások Debrecen esetében folyamatban vannak.”