Április 16-án több mint két év szünet, 2024. március 21. után folytatódott a debreceni CATL-akkumulátorgyár 2023 kora tavasza óta húzódó pere a Debreceni Törvényszéken. Négy magánszemély és a Védegylet civil szervezet az üzem egységes környezethasználati engedélyét támadja az eljárásban. Az ügyben az engedélyt kiadó Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal az alperes, a bíróság alperesi érdekeltként továbbá bevonta a kínai CATL vállalatot is.

A per egyik különlegessége, hogy annak elindulása óta az akkugyár teljesen felépült, jelenleg a próbaüzeme zajlik, hamarosan pedig a tömegtermelés is elindul a cellagyártó épületben.
A hosszú idő után megtartott tárgyaláson Szászi Ádám, a bírói tanács elnöke közölte, a törvényszék a végzésében megszünteti az eljárást az engedély harmadik és negyedik módosítása kapcsán – ez utóbbiban szerepel először az üzem kapcsán a tisztított szennyvíz és a felszíni víz keverékének használata (a beruházást illetően ezt szokták tévesen „szürkevíznek” nevezni). A tárgyalást június 2-án folytatják.

Most, április 16-án találkoztak először a felek, mióta a Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő ügyvédjeként ismert Mancsinszky László csatlakozott a perhez a kormányhivatal jogi képviselőjeként. A tárgyaláson az alperes és az alperesi érdekelt jogi képviselői nem járultak hozzá ahhoz, hogy róluk kép- és hangfelvétel készüljön, így Kósa ügyvédjét sem fotózhattuk. Az eseményen jelen volt az egyik frissen megválasztott debreceni országgyűlési képviselő, Tompa Enikő (Tisza Párt) is.
104 ezer forintos szállodai szoba az ügyvédi költségben
Litresits András, az elsőrendű felperes magánszemélyt, Moczok Gyulát képviselő ügyvéd a tárgyaláson elmondta, még nem találkozott olyannal, hogy közigazgatási perben az alperesi érdekelt 49 millió forint plusz áfa ügyvédi munkadíjat számoltatna el – ennyit kérnek ugyanis jelenleg a CATL ügyvédjei.

A kormányhivatal a perben amellett érvel, hogy az akkugyár minden engedélymódosításakor kiadott határozat teljesen külön ügy tárgyát kellene, hogy képezze. Litresits hangsúlyozta, amennyiben az alperesi logika megállna, akkor ebben a perben sohasem születhetne döntés, ugyanis a CATL bármikor beadhat egy módosítást, amit elbírál a kormányhivatal, így mindig azt mondhatnák, hogy egy új ügyről van szó. Az ügyvéd úgy látja, valójában egyetlen ügy van, hiszen egy gyár épül.

A Kontroll még márciusban írt arról, hogy információik szerint a CATL az eddigi engedélyekben szereplő számoknál sokkal magasabb, napi 33 ezer köbméter vizet igényelne. Litresits becsatolta a Nemzeti Vízművek Zrt. levelét, amelyben azt írják, ez a csúcsvízigény nem elégíthető ki a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. részéről. Mindez szerinte azt eredményezheti, hogy Debrecen lakosságának az akkumulátorgyár miatt nem lesz elég vize.
A másod-, harmad- és negyedrendű felpereseket képviselő Halász Árpád ügyvéd is kirívóan eltúlzottnak nevezte az alperesi érdekelt CATL ügyvédi munkadíját. Mint mondta, közel 200 órát számolnak el stratégiai megbeszélésekre, többek között olyan személyekre vonatkozóan is, akik nem jogászok. Elmondta, az ügyvédi iroda kiszámlázott egy tanúbejelentést is, miközben nem is történt ilyen a perben. Azt is közölte, az akkugyár ügyvédjei elszámoltatnának egy 104 ezer forintos szállodai szobát is. Halász azt kérte, amennyiben a bíróság végül úgy döntene, hogy a perköltséget a felpereseknek kell állnia, ezt az összeget jelentős mértékben mérsékelje.

Halász a józan észre hivatkozva csatlakozott Litresits Andráshoz, mondván, nem kaphat helyet az az álláspont, hogy az engedély módosítása miatt folyamatosan új eljárást kell indítania a felpereseknek. Azt is elmondta, amit a per kezdete óta hangsúlyoz, miszerint a magzatkárosító hatású oldószer, az NMP kibocsátása során a CATL nem az elérhető legjobb technológiát használja, az alperes pedig ezt a kérdést nem vizsgálta, ezért az ügyvéd szerint az engedélyt kiadó határozat súlyosan jogszabálysértő.
Kiss Csaba, a Védegylet ügyvédje arról beszélt, a per jelenleg számos olyan hiányosságban szenved, amelyek miatt még igen messze vannak az érdemi lezárástól. Közölte, ő továbbra is annak a lehetőségét várja, hogy végre érdemi környezetvédelmi kérdésekről vitázhassanak az ügyben.

