Június 7-én egy beszélgetést tartottak Debrecen Józsa városrészében, amelyen részt vett Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő, Papp László (Fidesz), a város polgármestere, valamint Balázs Ákos (Fidesz) környezetvédelemért felelős alpolgármester is. Erről maguk a szereplők számoltak be a saját közösségi oldalaikon, még aznap este. „Józsa jó hely! Garantáljuk, hogy ezentúl is Debrecen egyik legdinamikusabban fejlődő városrésze lesz” – lelkendezett például Kósa, akinek a bejegyzése szerint egy lakossági fórumon beszélgettek Józsa jelenéről, jövőjéről és a legfontosabb aktualitásokról.

Papp posztjából már az is kiderült, hogy a Józsai Református Egyházközség meghívására érkeztek, de arra vonatkozó információt egyikük sem osztott meg, hogy pontosan kiknek is szólt az eleve alacsony befogadóképességű terembe szervezett esemény.

Nem akar újabb botrányos közmeghallgatást a polgármester

A Kósa Lajos által lakossági fórumnak nevezett beszélgetést előzetesen egyáltalán nem hirdették meg az online térben, józsai forrásaink szerint azon csak meghívott vendégek vehettek részt. Szerettük volna megtudni, hogy kiket és milyen alapon invitáltak, milyen konkrét témákról folyt a diskurzus, beszéltek-e például a városrész mellé tervezett kínai akkumulátorgyárról, és ha igen, milyen információkat osztottak meg a politikusok a meghívottakkal. Levelet írtunk ezért az egyházközségnek, onnan azonban nem reagáltak az érdeklődésünkre.

Információink szerint Kósáék más beruházások és fejlesztések mellett beszéltek az Eve Power közelbe tervezett akkugyáráról is, azonban nem mondtak olyan új információkat, amelyek eddig ne jelentek volna meg a nyilvánosságban. Úgy tudjuk, az eseményen Papp László polgármester azt mondta, nem zárkózik el attól, hogy a jövőben egy hasonló beszélgetést tartsanak Józsán az akkumulátorgyárral kapcsolatban, de olyan jeleneteket nem szeretne látni, amilyenek a CATL januári közmeghallgatásain történtek. Ahogy arról korábban részletesen beszámoltunk, már a január 9-i katasztrófavédelmi közmeghallgatás is rendkívül feszült légkörben zajlott, a január 20-i környezetvédelmi témájú eseményen pedig több százan követelték Papp lemondását, miközben a kormányhivatal vezető tisztviselőit hazaárulózták.

Az üggyel kapcsolatban levélben kerestük Papp Lászlót. Amennyiben válaszol, a cikkünket frissítjük.

Alapjogot sért, ha megfosztják a lakosokat a személyes jelenléttől – a TASZ jogásza szerint

Könnyen lehet, hogy a jövőben valóban nem kell tartani hasonlóan kellemetlen pillanatoktól a városvezetésnek, valamint a kormányhivatalnak, ugyanis egy április 27-én kiadott kormányrendelet értelmében az érintettek személyes megjelenése nélkül is megrendezhetők a közmeghallgatások. Arról, hogy az új szabályozás értelmében milyen formában lehet megtartani a beruházással kapcsolatos társadalmi egyeztetéseket, Jakkel Barbarát, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászát kérdeztük.

A Debrecinernek küldött nyilatkozatában azt írta, hogy a közmeghallgatás az állampolgárok helyi közügyekben való részvételének egyik fontos fóruma, ahol kétirányú kommunikáció jöhet létre a helyi lakosok, szervezetek és a helyi döntéshozók között. Ugyan nem létezik jogilag egységes definíciója, azonban a funkciója és a gyakorlati alkalmazása alapján kezdetektől nélkülözhetetlen eleme a személyes jelenlét. Ezért a TASZ szerint alapjaiban sérül a közmeghallgatás funkciója, ha ez utóbbit korlátozzák. A szervezet úgy látja, alapjogsértő lenne egy olyan szabályozás, amely kizárná a személyes jelenlétet, mivel a közmeghallgatás az Alaptörvényben biztosított véleménynyilvánításhoz fűződő jog része.

