Október 23-án délelőtt a Debreceni Egyetem melletti 1956-os emlékműnél tartották a város önkormányzatának hivatalos ünnepi megemlékezését a forradalom 70. évfordulóján. A debreceni diákok és a Csokonai Színház színművészeinek, valamint az MBRock Band műsorát követően Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere mondott beszédet.

A politikus ünnepi gondolatai jelentősen eltértek az elmúlt évek konfliktuskereső, aktuálpolitikai szózataitól, amikor Gyurcsányt, nyugati szovjeteket és a magyarok képviseletére méltatlan, korrupt közéleti szereplőket emlegetett. Ugyanazon az íven haladt tovább, amit augusztus 20-i beszédében villantott fel először: a megbékélést és a társadalmi egységet sürgette.

Papp arról beszélt, Debrecen a magyar szabadság őrvárosa – 1849-ben még Kossuth Lajos használta először ezt a kifejezést –, amit jól mutat szerinte, hogy a magyar szabadság ügye évszázadok óta az ország ezen szegletében talál oltalomra és támogatásra. „Hőseink; Bocskai hajdúi, Rákóczi kurucai, 1849 trónfosztó cívisei, ’56 első forradalmárai és áldozatai mind-mind azt üzenik, hogy a szabadságért vívott küzdelem lángja itt lobog Debrecenben, és soha nem huny ki, de különösen soha nem vész a múlt homályába” – fogalmazott.

Széthúzás helyett közmegegyezés kellene a pogármester szerint

Papp László ismét elmesélte, hogy az Egyetem téri 1956-os emlékművet készítő Melocco Miklós az alkotásáról korábban azt mondta, azért bimbót ábrázol, mert a forradalom két hete alatt nem tudott elhervadni. Ugyanez a történet a polgármester 2025-ös beszédében is szerepelt.

Felidézte, hogy a szobrot 2003-ban, az EU-s csatlakozás előtt egy évvel felavató Görömbei András irodalomtörténész már akkor figyelmeztetett, hogy a magyarok „a civódás” miatt nem tudtak élni a rendszerváltás lehetőségével. „Egy nemzetet békében is el lehet veszíteni” – idézte a Kossuth-díjas akadémikust.

A polgármester szerint fel kell tenni a kérdést, hogy alakítói vagy áldozatai lettünk-e az európai történelemnek, magunk alakítjuk-e a sorsunkat. Papp szerint kérdés, hogy „egy újabb történelmi széthúzással mi civódó magyarok ismét elrettentő példát mutatunk-e arra, hogy egy nemzetet viszonylagos béke idején is el lehet veszíteni”, vagy képesek leszünk félretenni a rosszindulatot, a bosszúvágyat, a másik ellehetetlenítését, megalázását, „és kölcsönös megbocsátással, együtt, összefogva szolgálni vagyunk-e képesek szeretett nemzetünket”.

Papp szerint szükség van a nemzeti összetartozást garantáló alapelvek lefektetésére, amelyeket nem tagadunk meg húszévente. Úgy látja, „a mai széthúzások és ellenségeskedések idején” a közmegegyezéshez vezető úton követendő példa kell legyen 1956 eszménye.

Elhangzott a meggyilkolt tüntetők neve

A politikus a beszéde második felében név szerint említette azokat a debreceni tüntetőket, akik 1956. október 23-án a Kossuth utcai sortűzben veszítették életüket: Ács Zoltán és Gorzsás András. A Debreciner fennállása óta ez volt az első hivatalos ünnepi beszéd, amelyen elhangzott a nevük.

Papp szerint azért is a szabadság őrvárosa Debrecen, mert a város közössége a magyar történelem sorsfordító pillanataiban tudott hitet és erőt adni az egész nemzetnek. Ezért szerinte mindig fel kell emelnünk a hangunkat a szabadság és a szuverenitás érdekében. Mint mondta, idegen hatalmak számtalanszor akarták elvenni az önrendelkezésünket, megtörni a szabadságba vetett hitünket, de végül mindegyik hatalom elbukott. „Legyen ez intő jel, és ez adjon erőt a birodalmak hatalmi törekvéseivel szemben” – fogalmazott.

A polgármester a fiataloknak azt üzente, ez a város nem csupán elszenvedője, hanem alakítója is volt a történelemnek., 70 évvel ezelőtt pedig hozzájuk hasonló fiatalok álltak ki a hitük és meggyőződésük mellett, vállalták a kockázatot a szabadság reményében.

Elmaradtak az oroszok

A beszédet követően a megjelent intézmények, történelmi egyházak, pártok és más szervezetek megkoszorúzták az 1956-os emlékművet. Az elmúlt évekhez képest újdonságot jelentett, hogy a korábban rendszeresen utolsóként szólított hagyományőrző egyesületek most az első sorból koszorúzhattak. Az utóbbi idők debreceni ünnepi megemlékezéseihez képest változás volt az is, hogy ezúttal nem koszorúztak az orosz főkonzulátus képviselői. Koszorúzott ugyanakkor az Albán Köztársaság Konzuli Képviselete nevében Molnár Andrea tiszteletbeli albán konzul, valamint ott volt számos Debrecenben működő nemzetiségi önkormányzat, köztük az ukrán önkormányzat is.

A pártok közül a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk koszorúzott.