Ahogy arról a Debreciner korábban beszámolt, a debreceni önkormányzat és a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal nem tette lehetővé az érintettek személyes részvételét a város újabb akkumulátorgyára, az EVE Power iparbiztonsági és környezetvédelmi közmeghallgatásain. Az online közmeghallgatások lényegében abból álltak, hogy a lakosok e-mailben vagy ügyfélkapun keresztül küldhették be kérdéseiket és észrevételeiket a beruházással kapcsolatban.

A BMW beszállítója lesz

A kínai EVE Power egyike annak a hét akkumulátoripari beruházásnak, amelyeket eddig bejelentettek Debrecenben. Az akkumulátorgyár a tervek szerint a város északnyugati gazdasági övezetében, a BMW-gyár mellett épül fel, és a német autógyár beszállítója lesz. A kormányhivatal közlése szerint a hatásterületébe a Debrecenhez tartozó Józsa és Nagymacs városrészek egyes lakott részei is beleesnek, egy kis szakaszon pedig még Hajdúböszörmény közigazgatási területét is érinti.

Az üzem évi 30 gigawattóra gyártókapacitással fog működni. A létesítményben négy műszakban, folyamatos munkarendben 1090 dolgozót terveznek foglalkoztatni, a gyárban egy időben jelen lévő személyek száma 600 körül lesz. A létesítményben 1025 tonna nikkel-kobalt-mangán-alumínium-lítium-oxidot (NCMA) fognak tárolni, ami veszélyes anyagnak számít. Az üzemben 168,6 tonna magzatkárosító hatású, súlyosan környezetszennyező NMP-oldószert is fognak kezelni.

Az akkumulátorgyárban a tervek szerint 2026-ban kezdik el a termelést.

Nem kötelesek válaszolni a kormányhivatal szerint

A december 5-i iparbiztonsági közmeghallgatás alatt több mint kétszáz kérdés érkezett, amelyekre azonban máig nem találni választ sem a közmeghallgatást szervező önkormányzat, sem a hatóságként eljáró hajdú-bihari kormányhivatal iparbiztonsági és vízügyi hatósági főosztályának honlapján.

Elképzelhető, hogy az otthonukért és környezetükért aggódó lakosok nem is fognak választ kapni a kérdéseikre. Erre lehet következtetni legalábbis a kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztálya által december 23-án közzétett, 128 oldalas reakcióból, amelyet a december 13-án szintén kizárólag online tartott környezetvédelmi közmeghallgatáson érkezett lakossági megkeresésekre adott a hatóság. A ZebraSzerda Mozgalom debreceni csoportja többek között arra volt kíváncsi, ki és hogyan fog válaszolni a december 5-i kérdésekre. A kormányhivatal erre úgy felelt, a vonatkozó kormányrendelet rendelkezései alapján „a beérkezett kérdéseket, észrevételeket a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztályának nem kötelessége megválaszolni, azonban a döntés meghozatalakor minden észrevételt mérlegelnie kell”. Pintye Andrea, a mozgalom aktivistája ezzel kapcsolatban a Debrecinernek kifejtette, úgy érzik, az észrevételeiket formálisan ugyan meghallgatták, de nem tudni, azok bármit is befolyásoltak-e. Szerinte ez megkérdőjelezi a közmeghallgatás hatékonyságát a döntéshozatali folyamatban.

Mivel az akkugyár másik, környezetvédelmi közmeghallgatásán feltett több száz kérdésre már válaszolt a kormányhivatal, kíváncsiak voltunk arra, mennyire elégedettek ezekkel a feleletekkel a kérdezők. Két, a debreceni akkumulátorgyártással szemben már hosszú ideje küzdő civil szerveződést, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesületet (Miakö) és a ZebraSzerda Mozgalmat, valamint a városi közgyűlésben négytagú frakcióval rendelkező Civil Fórum Debrecen Egyesületet kerestük meg.

