Jött a hír, Huszti Szabolcs és Toldi Gábor már nem a DVSC edzői. A drukkerek egyből szétszedték az internetet, s kommentálták így vagy úgy a történéseket. Ezekből a néhol vicces, máshol kritikus, a DVSC közösségi oldalára írt véleményekből szemezgettem, kiegészítve mindezt a bennem motoszkáló gondolataimmal.

Néhány nagy csoportra oszthatjuk, ki honnan közelítette meg a DVSC jelenének alakulását

Voltak, akik nagy elégtétellel ízlelgették ezt a számukra igencsak kedves információt, s örömüknek adtak hangot. Mások azért mélyebbre is tekintve felemlegették, hogy ez még nem elég, van a vezetőségben is olyan, akinek gyorsan utána kéne szaladnia a lemondott edzőpárosnak, hogy kéz a kézben távolodjanak el a Lokitól minél messzebbre. A harmadik nagy csoportot pedig azok alkotják, akik egyértelműen a közelebbi vagy akár távolabbi jövővel foglalkoztak már, persze ezt ki komolyan, ki humorizálva tette.

A jövőt firtatók között egyébként akadtak, akik konkrét jó tanácsokkal látták el a DVSC-t, megnevezve, szerintük ki vagy kik azok a személyek, akikkel a Loki majd vélhetően megnyeri a Bajnokok Ligáját – de legalábbis nem esik ki a magyar élvonalból..

„Csank Jancsi! Csank Jancsi! Most volt a 75. szülinapja, szép ajándek lenne neki a kispad..”

„Akkor most már minden jó? Mehetünk a dobogóért? Tőzsér ennek a legnagyobb felelőse, és mégis marad. Sokkal több volt Husztiban, ha nyáron normális játékosokat kap. Most majd jön egy Kondás-szint, akivel még nézhetetlenebb lesz a játék.”

Érdekes, hogy egy edzőváltás mennyi témát felhoz hirtelen. Hiszen az utánpótlás kapcsán is akadtak azért rendesen kommentek, amelyek hiányolják az akadémiából felkerült fiatal tehetségeket. Más szerint vannak azok, de már Ausztriában, tizenévesen.. Emellett volt, aki – úgy tűnik – többszörösen átlátta az egészet: „Igazad van, hogy Tőzsér felelős! De leginkább az, aki szerint Tőzsér alkalmas erre a feladatra!”

„Jöhet Igor, Dombi, Bandibá páros.” (Nyilván trió az a páros, de kicsire nem adunk.. A kommentelő Igor Bogdanovicsra, a Loki egykori kiváló csatárára, később utánpótlásedzőjére, a klubikon Dombi Tiborra és a kispadon már sok sikert elérő Herczeg Andrásra célzott.)

„KÖNYÖRGÖM CSAK PINYŐT NEEEE!” (Valaki nagyon fél attól, hogy az igencsak ellentmondásos személyiségű Pintér Attila kaphat munkát Debrecenben.)

Aztán volt, aki – egy másik kommentre reagálva – érdekes összefonódásra hívta fel a figyelmet a klubvezetésen belül (Szabó Péter).

„Tőzsér,Te is menj.. csináld a vállalkozásodat és soha többé ne gyere szeretett csapatunk közelébe! Mert MI MÉG szeretjük ezt a csapatot, a kudarcok ellenére is.. mert, ’ez egy örök szerelem,a LOKI a kedvesem…’ Reakció: „Mivel Szabó Péterrel együtt vállalkoznak,építenek, így ő nem fog menni egyhamar.”

Megint más kicsit belerúgott még a régi – egyébként összességében véve sikeres – edző Kondás Elemérbe, de közben a jövőbe is tekintett – emlékezhetünk rá, pár éve portugál szakmai stáb munkájában bíztak a DVSC-nél, kicsiknél, nagyoknál, de aztán kurtán-furcsán eltávolították őket, a rossznyelvek szerint azért, mert nem akartak az akkori vezetők füttyére táncolni: „Emlékezzünk csak Kondás taktikai utasításaira: ’baxd előre, majd Coulibaly megoldja!’ Meg ’tegyed befele az izéknek!’ Ezt ne sírjuk már vissza, normális edzőket szeretnék! És már a gyerekeknél is! Amikor jött a portugál-vonal, talán valami koncepciót láthattunk (fél évig…), de könyörgöm 15 év alatt nem adott az akadémia egyetlen igazán meghatározó játékost sem! Szakmai munkát szeretnénk látni, és koncepciót!”
Persze vannak, akik most is a félig tele poharat látják: „Na, akkor most újra elkezdem megnézni a meccseket.”

