Az akkumulátoripar debreceni meghonosítása kapcsán a beruházások melletti kormányzati – és azzal összhangban a helyi városvezetői – érvelésnek szinte kezdettől a része volt a nemzetközi példákra hivatkozás. A kormány képviselői számos megszólalásukban hangoztatták, hogy az akkumulátorgyárakért hatalmas verseny van a régió országai között. A debreceni városvezetés pedig többször is hivatkozott a Debrecen déli határába hatalmas akkumulátorgyárat építő kínai CATL németországi, jóval kisebb beruházására is, mondván, a németek nem tiltakoznak, hanem örömmel fogadják a beruházást. Papp László (Fidesz) polgármester egy delegáció kíséretében még el is utazott a türingiai gyárba. A városvezetéssel tartott a közpénzből működő önkormányzati média, a DTV is, amely a helyszínen készített felvételeivel is lehetőséget adott Papp számára, hogy bizonygassa: itt minden a legnagyobb rendben van.

Arról, hogy az elektromos autók gyártásához szükséges lítium-akkumulátorok előállítása valójában más országokban sem mentes a lakossági tiltakozásoktól, legutóbb a Debreciner is beszámolt Szerbia kapcsán, ahol a Jadar-völgybe tervezett lítiumbánya miatt az elmúlt hónapokban történelmi méreteket öltöttek a demonstrációk. De említhetnénk azt is, hogy idén májusban a rendőrökkel is összecsaptak a tüntetők a német főváros, Berlin mellett, amikor megpróbáltak behatolni a bővítés alatt álló Tesla-gyár területére. „A rendőrök több embert őrizetbe vettek, és néhány sérülésről is érkezett jelentés. A tüntetők egy része pirotechnikai eszközökkel és festékkel megrongált néhány Tesla-autót egy közeli autótárolónál” – írta az esetről a 24.hu.

Tiltakozó gyűlés lesz Berlinben

Habár Magyarországon az utóbbi időben az akkumulátorgyárakkal szembeni tiltakozás mintha veszített volna az intenzitásából, nem árt tudni, hogy az elsősorban környezetvédelmi megfontolásokból zajló ellenállás sem Szerbiában, sem Németországban nem fulladt még ki. Október 15-én tiltakozó gyűlést tartanak Berlinben német és szerb aktivisták a Német Iparszövetség (BDI, Bundesverband der Deutschen Industrie) által szervezett klímakongresszus ellen. Erről Hauke Benner német környezetvédelmi aktivista nyilatkozott még szeptemberben a szerb Mašina újságnak.

Az aktivista a lapnak arról beszélt, hogy az elektromos autókhoz használt akkumulátorok gyártásához szükséges lítium Szerbiában tervezett bányászata elpusztítaná a Jadar-völgy természetes környezetét, miközben a Rio Tinto bányavállalat több ezer tonna szennyezőanyagot hagyna maga után, és rengeteg vizet használna el. Mint mondta, a német közvélemény tud a Szerbiában zajló folyamatokról, az ország döntéshozói azonban eddig nem foglalkoztak az üggyel. Az aktivisták azért terveznek tiltakozni a BDI konferenciája ellen, hogy felhívják a figyelmet a zöld átmenet áldozatául eső környező országokra. Hauke szerint a német Zöldek (Bündnis 90/Die Grünen) a kormányzati hatalom megtartása érdekében azon dolgoznak, hogy a német ipar nemzetközi versenyképességét erősítsék akár a klímavédelmi célok veszélyeztetése árán is.

A német pragmatizmus feláldozza Szerbia demokratikus jövőjét a zöldek szerint

Az Európai Zöld Párt (EGP) szeptember 26-án kiadott közleményében szolidaritását fejezte ki a Rio Tento-bánya ellen tiltakozó szerbek felé. Az európai pártszövetség arról írt, sürgetik az Európai Unió átállását a körforgásos gazdálkodásra, hogy ezzel csökkentsék az új nyersanyagokra való igényt, egyben szorgalmazzák, hogy az EU támogassa a lelőhelyekben gazdag országokat abban, hogy a nyersanyagok kinyerését, felhasználását és újrahasznosítását az uniós szabályozással megegyező követelmények mellett végezhessék.

A német Zöldekhez közel álló Heinrich Böll Stiftung pedig szeptember 30-án adott ki egy kommünikét, amelyben arról írtak: a német kormány pragmatikus opportunizmusának oltárán feláldozzák Szerbia demokratikus és európai uniós jövőjét. Az alapítvány szerint ugyanis az EU és Szerbia közötti, a nyersanyagok és az akkumulátoripari ellátási láncról szóló stratégiai megállapodás idén júliusban történt megkötése óta a német kormány témái közül eltűnt a szerb kormány antidemokratikus intézkedéseinek, továbbá a Kínával és Oroszországgal való szoros együttműködésének kritikája. A Heinrich Böll Stiftung szerint a német kormány gazdasági megfontolásból elkövetett fordulata a Vučić-rezsim magabiztosságának növekedését, ezáltal a Koszovóval és Boszniával szembeni nacionalista retorikájának erősödését, továbbá az ellenzék és a kritikus vélemények további elnyomását eredményezheti.

A szerbiai lítiumbánya ügye a napokban már az Európai Parlamentben is téma volt. Gordan Bosanac horvát zöldpárti képviselő egy szerbiai emberi jogokról és társadalmi egyenlőtlenségekről szóló panelbeszélgetésen a Mašina szerint arról beszélt, hogy az EU nem engedhet meg olyan megoldásokat, amelyek tönkre teszik a környezetet és a bánya közelében lakók életét.

Dezinformációról beszél a bányavállalat

A Szabad Európa vette észre, hogy a Rio Tinto szeptemberben „alaposan megtervezett és jól szervezett” dezinformációs kampánynak nevezte a tervezett bányával kapcsolatban a nyilvánosságban megjelenő aggályokat és kritikákat. A vállalat szerint az évi 60 ezer tonna kapacitással üzemelő bánya a kontinens lítiumszükségletének közel ötödét tudná kielégíteni. Hangsúlyozták, a bánya biztonságosan és szigorú környezetvédelmi előírásoknak megfelelően fog működni.

A belgrádi parlamentben október 7-én kezdődött a vita arról az ellenzéki javaslatról, amely alapján betiltanák Szerbiában a lítium és a bór bányászatát. A Reuters szerint a közel kétharmados többségben lévő kormánykoalíció nem fogja támogatni a kezdeményezést.