Bírósághoz fordulnak a Mikepércsi Anyák

A Miakönél úgy látják, a közmeghallgatások jelenleg inkább formalitásnak tűnnek, mintsem érdemi eszköznek a lakossági vélemények integrálására a döntéshozatali folyamatokba. „Sok esetben a döntések már a közmeghallgatás előtt megszületnek, így a lakossági észrevételek nem befolyásolják érdemben a folyamatot” – fogalmazott Kozma Éva, az egyesület elnöke. Mint írta, a válaszadás módja miatt bárki számára nehéz átfogóan kiértékelni a kapott reakciót, az érintetteknek pedig nincs lehetősége reflektálni a válaszokra. „Nincs párbeszéd, elvették a visszakérdezés, pontosító kérdések feltevésének lehetőségét” – magyarázta.

Kozma Éva elmondta, a dokumentumban ellentmondásokat találtak, ugyanis olykor a hatástanulmányt készítő szakértő, az önkormányzat és a vízmű eltérően válaszolt az adott kérdésekre. Példaként említette, hogy miközben az önkormányzat és a vízmű napi 1900 köbméterben határozta meg az akkumulátorgyárnak otthont adó északnyugati gazdasági övezetre vonatkozó hígítóvíz-mennyiséget, a szakértő az EVE Power Hungary Kft. tervezett hígítóvízigényét évi 193 086,3 köbméterben adta meg, ami napi átlagra számítva körülbelül 529 köbmétert jelent. Ez lényegesen alacsonyabb, mint a napi 1900 köbméteres kapacitás, de a Miakö szerint nem derül ki, hogy miért, nem látni például, hogy más cégek milyen mennyiséget igényelnek.

A civilek az önkormányzat és a vízmű válaszaiból azt vonták le, hogy a szennyvizet elkülönített tárolóban mérik meg és tisztítják elő, mielőtt az a technológiai szennyvíztisztító telepre kerül. A szakértő ugyanakkor azt állítja, hogy a telephelyen keletkező szennyvíz már eleve megfelel a Debreceni Vízmű Zrt. határértékeinek, ami a Miakö szerint azt sugallja, hogy nem szükséges további előkezelés. „Az önkormányzat és a vízmű szerint az előkezelési folyamat és az elkülönített tároló megakadályozza, hogy az ipari szennyvíz hatással legyen a vízmű szennyvíztelepére. A szakértő szerint az EVE Power Hungary Kft. telephelyéről származó szennyvíz már eleve megfelel a határértékeknek, ami megkérdőjelezi, hogy miért van szükség az önkormányzat által említett előkezelési folyamatokra” – sorolják a civilek. Kozma Éva megjegyezte, a szakértő által megadott napi szennyvízkibocsátási mennyiségek (kommunális: 68,14 köbméter, technológiai ipari: 1336,87 köbméter) jelentősek, és kérdéses, hogy az előkezelés valóban minden esetben biztosítja-e a megfelelő szennyvízminőséget, különösen nagyobb kapacitáskihasználás mellett.

A Mikepércsi Anyák szerint a szakértő azzal, hogy megállapítja, más ipari létesítmények vízkivételi engedélyei nem képezik az eljárás tárgyát, hiányos képet ad a teljes vízgazdálkodási helyzetről, különösen azért, mert a térségben több nagy ipari projekt is zajlik, például a BMW és az EVE Powernél nagyobb akkumulátorgyár, a szintén kínai CATL beruházása. „A dokumentum alapján nem egyértelmű, hogy az érintett cégek (beleértve az EVE Power Hungary Kft.-t) teljes vízigényét kizárólag a víziközmű-hálózat biztosítja-e, vagy van lehetőség más forrásból történő ellátásra. A szakértő és a hatóságok nem részletezik, hogy a Keleti-főcsatornából származó víz közvetlenül vagy egy tisztítóállomás révén jut el a cégekhez” – fogalmaz Kozma Éva.