Mancsinszky László, a kormányhivatal ügyvédje amellett érvelt, hogy a per tárgyát teljes mértékben a 2023-ban kiadott alaphatározat képezi, továbbá eddig bizonyítatlan maradt a felperesek érintettsége, ezért szerinte nincs is meg a perindítási lehetőségük, így a per megszüntetéséről kellene határoznia bíróságnak. Másodsorban azt kérte, utasítsák el a keresetet a jogos érdek sérelmének hiányában. Harmadsorban pedig közölte, az alaphatározatról szóló per az összesen négy módosítás miatt már okafogyottá vált.
A CATL egyik jogi képviselője arról beszélt, kétmutatónak tartja Litresits Andrást, mivel az irodájuk ugyanazt az óradíjat számolja el, mint ő, azonban nekik 5 felperessel szemben kell védekezniük, ezért az óradíjat is öttel kell felszorozni. A CATL másik ügyvédje pedig arról beszélt, a kínai cég számára kötelező a legjobb technológiát alkalmazni, ezért ha elérhetővé válik egy újabb megoldás, akkor nem is tehetnek mást, mint amit eddig csináltak, kérvényezniük kell a környezethasználati engedély módosítását. Elmondta, kérik a per megszüntetését, illetve a keresetek elutasítását.

Szászi Ádám, a bírói tanács elnöke felhívta a felperesek figyelmét, hogy az utolsó két engedélymódosítás egy jogszabályváltozás miatt csak fellebbezéssel volt támadható, a felek pedig egyik határozat ellen sem éltek fellebbezéssel. Úgy fogalmazott, a 2023-ban meghozott hatósági döntés „jelenleg nincs”, az utolsó két módosítás pedig jórészt érinti azokat a hivatkozásokat, amelyeket a 2023-ban benyújtott keresetek tartalmaznak. Ezért megkérdezte, hogy a 2023-as alaphatározat mely elemei vannak még mindig hatályban.

Kiss Csaba, a Védegylet ügyvédje úgy reagált, amennyiben erre határidőt kapnak, akkor ezeket a pontokat végigvezetik, de ezt nem helyben, szóban, hanem írásban kell megtenniük, ugyanis több száz oldalas határozatokról van szó.
A CATL egyik ügyvédje erre úgy reagált, a Védegylet lassan két éve részt vesz az eljárásban, ezért szerinte volt lehetősége arra, hogy megtegye a nyilatkozatait. Azzal érvelt, ha most kezdik el vizsgálni azt, amit hónapokkal ezelőtt meg lehetett volna tenni, az eljárás további elhúzódását okozza majd, és újabb ügyvédi munkadíjakat fog generálni.
Mi lenne, ha?
Szászi Ádám ezen a ponton megkérdezte a felpereseket, szerintük milyen hatása lenne, ha a bíróság úgy döntene, megsemmisíti az alaphatározatot.
Halász Árpád, a másod-, harmad- és negyedrendű felperesek ügyvédje erre úgy felelt, a bíróság döntésének akkor is van jelentősége, ha a módosítások hatására időközben más technológia felé indult el a CATL. Kiss Csaba pedig egyenesen úgy látja, amennyiben az alaphatározatot megsemmisítik, akkor a módosításoknak is ugyanerre a sorsra kell jutniuk.

A CATL ügyvédje erre úgy reagált, álláspontjuk szerint minden módosítás önálló határozat, ezért a 4. engedélymódosítás hatályát semmilyen módon nem érinti az alaphatározat hatálya.
Az elsőrendű felperest képviselő Litresits András azonban rámutatott, az alaphatározat és a módosítások kéz a kézben járnak, a jogszabály szerint ugyanis a környezetvédő hatóság (tehát a kormányhivatal) az engedélymódosításkor az alaphatározatot és a módosításokat egységes szerkezetbe foglalja.
Litresits azt is elmondta, azért nem fellebbeztek az újabb és újabb módosítások ellen, hanem a keresetük kiterjesztését kérték, mert attól tartottak, soha nem lenne vége az ügynek, ha minden egyes módosítás után újabb per indulna el.

Kiss Csaba megkérdezte a CATL ügyvédjeit, mi változott az álláspontjukban 2024 októbere óta, akkor ugyanis azt nyilatkozták, hogy az alaphatározat és a módosított határozat kizárólag együttesen értelmezhető. A kérdés tapsot váltott ki az addig csendben figyelő hallgatóságból.
A CATL ügyvédje a válaszában újra azt ismételte, nem áll fenn az alaphatározat.
A kormányhivatallal és a CATL-lel értett egyet a törvényszék
Szászi Ádám bíró egy rövid szünet után bejelentette, hogy a bíróság a végzésében megszüntette a 3. és 4. módosítás kapcsán folytatott bírósági eljárást, ugyanis a módosítások jogerőssé váltak, a felpereseket pedig nem fellebbeztek ezek ellen. A keresetkiterjesztéseknek a bíróság megítélése szerint nem volt helyük.

A végzés ellen 15 napon belül fellebbezhetnek a felek. A Védegylet ügyvédje, Kiss Csaba és a kormányhivatal közölték, nem fellebbeznek, Halász és Litresits, valamint a CATL azonban gondolkodási időt kért.
A Debreceni Törvényszék egy másik végzésben felhívta a felpereseket, hogy 8 napon belül terjesszenek elő nyilatkozatot arról, melyek az alaphatározat és az első két módosítás azon rendelkezései, amelyeket nem érintett a 3. és 4. módosítás, amelyekről tehát – legalábbis a jelenlegi állás szerint – a továbbiakban nem szól az eljárás.
Mivel a pernek még nincs vége, a perköltségről egyelőre nem hoztak döntést.

A tárgyalás június 2-án 10 órától folytatódik a törvényszéken.