A magyar edzőket a sörcsapok mögé?!

Viszont arra a másik hírre, hogy ideiglenesen Jeremiás Gergő (segítője Dombi Tibor) felel az élvonalbeli csapatért, többen kétkedve reagáltak, felvetve azt is, hogy úgyis Herczeg András fogja adni egyelőre a szakmai utasításokat, csak épp a háttérből: „Gyerekfoci után NB1? Ez ám a karrier. Bár tudjuk, te is tagja vagy Tőzsér baráti körének. Aki szakmai tanácsokkal lát el, annak a cipőjét nem vihetnéd. Remek vezetése van a Lokinak, sorban rúgják az öngólokat, ebből látszik, fogalmuk sincs, mit csinálnak.”

„Hihetetlen! Ez a döntés is teljesen érthetetlen. Ő is felelős az eddigiekért, meg Dombi is, erre rájuk bízzák a csapatot. Cseberből vederbe. Értelme? A vezetőség se tűnik normálisnak. Tőzsér miért is maradhat?”

„Kedves Gergő! Kissé elcsépelt dolog ez a ’segíteni a csapaton’ duma. A legtöbb magyar edző akkor segítene a legtöbbet a csapatán, ha a szünetben beállna a büfébe sört csapolni, és a habot lecsapni a pohárról. Igaz, ez a tevékenység nem fizet olyan jól, mintha a technikai zónában rohangál izgatottan, és gesztikulál a láthatóan fásult játékosainak – talán ezért sem választjátok ezt többen -, de az esély megvan: vakok között a félszemű a császár.”

A lázongókat csitítók is vannak: „Ez biztos nem marad így, de most gyorsan ez van, senki nem gondolhatja ezt így komolyan!”

Ők lehetnek az edzők hosszabb távon – a szurkolók szerint

„IGOR Bogdanovic. Ö kell nekünk!!!”

Közben egyesek már tudni vélik, Pintér Attila lesz mégis az edző, bármennyire is sokan fejüket fogják az ötlettől. Mások a csapatot nehéz helyzetben már sokszor kisegítő Herczeg Andrásra voksolnak, megint mások az Olasz Focisulit megalapító, egyébként pro-linces edző Hegedűs Gábort gondolják, hogy képbe kerül. Amúgy érdekes ez is, hiszen amíg helyén volt Huszti és Toldi, elég sok kritika érte a játékoskeretet is, megnevezve, kiket nem tartanak a szurkolók NB1-es szintű focistának. Ám most ez, ha nem is merült feledésbe, de háttérbe szorult. Pedig ha a kerettel is baj van, jöhet ide Ronald Koeman is – épp szabaddá vált, a Barcelonánál kötöttek útilaput a talpa alá -, kellenek a tervek megvalósítására alkalmas emberek is.

Persze van, aki szkeptikus a változásokat tekintve is, és nem gondol mindebbe bele túl sokat: „Egyébként aki itt most ezentúl hatalmas javulást vár, az hatalmasat is fog csalódni. Kb. semmi nem fog történni a csapat játékában.”

Ellentételezésként ő viszont bízik a jobb folytatásban: „Elég sok a károgas, fiúk, kéne egy kis bizalmi rész, most ha nem is teljesen, de az öreg is segíti őket a háttérben, hátha lesz valami, a remény hal meg utoljára, nemde, álljatok már így hozzá.”

Irónia, megmondás, pénzügyi problémák sejtetése

„Hol az új logó? Talán az segít.”

„Egyértelmű. Nincs pénz.” Reakció: „Ez való igaz, de nem is az a cél, hogy legyen, ahogy észrevettem, hisz a jó játékhoz lehet még 1-2 szponzor is párosulna.”

„Én inkább edzőbuktató játékot láttam a pályán. Szerintem a csapat NB1-ben helyt tudna állni, egy középmezőnyt simán jósolnék nekik a végére. MTK-t tuti verjük most.”

Tények és vélekedések

A DVSC 10 NB1-es forduló után válik meg tehát edzőpárosától – azok lemondása után. A 12 csapatos bajnokság 10. helyén, még éppen nem kieső pozícióban, de a 11. Gyirmóttal azonos pontszámmal áll a Loki, 2 győzelmet, 3 döntetlent és 5 vereséget tud felmutatni, 9 pontja van.

