Szeptember 25-én ülésezett Debrecen közgyűlése. A lakhatást érintő döntéseket és vitákat egy korábbi írásunkban már bemutattuk. Most talán a legfontosabb fejleményt, egy komoly értékű önkormányzati ingatlanvagyon eladásáról szóló előterjesztés vitáját ismertetjük.

Ha a vagyonkezelő veszi meg, akkor továbbértékesíti

Ahogy arról előzetesen hírt adtunk, a városvezetés arra készült, hogy a törvény által előírt versenyeztetés tényleges megvalósulása nélkül, hivatalosan versengő árajánlatkéréssel adjon el összesen 111,64 hektár földterületet Debrecen déli gazdasági övezetében. Habár ez az előterjesztésből nem derül ki, az önkormányzat szabályozási tervéből egyértelműen látszik, hogy ezek legalább részben átfedésben vannak a CATL-akkumulátorgyár további üzemeinek tervezett területével. Mindössze három szereplőnek adtak volna lehetőséget az ajánlatadásra, amelyek közül kettő az önkormányzat saját cége, a harmadik pedig egy olyan állami vállalat, amely szerződéses viszonyban áll a kínai CATL-lel.

A nagy horderejű javaslathoz az előterjesztő, Papp László (Fidesz) polgármester nem fűzött szóbeli indokolást. Salánkiné Kuti Zsuzsanna (Mi Hazánk) megkérdezte, miért nem bocsátják a területet nyílt árverésre, továbbá ésszerű-e, hogy a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. vagy a Debreceni Ingatlanfejlesztő Kft. 5,3 milliárd forintot fizessen ezekért a földekért – ennyire taksálják ugyanis az ingatlanokat az önkormányzat által felkért értékbecslők.

Papp László a válaszában arról beszélt, az önkormányzat eddig is ilyen módon értékesített ingatlanokat az északnyugati és a déli gazdasági övezetben. Hozzátette, ha a vagyonkezelő veszi meg a területet, akkor a továbbadás után az eredmény is ott csapódik le. Közölte, amennyiben így lesz, a vagyonkezelő folytatja majd le a tárgyalásokat a terület újabb értékesítéséről. Megjegyezte, az eljárás teljes mértékben megfelel a jogszabályi előírásoknak.

Szekeres Antal jegyző hozzátette, a közgyűlés már korábban is döntött zártkörű versenyeztetésről, a törvényességi ellenőrzést ellátó kormányhivatal pedig egyetlen esetben sem kifogásolta a döntéseket, egy esetben pedig még jóvá is hagyott egy értékesítést.

„Az a cél, hogy a vagyonkezelő vegye meg”

Mándi László (Összefogás a Cívisvárosért) megkérdezte, lehet-e tudni, hogy a vagyonkezelő kinek tervezi eladni az ingatlanokat. Papp László erre úgy reagált, nem tud nyilatkozni arról, hogy a területet a vagyonkezelő vásárolja-e meg, ezért egyelőre arra sem tud válaszolni, mi lesz a terület sorsa.

Madarasi István (Összefogás a Cívisvárosért) elmondta, ő a közgyűlés előtti bizottsági ülésen ugyanerre volt kíváncsi, és ott azt a választ kapta, „az a cél, hogy a vagyonkezelő vegye meg ezt az ingatlanterületet”. A képviselő a polgármestertől megkérdezte, akkor miért vonták be az állami Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.-t, miért nem vonnak be inkább harmadik önkormányzati céget, hogy biztosra menjenek. Mint mondta, egyértelmű, hogy itt az akkumulátoriparhoz kapcsolódó cégek lehetnek a végső vevők, ezt pedig aggályosnak tartja. Megjegyezte, ha a kis- és középvállalkozói parkot akarnák a célterületen fejleszteni, vagy más típusú befektetőket akarnak ide vonzani, azzal nem lenne problémája. Szerinte kérdéses az is, hogy a vagyonkezelő mennyiért fogja továbbértékesíteni a területet.

Papp László azt felelte, korábban kaptak olyan észrevételt, hogy miért csak önkormányzati cégeket „versenyeztetnek” egymással, ezt most azzal igyekeztek orvosolni, hogy egy tőlük független szereplőt is meghívtak. Hozzátette, helyes lenne, ha a vagyonkezelő profitálna ebből, ez az eljárás során el fog dőlni.

Mándi László kifejtette, másodlagos, hogy ki lesz a tulajdonos, fontosabb kérdés, hogy milyen beruházás fog megvalósulni a területen. Papp erre úgy reagált, „nyilván ez a déli gazdasági övezet, akár az akkumulátorgyárak kapcsán is érintett lehet ez az értékesítés”, de erről pontosan csak a pályázati eljárás lezárását követően lehet nyilatkozni.

A multik is szerepet vállalhatnának a bérlakásépítésekben

Állampolgári jogán szólt hozzá a napirendi ponthoz Forgács Attila (Szikra mozgalom), aki arról beszélt, a városvezetés megkereshetné az akkumulátoripari cégeket és más multinacionális vállalatokat, hogy invesztáljanak bérlakások építésébe. Mint mondta, Nyugat-Európában van arra példa, hogy az autógyárak bérlakásokat alakítottak ki a dolgozói számára. Megjegyezte, ezeknek a gyáraknak segíteniük kellene a városi közlekedés fejlesztésében is.

Papp László érdemben nem reagált a felvetésekre, hanem arról beszélt, 1994 és 1998 között az MSZP–SZDSZ városvezetés rengeteg önkormányzati bérlakást adott el.

A több mint 111 hektárnyi ingatlan eladásáról szóló előterjesztést a közgyűlés kizárólag a Fidesz képviselőinek szavazataival fogadta el, a Civil Fórum három jelen lévő képviselője, valamint Mándi László és Salánkiné Kuti Zsuzsanna nemet nyomtak, Madarasi István és Pákh Károly (Összefogás a Cívisvárosért) pedig tartózkodott.