Welt
Nekem sem az jutott eszembe róla, mint ami az előző években szokott. Amikor például amiatt aggódtam, hogy milyen kárt okozhatott a szélfúvás a Debrecent övező kertségek egyikében lévő kertemben. Most viszont első, második, harmadik gondolatom egyként az, hogy vajon az erős szél szétszabdalja-e az esetlegesen levegőbe jutott tömény víruscsomókat olyan egyedi, magányos gonosztevőkké, amelyek egyenként már aligha okozhatnak bajt. Avagy éppen ellenkezőleg. „Hozzátapasztja” a vírust a levegőben kerengő mikroszkopikus méretű szennyeződésekhez. Amelyekből viszont bőven szokott lenni mifelénk. Persze jellemzően inkább zárt térben kerenghetnek a levegőben. De annyi sok, újabb és újabb gonosz tulajdonság derült ki akárcsak az elmúlt hónap alatt, amikor nálunk megjelent, erről a járványról, hogy vele kapcsolatban már a legvalószínűtlenebbnek tűnő tulajdonságait sem tarthatjuk teljesen képtelenségnek.
Egyébiránt a tudósok vizsgálják, hogy a levegőbe kerülő vírus mennyi ideig fertőzőképes. „A levegővel terjedés legtöbbször a levegőben szálló apró nyálcseppeket jelenti (ez a cseppfertőzés). A koronavírus esetében az aeroszolban (levegőben finoman eloszlatott folyadékrészecskékben), utazó vírusok is órákon át fertőzőképesek maradnak, ami azt jelenti, hogy elvileg ezek is képesek terjeszteni a fertőzést. Ezt eddig se bizonyítani, se cáfolni nem sikerült.. Annyi viszont biztos, hogy ha egy vírusoktól hemzsegő méretes nyálcsepp repül az arcodba, a fertőzési kockázat sokkal nagyobb, mint ha egy levegőben kallódó magányos vírus teszi ezt” – írja az újságunkon keresztül is elérhető Koronavírus kisokos. E szerint is a (szabad) levegő, ha kellő a távolság a vírus forrásától, alighanem a legkevésbé valószínűsíthető közvetítő, de azért nem meglepő, hogy ezt a forgatókönyvet szintén tanulmányozták. Hisz pár métert bizonyosan „maguktól” képesek „repülni” a vírusok. Már csak az hiányozna, hogy kiderüljön, a hátszél növelheti röptük hosszát..
Ugyanakkor a baktériumokról – bár egészen más képződményekről, mi több élőlényekről van szó – sem feltételeztük alapból, hogy egyik kontinensről bőven átfújja őket a poros talajszemcsékkel együtt a szél a másikra. S több ezer kilométerre származási helyüktől, az érkezési földrészükön az ottaniaknak ugyanúgy képesek betegséget okozni, amennyiben a kártékony, netán járványt okozó fajták közé tartoznak.
Visszatérve a vírushoz, s a számára végzetes időjárási jelenséghez, azt olvashattuk róla, hogy negyven fokos, száraz hőségben gyakorlatilag egy pillanat alatt kiszárad, elpusztul. Ám a világ nagy részén még jó sokáig egyáltalán nem ilyen időjárási értékek lesznek a jellemzőek. Más okok miatt egyébként sem igazán kívánatosak, de vélhetően attól még érkeznek az idén is ilyen hőhullámok. Ám erre, mint a járvány kioltójára aligha várhat a világ. Nem is teszi. Viszont már nem nevezik borúlátónak azon jóslatokat, melyek szerint legfeljebb a nyár tájékán sikerülhet a betegség járványszerű terjedését érdemben megfékezni.
Most mindenesetre önkéntes karanténomba besüt a nap, odakinn fúj, olykor csupán fújdogál a tavaszi szél, de egyik esetben sem érkeznek jó hírek a szelek szárnyán. Bár vannak biztatónak tűnő jelek is. Ám egyelőre nagyon nem lehetünk biztosak abban, hogy ezek a közeli győzelem jelei. És sajnos a járványtól sújtott országok, gyakorlatilag az egész világ, napi megbetegedési, halálozási adatai egyelőre inkább további vért, verítéket és könnyeket „ígérnek” ebben a – könyörtelen ellenfél ellen vívott – háborúban..
T. Szűcs József jegyzetsorozata itt olvasható: MÁSIK FŐVÁROS.