Érdekesség, hogy a gyengécske szereplése ellenére a teljes mezőny második legtöbb gólt szerző csapatáról van szó. Hogyan lehet, hogy egy átlagban meccsenként majdnem 2 gólt szerző csapat csak hátulról a harmadik?

A válasz valahol egyszerű: nemcsak sokat rúg, de kap is a DVSC. Igaz, a mezőny leggólképesebb együttese, a Paks (bizony, nem a Fradi vagy a Vidi..) még több gólt kapott, mint a Loki, ám valahogy jobban oszlottak el a paksiaknál ezek a találatok. Emellett viszont azt is el kell ismerni, amikor a DVSC-t kritizáljuk, hogy egyébként a debreceniek és az emlegetett, amúgy jól álló, hiszen 4. helyezett Paks között mindössze 5 pont van, ami 10 forduló alatt nem olyan sok.

A szurkolóknak azonban vélhetően nem vagy nem csak a rossz helyezésből, inkább a rossz tapasztalatokból lett elege, s helyeztek nyomást a DVSC vezetőségére. Pedig voltak szép sikerei (kettő) Bódiéknak ebben a szezonban. Ám ha kicsit jobban belenézünk a gólzáporos mérkőzéseikbe, az derül ki, hogy gyakorlatilag mindig volt valami külső segítsége a piros-fehéreknek, ami aztán kinyitotta a gólzsákot az adott meccsen. Amikor viszont ez a kvázi segítség nem állt a rendelkezésükre, s az ellenfél kellőképpen komolyan vette a DVSC-t, akkor vagy lenullázták a Lokit, vagy egy gólon tartották – kivéve a Fradi elleni csörtét. Tehát igazából elég becsapós a cíviscsapat külső szemlélő számára esetleg látványos támadójátéka.

Nézzük a meccseket!

Kezdődött a bajnokság egy Honvéd elleni idegenbeli 4-1-es bravúrgyőzelemmel. Vagy mégsem volt akkora bravúr? A találkozón a hazaiak 1-0-ig uralták a játékot, ám akkor egy szerencsétlen mozdulat nyomán (kézzel belekalimpált egy Loki szabadrúgásba a Honvéd légiósa) hirtelen életet lehelt a fővárosi alakulat a szenvedő vendégekbe. Tizenegyest kaptak a debreceniek, amiből egyenlítettek, a honvédost kiállították, tehát emberelőnybe is kerültek, majd a Honvéd valami miatt teljesen váratlanul összezuhant, a DVSC pedig olyan fifikás, tetszetős gólokat rúgott, amelyek totális felszabadultságot mutattak – értsd jól: emberelőnyben 100 százalékkal megnőtt az önbizalma a debrecenieknek, s szépen ki is használták lehetőségeiket, na meg a rivális elképesztő megzavarodását.

A következő derbin az Újpest jött Debrecenbe, s vezetett 2-0-ra.. Ekkor mit ad isten, ismét kiállítottak (egyébként jogosan) egy játékost az ellenféltől. A Loki meg ismét feltámadt, kiegyenlített, s pontot szerzett újfent. Más kérdés, hogy több szurkoló egybehangzó véleménye szerint, bár a DVSC is megnyerhette volna ekkor már a meccset, de az Újpest is, sőt időnként emberhátrányban is jobban focizott a debrecenieknél. Ráadásul a vendégek a 14. perctől már csak tízen fociztak..

A harmadik körben Paksra ment a Loki, s egy fordulatos meccsen 3-3-at ért el. Ez sem tűnt rossz eredménynek, de nézzük meg jobban ezt is! Kettővel ment a Huszti-csapat, majd a Paks hármat vágva megfordította az állást, végül kiegyenlített a DVSC. Újabb gólgazdag találkozó, újabb pont. A Loki lesz a bajnok! Vagy nem? Mint később kiderült, ez a Paks ilyen másokkal is. Általában sokat kap, sokat ad. Tehát nem lebecsülve a Loki pontszerzését, kijelenthető, hogy a jelenleg két legrosszabb védelemmel rendelkező gárda összecsapásából várható volt, hogy gólszüret lesz. Megsorozták egymást. Értjük, ugye? A DVSC időnkénti sok lőtt góljának tehát van oka azon kívül is, hogy jól játszott a csapat. Sőt időnként még csak jól sem játszott, ám az ellenfél vagy a magyar bajnokság kritikája, hogy így is sok találat született.