Az aktivista úgy látja, az akkumulátorgyárak telepítéséhez és működéséhez hasonló, jelentős környezeti és egészségügyi kockázatokat hordozó, komplex ügyekben ezek az ellenmondások komoly problémát jeleznek. „A köz nélküli közmeghallgatások jogszabályellenesek, sőt Alaptörvény-ellenesek. Ezt az álláspontot képviseli a Miakö a CATL-tel szembeni perben és a tervezett EVE elleni perben is, amelyben a jogi segítséget a TASZ-nak köszönhetjük” – közölte Kozma Éva. A Debreciner kérdésére az egyesület elnöke megerősítette: a Miakö bíróságon támadja meg az EVE Power környezetvédelmi engedélyezési eljárását.

A Miakö követeli továbbá a szélesebb körű és átlátható tájékoztatást a tervezett projektekről; a részvételi lehetőségek bővítését azok szűkítése helyett; a lakossági észrevételek tényleges integrálását a döntéshozatali folyamatokba; független szakértők és civil szervezetek bevonását az értékelési folyamatokba; valamint a már meglévő jogszabályok, az Alaptörvény és az aarhusi egyezmény betartását. „Ez a megközelítés nemcsak a lakosság bizalmát növelné, hanem hozzájárulna a demokratikus és társadalmilag elfogadhatóbb döntések meghozatalához is” – szögezte le Kozma Éva.

Jogszabályok módosítását javasolja a ZebraSzerda

Pintye Andrea, a ZebraSzerda Mozgalom aktivistája a Debrecinernek kifejtette, a környezetvédelmi hatóság az iparbiztonsági hatósággal ellentétben maradéktalanul megválaszolta a kérdéseiket, amit előremutatónak tartanak.

A civil aktivista fontosnak tartotta kiemelni, a dokumentumban megállapították, hogy a hűtőtoronyból kibocsátott gőz a környezetbe kerülve növelheti a helyi páratartalmat, a nagy mennyiségben kibocsátott vízgőz pedig hatással van a helyi légköri folyamatokra, többlet felhőképződést eredményez, így az Eve Power beruházása hatással lehet a város mikroklímájára.

Pintye Andrea úgy látja, kiemelt figyelmet kell fordítani az ipari park belső úthálózatán keletkező szennyeződések kezelésére. Emlékeztetett, a déli ipari parkban (itt található a CATL-akkumulátorgyár) nemrég történt buszbaleset a felhordott sár miatt. Megjegyezte ugyanakkor, nem egyértelmű, hogy az ipari parkon kívüli közlekedési hálózatokat kinek kell tisztán tartania. A ZebraSzerda ezért azt javasolja, a vonatkozó jogszabály pontosításával és a felelősségi körök egyértelmű meghatározásával biztosítsák az ipari parkon kívüli útszakaszok rendszeres karbantartását és tisztítását, csökkentve ezzel a balesetveszélyt.

A civil csoport megkérdezte, vizsgálták-e a városban működő összes gyár, valamint az új beruházások miatt megnövekedett gépjárműforgalom együttes hatását a szén-dioxid-kibocsátásra és a levegőminőségre. Pintye Andrea közölte, azt a választ kapták, hogy ez nem tárgya a hatósági eljárásnak, ilyen vizsgálatra a jogszabályok nem is állapítanak meg kötelezettséget. „A válasz rámutat egy súlyos szabályozási hiányosságra: bár egy városban az ipari létesítmények és a megnövekedett forgalom együttes környezeti hatása nyilvánvalóan létezik, ennek vizsgálatára jelenleg nincs jogszabályi kötelezettség. Ez a gyakorlat ellentétesnek tűnik a környezetvédelem alapelveivel, hiszen az új beruházásokat izoláltan vizsgálják, a városra nehezedő tényleges környezeti nyomás nem mérhető, a lakosság egészségügyi kockázatai nem pontosan felmérhetők” – magyarázza az aktivista. A ZebraSzerda az általuk vélt jogszabályi hiányosságok miatt javasolja a Nemzeti Környezetvédelmi Program frissítését. Úgy látják, az itt élők jelenleg nincsenek biztonságban.

