Kósa Lajos sem jött le erről a szerről: Debrecen a második főváros

A megyei KESMA-lapban megjelent kampányinterjúból az is kiderül, hogy a fideszes országgyűlési képviselő emlékezete szerint ő dolgoztatta ki a Civaqua-programot még polgármesterként a 2000-es évek elején.

A megyei napilap hírportálján is olvasható az az interjú,
amit Kósa Lajossal készített a kormánypárti orgánum: „A városhoz kell lojálisnak lenni”.

Kósa a fideszes és a személyes sikerek garmadáját sorolja háborítatlanul mind a múltjából, mind a jelenéből. Újra előkerül a kormánypárti politikusok kedvenc fordulata, amikor Debrecent pozicionálják:

Rendkívül fontosnak tartom, hogy a kormány nemcsak ipari és oktatáspolitikai szempontból fogadta el az elképzelést, hogy Debrecen legyen a második „főváros”, hanem ehhez természetesen társul egy sor egyéb beruházás is.

Ezek Kósa Lajos szavai, s kiderül belőlük, hogy valójában a fideszes kormány által is elfogadott koncepcióról van szó, nem pusztán bohókás vicceskedés, amikor fővárosozzák Debrecent.


A nemzeti összetartozás napja Debrecenben – 2021. június 4.
Kósa Lajos beszédet mond a nemzeti összetartozás napján Debrecenben – 2021. június 4.
Lia

Kósa azt mondja az interjúban,hogy ő dolgoztatta ki a Civaqua-programot, bár a szakemberek mindig is azt állították, hogy a plánum már az 1970-es évek közepén megszületett, amikor Kósa Lajos még általános iskolás volt.

A Tisza vizének Debrecenbe vezetése a Keleti-főcsatornán keresztül és ezzel Debrecen, a Nagyerdő és az Erdőspuszta vízután¬pótlásának biztosítása, vagyis a Civaqua programja már a 2000-es évek legelején is megvolt, mint akkori polgármester ezt képviseltem, kidolgoztattam, de fel sem vetődhetett, hogy bármilyen környezeti beruházás valósulhasson meg Debrecenben. A baloldal nem támogatta, de ez most valósággá válik.

Kósa arról nem tesz említést, hogy a baloldal 2010-ben elveszítette az országgyűlési választásokat, az ő pártja pedig már tizenkettedik éve van hatalmon, s nehezen érthető, e bő fideszes irányítású évtized alatt miért nem vetődhetett fel, hogy bármilyen környezeti beruházás valósulhasson meg Debrecenben.

A kampányinterjú egyik kérdése felvillant egy alternatív jövőt: Milyen sors vár Debrecenre egy esetleges kormányváltás után?

Kósa nem kertel, megadja a választ:

Rosszul érintené, mert ma teljes összhangban tudunk dolgozni a debreceniekkel a város fejlődéséért, polgármester úr a város élén, mi, a város parlamenti képviselői a parlamentben és a kormánynál tudjuk képviselni Debrecen ügyét. Jó példa a BMW. A város fantasztikusan dolgozott a saját feladatában, a helykijelölésben, telekmegszerzésben. Egyetlen bíráló mondatot nem tudott leírni az ellenzéki sajtó sem ezzel kapcsolatban. Mi lobbiztunk a németeknél, a kormánynál, mindenki tette a dolgát. Ha ez megtörik, akkor sokkal nehezebb dolgunk lesz.

A politikus eme válaszának egyetlen egy elemére érdemes odafigyelni. Eddig azt terjesztették Debrecenben, hogy a városvezetés nem tehet róla, a BMW ragaszkodott majdani gyárának a helyszínéhez, az ország egyik legjobb termőföldjén 400-500 hektár lebetonozásához, ahelyett, hogy a város közvetlen közelében szintén fellelhető, a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából szinte értéktelen területen húznák fel az összeszerelő-üzemet. Kósa szavai mintha nem erről szólnának…

Az interjú érdekeségeként említhető az is, hogy Kósa 8 alkalommal említette Gurcsány Ferencet, míg Orbán Viktor nevét csak egyetlen egyszer, azt is pusztán egy felsorolásban:

Az a helyzet, hogy már csak négyen vagyunk olyan képviselők, akik ’90 óta folyamatosan a parlament tagjai, Orbán Viktor, Kövér László, Németh Zsolt és én. Négyünk közül engem választottak meg a legtöbbször egyéni választókörzetben.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!