Az összes mérkőzést nem venném végig itt most, ám volt még a Loki Gyirmót elleni 5-0-ja. Az egy meggyőző siker volt, ám azóta láthattuk, hogy a Gyirmót nem épp egy Barcelona. A Lokihoz hasonlóan sokat kap, ráadásul nem is lő annyit, közel sem. Vagyis ellenük azért előfordulhat egy nagy különbségű siker, ha kijön a lépés. Egyébként meg a minap egy személyes beszélgetés kapcsán régi foci-cimborám ecsetelte, aki minden DVSC-meccsre elmegy, s bár kritikus, de szurkol is a Lokinak, hogy a Gyirmótnak a félidőig több helyzete volt, mint Bévárdiéknak, sőt a debrecenieknek szinte semmiféle értékelhető megmozdulása nem volt addig. Ám a szünet után valahogy beindult a henger, és megsorozta a hátrányba kerülő ellenfelét a Loki.

Számháború

A számokkal játszva, a DVSC három legtöbb Loki-gólt hozó meccse ez volt: 5-0, 4-1, 3-3. Tehát három mérkőzés, 12 lőtt gól. Ám sokat mond az a hét meccs, amelyiken összesen 7-et lőtt a Loki. Hatalmas a kontraszt a kettő között. Néha nagyon megy, többször meg alig? Ennél árnyaltabb a helyzet. A három gólzáporos meccsről már volt szó. Most nézzük, kik ellen nem ment! Lelövöm a poént előre: azok ellen nem ment, akik komolyan vették a Lokit, kellett nekik a pont nagyon, s emellett nem sújtotta őket kiállítás vagy egyszerűen jobb csapatnak számítanak.

A 4. fordulóban az akkor még egyáltalán nem jól szereplő, de az addig mutatottnál többre hivatott Zalaegerszeg 2-1-re verte a DVSC-t, s kezdte el felemelkedését – a találkozó előtt jóval a mieink mögött állt győzelem nélkül a ZTE, most 5. a bajnokságban. Majd a Fradinál 4-2-re kaptak ki Ugraiék – megtépkedte ellenfele bajszát a Loki, de ennyi. Kisvárdáról 2-1-es hazai siker felett bosszankodva tért haza a Loki, akárcsak Mezőkövesdről (ott 1-0 lett ellenfelünknek). Ezek már azok a mérkőzések voltak, amelyeken közel sem adott akkora teret a rivális a DVSC támadásainak, mint egy-egy korábbi ellenfele, így nem is lőttünk sok gólt.

Közben találjuk a DVSC egyik legértékelhetőbb meccsét, a Videoton (bocs, MOL Fehérvár) ellen 1-1. Úgy, hogy Dzsudzsákot kiállították a félidőhöz közeledve, mégis a hajrában vezetést szerzett a tényleg nagyot küzdő Loki, viszont erre még tudott válaszolni a Vidi. Így lett egál. Igen ám, de szurkolók vélekedésére és az egyébként is tudott tényekre támaszkodva elmondható, hogy az akkori Fehérvár olyan rossz formában volt, hogy akkor el kellett volna kapni őket. Magyarán szépen néz ki az 1-1 emberhátrányban egy magyar szinten dúsgazdag klub csapata ellen, de a Vidi azóta is bizonyította, hiába öntik bele csőstől a pénzt évek óta, idén is gyenge egyelőre (tíz meccséből csak hármat nyert meg, nemrég az addig nyeretlen Újpest emberhátrányban verte 1-0-ra a Fehérvárt).

Fel is csút, le is csút

Még egy mérkőzést hagytam ki, a legutóbbit. Debrecenben simán nyert a Felcsút – a szurkolók jó része nem hajlandó Puskás Akadémiának nevezni, pedig az a neve. Ám az Orbán-közeli politikusokon kívül érzi azt mindenki ebben az országban, hogy Puskás Ferencet és a felcsúti fociklubot előbbi akadémiájának nevezni több mint vérlázító.. Szóval ez a Felcsút, vagy mondjuk így, a Vezér csapata szépen leverte a Kisvezér együttesét, mint vak a poharat. Ezt követte még a minapi kiesés az NB2-es Kecskemét ellen a Magyar Kupából, s jött a Huszti Szabolcs-Toldi Gábor edzőpáros lemondása, amit a vezetők elfogadtak – ki tudja, tán ők javasolták nekik, látva, hogy a drukkerek palotaforradalmat csinálnak, ha nem mennek a leszerepelt edzők.