A civilek szerint problémás az akkugyár vízfelhasználásának ellenőrzése is. Mint írják, hiába garantálja törvény a lakosság elsőbbségét vízhiány esetén, a gyári túlfogyasztás akár 30 napon keresztül fennállhat, mielőtt azt egyáltalán észlelnék a hatóságok. „Mi úgy értelmezzük a leírtakat, hogy az állítás, miszerint »az előre meghatározott vízkapacitás nem léphető át jelentősen«, azt jelenti, hogy az EVE Power új, magasabb fogyasztási limit megállapítására jogosult. A megelőzés elvével szembemenni látszik az utólagos szankcionálás” – sorolják. A ZebraSzerda ezért a valós idejű fogyasztási adatok követését és a szükség esetén történő azonnali beavatkozást szeretne. Megjegyezték, az EVE Powernek ugyan nem lesz engedélye a közvetlen vízkivételre, a kapott válaszokat ők úgy értelmezik, hogy mivel a hígítóvizet a Debreceni Vízmű Zrt. biztosítja a cég számára, rajtuk keresztül mégiscsak vízkivétel fog történni.

A ZebraSzerda különösen aggályosnak tartja az NMP nevű, magzatkárosító hatású oldószer használatát. A csoport szerint az egészségügyi kockázatok miatt indokolt lenne a szer teljes kivonása a gyártási folyamatból. Pintye Andrea megjegyezte, a zárt technológia miatt a dolgozók normál működés esetén ugyan nem kerülnek kapcsolatba az anyaggal, ez súlyos baleset esetén változhat. „Egy esetleges baleset (például robbanás, tűz, földrengés vagy műszaki meghibásodás) során a rendszer fizikai védelme megszűnhet. Ez esetben a mérgező anyag hirtelen és ellenőrizetlenül kerülhet a levegőbe, közvetlen veszélyt jelentve” – magyarázta.

A civilek szorgalmazzák továbbá a talajra vonatkozó határértékek felülvizsgálatát a helyi ökoszisztémák és a mezőgazdasági területek védelmének érdekében, továbbá jogszabályban rögzítenék a gyáraknak a lakossággal folytatott közérthető, hiteles és rendszeres kommunikációjával kapcsolatos elvárásokat. „Fontosnak tartjuk, hogy a helyi iparfejlesztési stratégiák során érintettekként az érdekeink garantáltan prioritást élvezzenek és minden döntés teljes átláthatósággal, felelősséggel történjen” – hangsúlyozta Pintye Andrea, aki szerint ebben az irányban tett egy lépést a környezetvédelmi hatóság azzal, hogy válaszolt a kérdéseikre. A civilek szerint az akkugyárakkal kapcsolatos párbeszéd a nemzeti érdeket szolgálná, valamint erősítené a hatóságokkal szembeni bizalmat és a közös felelősségvállalást. „Hiszen számunkra Debrecen és az agglomeráció nem csupán egy hely a letelepedésre, hanem az otthonunk, ahol élünk, ahol családot alapítottunk és amit meg szeretnénk óvni” – fogalmazott.

Nem sok jót vetít előre a hatóság magatartása a Civil Fórum szerint

Az EVE Power-akkumulátorgyár beruházásával kapcsolatban 26 kérdést nyújtott be a kormányhivatalhoz a debreceni közgyűlésben négy képviselővel rendelkező Civil Fórum Debrecen Egyesület. Illés-Rácz Mariann frakcióvezető-helyettes a Debreciner érdeklődésére közölte, a kapott válaszokat nem tarják megfelelőnek. „Elfogadhatatlan számunkra, hogy a válaszok kizárólag a hatástanulmányra való hivatkozást tartalmazzák, mivel a közmeghallgatásnak az is célja lenne, hogy a hivatal véleményét, aggályait még a döntés előtt megismerhessük” – fogalmazott a képviselő. Mint írta, a szervezet által sematikusnak minősített válaszokból az tükröződik, hogy a kormányhivatal nem kíván a debreceniekkel és a józsaiakkal egyeztetni, kommunikálni. Az egyesület szerint ez nem sok jót vetít előre.

Ez a cikk a „Szabad oldal” kezdeményezés részeként jelent meg, együttműködésben a Szabad Európával.