Jakkel Barbara kifejtette, hogy a fent említett kormányrendelet értelmében a személyes jelenlét hiányában a hatóság a honlapján, valamint más, elektronikus műsorszóró vagy interakciót is lehetővé tévő technológiát alkalmazva kommunikálhat a lakosokkal.

Azonban a környezeti hatásvizsgálati, valamint a katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás során kötelezően megtartandó közmeghallgatások kapcsán az ezeket ismertető kormányrendelet személyes jelenlétet feltételez, mivel részletezik, hogy milyen helyiségben kell megszervezni, valamint szabályozzák a kötelezően meghívottak körét is.

„Ez látszólag ellentmondást eredményez az új és a régebbi kormányrendeletek között” – fogalmazott Jakkel Barbara. Mint írta, a hatóságok ezért akkor járnak el jogszerűen, ha az internet segítségével történő közmeghallgatási megoldásokat kisegítő lehetőségként használják, ezzel még szélesebb körben bevonva az érintetteket. A TASZ példája szerint jogszerű, ha meghirdeti a hatóság valamelyik hivatali helyiségbe a közmeghallgatást, emellett élőben is közvetíti azt.

„Ha viszont egyáltalán nem tesz lehetővé személyes jelenlétet a hatóság, az több szempontból sem tekinthető jogszerűnek. Egyrészt, mint a fentebbiekből kiderül, nem lenne koherens a másik két jogszabállyal. Másrészt alapjogsértő lenne, hiszen a közmeghallgatás alapvető funkciója sérül, ha a személyes jelenléttől az érintett lakosokat megfosztják” – magyarázta Jakkel Barbara. Mint írta, csak kivételes esetekben lehet személyes jelenlét nélkül jogszerűen közmeghallgatást tartani, ilyen fordult elő a koronavírus-járvány idején. A jelenlegi „háborús veszélyhelyzet” azonban a TASZ szerint nem ilyen, az Ukrajnában zajló háború ugyanis nem befolyásolja a magyar állami szervek munkáját olyan módon, hogy az indokoljon egy alapjogkorlátozó gyakorlatot.

„Ezért az új akkumulátorgyár kapcsán is úgy gondoljuk, hogy az engedélyezési eljárásban résztvevő hatóságok nem tekinthetnek el az érintettek személyes bevonásától. Amennyiben ez mégis megvalósulna, javasoljuk, hogy a helyben érintett közösségek forduljanak hozzánk, mi segítünk a szükséges jogi eljárások megindításában és érdekeik érvényesítésében” – ajánlotta a szervezet jogásza.

A jogszabályok betartását ígéri a főjegyző

Június 2-án levelet írtunk Szekeres Antalnak, Debrecen főjegyzőjének, valamint Hajduné Kovács Mária Mónikának, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal környezetvédelmi főosztályvezetőjének. Arról érdeklődtünk tőlük, tervezik-e, hogy a katasztrófavédelmi és környezetvédelmi közmeghallgatásokat az eddigi rend szerint, a lakosság jelenlétében tartják meg. Szekeres a június 13-án kelt válaszában arról tájékoztatott, hogy még nem kezdődött el az Eve Power katasztrófavédelmi engedélyezési eljárása. „Amennyiben a tervezett beruházás tekintetében a jövőben az eljárás megindítására sor kerül, az ügyben – mint ahogyan ezidáig is minden ilyen típusú eljárásban történt – a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint fogunk eljárni” – írta.

Hajduné Kovács Mária Mónika cikkünk megjelenéséig nem reagált az érdeklődésünkre.

Ahogy arról korábban részletesen beszámoltunk, a debreceni városvezetés évek óta tartó gyakorlata, hogy a településben tartott közmeghallgatásokat nem hirdeti, csak az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában (SZMSZ) rögzített kötelezettségeinek tesz eleget: kiteszi az esemény hirdetményét a városháza hirdetőtáblájára, valamint az önkormányzat honlapjának egy átlagos felhasználók számára nehezen megtalálható felületére.

Ez a cikk a „Szabad oldal” kezdeményezés részeként jelent meg, együttműködésben a Szabad Európával.