Építkezés helyett: haverok

Amikor jó egy éve a DVSC kiesett az akkori NB1-ből, majd megalakult a DVSC Egyesület – jó pár fideszes politikus és hozzájuk kötődő pénzemberek részvételével -, azt mondták, hogy az NB2-ben majd a jövő csapatát építik, s egyből visszajutnak. Tény, visszakerültek az élvonalba. Ám a produkció már a második vonalban is véleményes volt, sőt az utolsó fordulóban még izgulni kellett, hogy lesz-e feljutás, vagy sem. Igazából sejteni sem lehetett, mitől lesz majd markáns csapat az NB1-ben az együttes – hacsak nem irgalmatlanul nagy pénzek klubba invesztálásával a gyors felemelkedés reményében.

Ezután a nagy reményekkel ismét NB1-ben induló Lokinál örömmel tapasztalhattuk, hogy nem rakták tele a keretet levitézlett légiósokkal. Ám levitézlett magyarokból akadt, akad néhány. Őket nevezi a szurkolói nyelv szimplán haveroknak.Tőzsér Dániel egy évvel korábban kinevezett szakmai igazgatót egyébként is rengeteg támadás érte eddig, s ez még inkább fellángolt az utóbbi időben. (Ennek ellenére úgy fest, helyzete megingathatatlan a klubnál.)

Részben a vezetőség egyes tagjainak haverjaival erősített tehát a DVSC – a szimpatizánsok szerint -, élükön a legfőbb szent tehén, friss Hajós Alfréd-díjas Dzsudzsák Balázzsal, akinek maga Szijjártó Péter külügyminiszter szurkol és lobbizik már jó ideje -, hogy kerüljön már vissza a magyar válogatottba. Ez szerintem önmagában véve übergáz, hogy egy politikus így dédelget valakit, ráadásul tehetsége alapján nem lenne rá szüksége elvileg. Épp ezzel minősíti (le) Szijjártó a havert, mert ha ennyire azt érzi, neki kell a háttérből megtámasztania, akkor valóban nem ér már el a válogatottig a tudása. Egykor igen, nagyon is.. Ma nem igazán. Én, ha lenne ilyen szintű patrónusom, konkrétan megkérném, inkább ne segítsen, mert még úgy járok, mint a magyar forint Kósa Lajos megszólalása idején: hirtelen veszítek az értékemből..

Mindenesetre ez legyen az érintettek baja, viszont olybá tűnik a „tesó”-rendszer sajnos nemhogy megmaradt, de erősödött, hiszen a korábban egyébként igen jó focistának induló, ma már erősen rutinosnak nevezhető Németh Krisztián is Debrecenbe került időközben, ám a Dzsudzsákhoz hasonló vándormadár talán nem az az ember, aki egy „középpálya nélküli csapatot” majd egymaga kihúz a kátyúból. Még a magyar NB1-ben sem.

Akárhogy is, valahol elveszni látszik a Loki a sűrű homályban. Meg ugye a sok bába közt a gyerek.. ismerjük. Azt gondolnám, hogy vagy a kétségtelenül meglévő fiatal vonalat kéne tovább erőltetni, persze akkor türelemmel, s bevállalva, hogy esetleg hol kiesik a csapat, hol feljut, mielőtt megerősödne, saját forrásból. Illetve megkockáztatva azt, hogy kiderül, mégsem olyan jó az akadémiája – persze ebben az is benne van, hogy éppen az ellenkezője bizonyosodik be. Viszont, ha ezt választják, akkor úgy igazán tegyék, mivel ami most van, az olyan tessék-lássék fiatalítás. Másik út, ha a klub anyagi lehetősége és stabilitása megengedi, kezdjenek bele valami nagy dologba, ám akkor hozzanak néhány tényleg nagytudású, már érett, de nem pusztán megélhetési játékost a legjobb fiatalok mellé, na, meg egy kiváló, karakteres edzőt. Persze ez nem két forintba fog kerülni.

Valami valós és a profizmus irányba mutató változás időszerűnek tűnik. Ez a mostani helyzet a klubnál az urambátyám szisztémáról szól ugyanis, nagyon úgy tűnik. S minden jó lelkű fociszurkolónak, Loki-szimpatizánsnak elege van belőle. Az edzőkérdés, gyaníthatóan, sokadlagos ehhez képest.